Miért alakult ki „vételi pánik” az amerikai részvénypiacon az elmúlt hónapokban?
A részvénypiacokon a pánik szót szinte csak akkor használjuk, amikor az árfolyamok összeomlanak. Vannak azonban vételi pánikhelyzetek is. Az amerikai részvénypiacon az elmúlt hónapokban pont egy ilyen folyamat zajlott-zajlik le. Ezt kiválóan mutatja a gyorsvonatként száguldó Apple részvény grafikonja. Az amerikai vételi pánik okainak keresése mellett kitérünk arra a nagyon fontos tényezőre is, hogy miért fontosabb sokszor a befektetői pozícionáltság a híráramlásnál.
A globális (pénzügyi témájú) média a tőzsdei pánikokról szinte csak olyan esetekben ír, ha az árfolyamok összeomlanak. A részvénypiacok is akkor kerülnek a híráramlás középpontjába, amikor a tőzsdeindexek összeroskadnak. A vevői oldal eltűnése a piacról gyakran vezetett a tőzsdetörténelemben az árfolyamok gyors összeeséséhez, ami általában recesszióval vagy – akár hosszú időn át megmaradó – gazdasági válsággal járt együtt. Az ilyenkor villámgyorsan elolvadó mesés vagyonok, illetve a tőzsdekrachhal együtt beköszöntő gazdasági válság az átlagember és hírolvasó számára is húsbavágó következményei miatt teljesen érthető a kiemelt médiafigyelem.
Mánia = vételi pánik
A tőzsdepánikoknak van azonban egy másik – nem kevésbé látványos – fajtája is: a mánia. Az, amikor nem a vevői oldal tűnik el a körülmények rosszra fordulásával, hanem amikor a megfelelő mennyiségű részvénnyel nem rendelkező befektetői tömeg hirtelen válik optimistává. Ilyenkor gyakran alakulnak ki olyan grafikonok, amelyeknél az árfolyam minden érdemi korrekció nélkül emelkedik egyre gyorsulva az égbe.
E FOLYAMAT SORÁN AZ EGYRE JOBBAN EMELKEDŐ ÁRFOLYAMOK MELLETT SEM TUD KIELÉGÍTŐ MENNYISÉGŰ RÉSZVÉNYT SZEREZNI A VEVŐI OLDAL, AMI VÉTELI PÁNIKHOZ VEZET.
Ez az árfolyamok felrobbanásával jár együtt. Az utóbbi évek egyik leglátványosabb ilyetén jelensége a bitcoin és más kriptodevizák 2017-es mániákus árfolyamemelkedése volt. Napjainkban teljesen hasonló karakterű árfolyammozgást figyelhetünk meg az Egyesült Államok részvénytőzsdéin is, mely folyamatnak a vezetője az amerikai piac legértékesebb vállalata: az Apple. A részvényárfolyam heti gyertyákkal ábrázolva az alábbi képet mutatta az elmúlt három évben, 2017 elejétől nézve:
Az Apple részvények árfolyama a vizsgált három év alatt háromszorozott. Az emelkedő trendnek (illetve a közbeeső egy masszív korrekciónak) négy különböző szakaszát tudjuk megkülönböztetni, melyek a következők voltak:
- 1. egészséges bikapiaci mozgás (2017. január – 2018. szeptember): Folyamatosan emelkedő árfolyam, magasabb csúcsokkal és magasabb mélypontokkal. A zölddel jelölt emelkedéseket érdemi, többhetes korrekciók (piros jelölés) törték meg, ahol nemritkán a megelőző emelkedés 70-80%-át „visszaeste” az árfolyam.
- 2. megakorrekció (2018. október – 2018. december): A 2018-as év heves tőzsdei eséseit magával hozó utolsó negyedéve az Apple részvényeit sem kímélte. Az előző hét negyedévben duplázó árfolyam az emelkedés 75%-át visszaadta ebben az esésben. Természetesen 2018 végén még nem lehetett tudni, hogy ez csak egy drámai korrekciója az Apple részvények évtizedes árfolyamemelkedésének. Akkoriban simán kinézett ez a mozgás egy trendfordulónak is.
- 3. heves bikapiaci mozgás (2019. január – 2019. július): Hasonlóan az 1-es számmal jelölt kék téglalap időszakához itt is a két-három lépést fel, egy-két lépést le minta alapján zajlott az árfolyammozgás, csak annál sokkal hevesebb ütemben.
- 4. vételi pánik (2019. augusztus – 2020. január): Az utolsó érdemi lefelé mozgások tavaly augusztusban voltak az Apple részvényeiben, azok is az akkori meglehetősen rossz hírekre az amerikai-kínai kereskedelmi háborús frontról. Azóta korrekció nélkül emelkedett az árfolyam 200 dollárról 320 dollárra, ami 60% öt hónap alatt egy jelenleg 1.400 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú cég esetében.
Így lett öt hónap alatt több, mint 500 milliárd dollárral értékesebb tőzsdei vállalat az iPhone gyártója. Érdemi új termék, találmány, illetve információ mindeközben nem jött ki a cégről. A gyorsuló parabolikus ívű árfolyammozgás magyarázata valami egészen más, nevezetesen a befektetői pozicionáltság extrém szélsőséges ősz eleji mivolta. A tőzsdei árfolyammozgások mozgatórugóinak megértéséhez nagyon fontos látnunk az egyik kulcsfontosságú katalizátor, a befektetői pozicionáltság működését.
Az éhes gyerek és az éhes befektető mindent megeszik
Képzeljünk el most egy általános iskolát, ahol két harmadikos osztály van, a jóllakott osztály és az éhes osztály. A két osztály egyszerre megy osztálykirándulásra két különböző helyre két merőben különböző programmal. A jóllakott osztályt egyszerre két meglepetésprogram várja úgy, hogy a meglepetések szervezői nem tudnak egymásról. A tanítónénik délutáni meglepetése egy csokoládégyári látogatás. Ahogy az a csokigyárak látogatásánál lenni szokott, korlátlanul lehet fogyasztani az édességből, amit a gyerekek meg is tesznek és degeszre zabálják magukat a délután folyamán. A látogatás végén a legjobb termékekből már senki sem tud kóstolni, többen még a gyomrukat is elrontják. Telihasú és elnehezedett lurkók érnek vissza a szállásra, amikor vigyorgó szájjal megjelenik Vidám apuka, aki főállásban mestercukrász és imádja lánya osztályát. Meglepetésként hoz magával fejenként két kiváló minőségű csúcsgasztronómiai süteményt, amivel megteríti a szálláshely étkezőasztalát. Vidám apuka aztán egy óra múlva döbbenetes csalódással távozik. Egy gyermek sem nyúlt hozzá egy süteményhez sem.
Mindeközben az éhes osztály a korai ebéd után egy másfél órás erdei sétára indul. Ám eltévednek és étlen-szomjan kóborolnak nyolc órát az erdőben, amikor a lábukban a tervezett 5 helyett 25 kilométerrel megérkeznek egy piciny zsákfaluba. Már este kilencre jár és a sötétben a tanítók már a sokadik házhoz csengetnek be, mire egy házaspár némi száraz kenyér felhasználásával zsíroskenyeret készít a nebulóknak, illetve megsüt többkilónyi sültkrumplit. Zsíroskenyér, sültkrumpli és víz a vacsora, amit a kisdiákok csillogó szemmel és nagy nevetés közben fogyasztanak el. Varázslatos vacsorájuk van aznap este. Ezzel egyidejűleg a jóllakott osztály kirándulásán sikerült egy kicsit megsérteni a mindig jókedélyű Vidám apukát. Egy sütemény sem fogyott el, hárman hánytak az este folyamán, egy kisdiákot pedig gyomorrontással kórházba is kellett vinni a csokigyári látogatás következményeként.
A két osztálykiránduláson a gyermekek vacsorához köthető hangulatánál egyáltalán nem az számított, hogy mit kaptak enni, hanem az, hogy milyen állapotban lévő gyomorral érkeztek meg az esti étkezéshez. A tőzsdék és a részvénypiacok világában is kísértetiesen hasonló helyzetek fordulnak elő a híráramlások viszonyában. Nagyon sok esetben sokkal jobban számít az, hogy milyen állapotban van a „befektetői gyomor”, mint az, hogy milyen hírek jönnek (a vacsora felől). Éppen ezért fordul igen gyakran elő az, hogy egy váratlan kiváló hír is árfolyameséssel jár együtt, mert éppen totálisan jóllakott (extrém vételi pozicionáltságban lévő) befektetői közösséget talál meg. Ennek az ellenkező oldala az, amikor valami hihetetlenül rossz hírre a döbbenetesen kiéhezett befektetői közösség nem tud mást tenni, mint (v)enni. Éppen ezért
GYAKORI JELENSÉG A TŐZSDÉK VILÁGÁBAN AZ, HOGY A JÖVŐBELI ÁRFOLYAMMOZGÁSOK TEKINTETÉBEN SOKKAL FONTOSABB TÉNYEZŐ, HOGY MILYEN ÁLLAPOTBAN VAN A BEFEKTETŐK GYOMRA, MINT AZ, HOGY MILYEN HÍREKET KELL ÉPPEN MEGEMÉSZTENI.
Az amerikai részvénybefektetők gyomra pedig extrém kiéhezett állapotba került tavaly decemberben és az idei január első három hetében. Ékes bizonyíték erre az Uber részvények idei szárnyalása. Az alábbi ábrán a „high-tech” taxitársaság kilenchónapos tőzsdei élettörténete látható napi gyertyákkal:
Az Uber részvény a maga permanens veszteségtermelésével, az alapítóatya masszív bennfentes részvényeladásaival együtt a teljes jenki részvénymenü egyik „legehetetlenebb étele”. A szürke vonallal jelölt tavaly májusi 45 dolláros kibocsátási árhoz képest november elejéig 40%-kal esett az árfolyam (kék nyíl). Idén semmi nem lett jobb, csak a kiéhezett lemaradó befektetőhorda a sokkal jobb minőségű részvények megelőző meredek árfolyamemelkedése után éppen erre a papírra is rávetette magát, mint az éhes osztály a száraz zsíroskenyérre. Az Uber részvények idén (zöld téglalap) eddig 24%-kal kerültek feljebb (Nasdaq-100: +5%, S&P 500: +2%).
Mi segített a vételi pánik kialakulásában?
Az írás végére egyetlen feladatunk maradt, megválaszolni a címben feltett kérdést, nevezetesen, hogy miképpen alakulhatott ki az elmúlt négy hónapot jellemző vételi pánik az amerikai tőzsdéken? Ennek a megválaszolásához az S&P 500 index 2017 és 2020 közötti három évének heti gyertyás chartjára van szükségünk, ami a következő:
Az ábra hatféle piaci szentimentet és az árfolyamok mozgását az elmúlt három év hosszabb-rövidebb időszakaira meghatározó eseményfajtát mutat meg, amelyeket különböző színű téglákkal jelöltem. A téglák a chart fölé kerültek, ha a szentimentet rontó ellenállásként hatottak, illetve a chart alá kerültek, ha javító tényezőként támasztották a piacot:
- Piros téglák: Donald Trump, ahogy az ábra mutatja, négyszer is nagyjából 2.900 pontos indexértéknél csapott oda a kínaiaknak és a piacnak masszív kereskedelmi vámok bevezetésével és az ezekkel való fenyegetéssel.
- Narancssárga téglák: A FED 2018-ban még igyekezett volna kamatemelésekkel és mennyiségi szigorítással megszüntetni a megelőző tíz évnek a 2008-as válsághoz alkalmazkodó monetáris politikáját.
- Zöld téglák: A FED 2019-ben hatalmasat fordult, év elején retorikában, utána kamatcsökkentésekkel (bár ezt július végén még csak ciklusközepi kiigazításnak próbálta eladni – kis narancssárga tégla jelöli) és utána a repopiaci válságra adott pénzesővel, egyfajta be nem jelentett mennyiségi lazítással.
- Szürke téglák: Az amerikai piac egyik legfőbb ereje a 2010 óta 5.400 milliárd dollárra rúgó vállalati sajátrészvény vásárlásokban rejlik. Ezt az erőt a 2018-as eső hullámoknál láthattuk meg igazán, amikor csúcsra pörgették vásárlásaikat a tőzsdei cégek.
- Kék téglák: Ahogy közelegni kezdett a 2020-as amerikai elnökválasztás, Donald Trump tavaly ősszel egyre békülékenyebb lett az általa kezdeményezett kereskedelmi háborúban a kínai féllel szemben. Igazi shortos rémálom lett ebből azáltal, hogy hónapokon át csak jöttek a kis – napi szintű – hírmorzsák arról, hogy közel a megállapodás. Itt egy időre el is hallgattak a fegyverek.
- Lila téglák: Donald Trump adócsökkentési programja.
Szinte a teljes 2018-as és 2019-es év arról szólt az amerikai tőzsdéken, hogy folyamatosan lehetett valamitől félni. Szigorodik a FED, eszkalálódik a Kínával szembeni kereskedelmi háborús feszültség, eljön a vállalati eredménybővülés vége, visszavesz az amerikai fogyasztó és végül, de nem utolsósorban a geopolitikai feszültségek. Ennek köszönhetően az intézményi befektetők meglehetősen óvatosak voltak a – 2018 végi nagyobb letörést leszámítva – folyamatosan zajló emelkedéssel kapcsolatban. Az elmúlt két évben emellett a hangulatváltozások kapcsán mindig voltak kisebb-nagyobb piaci korrekciók, ahol az addig lemaradó befektetők tudtak kedvezőbbnek tűnő szinteken részvényeket vásárolni. Ráadásként a 2017 végén az adócsökkentéssel is megtámogatott amerikai vállalati szektor csúcsra járatta tavalyelőtt és a tavalyi év elején is a sajátrészvény vásárlásokat.
Köszönhetően a negatív híráramlásnak, szinte folyamatos volt az alapokból a pénzkiáramlás, ám ezt a vállalati szektor vételi ereje sokszorosan ellensúlyozta. Ez a negatív híráramlás a befektetői szentimentet is az enyhén pesszimista és a súlyosan pesszimista állapot között tartotta szinte végig 2018-ban és 2019-ben. Emiatt a pesszimista hangulat miatt nagyon sokan lemaradtak a 2019-es emelkedésről. Számukra tavaly októberben kezdődött el az igazi dráma, amikor az addigi borús tőzsdei hangulat varázsütésre derűssé vált. Ennek legfőbb katalizálója az elementáris pálfordulást bemutató FED volt, aki a 2018 végi szigorát nemhogy visszavette, hanem eszközvásárlásaival még olajat is öntött az újabb emelkedő hullám tüzére. A másik nagy forduló Donald Trump volt, aki valamilyen időszakos megállapodással le szerette volna zárni a jövő évi választásig a Kínával folytatott kereskedelmi háborúját. Amit pár napja meg is tett. Emellé az október végi-november eleji gyorsjelentési szezon is alapvetően várakozás felett vállalati mutatókat hozott. Egy hónap alatt tűntek el a viharfelhők a piac felől, a befektetői társadalom jórésze pedig alulsúlyozva nézte azt, hogy életük csúcsára törnek az amerikai indexek. Az ő részvényeik egy része már korábban a vállalatokhoz került.
Ez a negatív hírektől való hirtelen magszabadulás vezetett el az elmúlt hónapok vételi pánikjához.
HIRTELEN EGYETLEN – DE ANNÁL MASSZÍVABB – FÉLELME MARADT A BEFEKTETŐKNEK, HOGY LEMARADNAK A SORON KÖVETKEZŐ EMELKEDÉSRŐL. EZ VEZETETT AZ OKTÓBERI-NOVEMBERI-DECEMBERI ÉS EDDIGI JANUÁRI SZINTE KORREKCIÓ NÉLKÜLI EMELKEDÉSHEZ.
Nem volt mire eladni, annál inkább lett mire venni a nehogy lemaradjunk mentalitásnak megfelelően.
Ez a nem volt mire eladni mentalitás ér véget éppen most a sajnálatos kínai vírushelyzet fokozódásával. Az október eleje óta tartó amerikai bikapiac a legnagyobb tesztjéhez érkezik a héten. A kínai probléma mellé hiperaktív gyorsjelentési hét és FED ülés is lesz az előttünk álló napokban.
Az elkövetkező napokban és hetekben a befektetők fókuszába ezek közül vélhetően a kínai vírushelyzet kerül majd a kialakult szituáció váratlansága miatt. A Kínából érkező hírekre adott reakció lesz itt is a tőkepiacok legkomolyabb erőfelmérője. A hatalmas realizálatlan profitban ülő befektetőknek a koronavírus-helyzet okot adhat az eladásra, velük szemben pedig az a kérdés, hogy mennyi lemaradó maradt, aki szeretne jobb áron részvényhez jutni. Amennyiben már kevés vagy szinte semennyi befektető sem maradt, aki még a begyorsulásban részvényeket vett volna, akkor egy fokozódó kínai vírushelyzet simán kijelölheti/kijelölhette a piac tetejét most. Ám ugyanígy előfordulhat az is, hogy (természetesen akkor, ha nem lesz globális járvány) a koronavírus csak egy időszakos megállót jelent a vételi pánik kellős közepén és a kínai helyzet (remélhető) normalizálódásával jönnek az újabb és újabb indexcsúcsok az amerikai részvénypiacon. Ez most az amerikai (és globális) tőzsdék sokezer milliárd dolláros kérdése.
(Címlapkép: id. Pieter Bruegel: A hét fő bűn – torkosság, részlet. Forrás: Wikipedia)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
