Írország: hogyan lett Európa beteg emberéből kelta tigris?
Széleskörü társadalmi kiegyezés, és ezzel biztosított stabil, kiszámítható adó- és jogszabályi környezet – ez az ír fellendülés legtöbbször hivatkozott alapja. Tegyük hozzá, hogy mindezt nagyon jókor lépték meg – a gazdasági nyitottsága és vonzereje a ‘90-es években az újabb fokozatba kapcsolt globalizációval találkozott.
A címben szereplő kérdésre nincs egysoros válasz de a kérdésfeltevésből már érezhető, hogy az elmúlt 40 év ír gazdasági fejlődése nagyon mélyről indult és nagyon messzire jutott.
Az 1970-es évek végére az ír gazdaság lelassult. A munkanélküliség megközelítette a 20 százalékot, miközben a személyi jövedelemadó felső kulcsa elérte a 60 százalékot. A megosztott politika és a szétesett gazdaság magával hozta a kivándorlás megindulását is, ebben az időszakban az ír értelmiség elindult elsősorban az Egyesült Államok felé. Ekkoriban gyakran úgy hivatkoztak Írországra, mint Európa beteg emberére.
Ehhez képest az Economist Intelligence Unit 2005-ben a világ legélhetőbb országává választotta Írországot, és már a 90-es évek végén is gyakran “kelta tigrisként” hivatkoztak rá a gazdasági szaklapok. Azaz lényegében 25 év alatt igen jelentős fordulat következett be, amely elsősorban a jólét számottevő növekedésén keresztül vált láthatóvá.
A 2008-ban bekövetkezett gazdasági válságot nyitottságának köszönhetően megszenvedte az Ír gazdaság, de a válságot követő néhány év után a növekedés látványos lendületet vett és a válságot megelőző ütemben folytatódott.
A számok szintjén az ír növekedés üteme elképesztő. 1981-től számolva az egy főre jutó GDP 2018-ra a 12 szeresére emelkedett, ami évi átlag 7 százalékos növekedésnek felel meg.
Arról azonban mind a mai napig megoszlanak a vélemények, hogy a fenti növekedés minek is köszönhető. Az egyik leggyakrabban emlegetett ok az a széleskörű társadalmi kiegyezéssorozat, amelynek során a politika az érdekképviseletekkel közösen kidolgozott egy olyan hosszú távú gazdasági stratégiát, amely hosszú évek hektikus váltógazdasága után egy stabil, kiszámítható adó- és jogszabályi környezetet teremtett Írországban. A kiegyezéssorozatnak számos lépése-eleme van, amelyről sok száz oldalnyi tanulmány született az elmúlt évek során. Ezeket most nem tárgyalnánk részleteiben, de az alacsony és évek óta változatlan adókulcsok döntő szerepet játszottak abban, hogy végül Írország amerikai nagyvállalatok európai bázisává váljon.
Ennek kapcsán fogalmazódik meg a legtöbb kritika is az ír csodával kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy a jólét növekedése nem egészen egyezik meg a fent látható fantasztikusan magas számokkal, hiszen pusztán arról van szó, hogy a nagy amerikai vállalatok Írországban mutatják ki a nyereségük nagy részét – egyszerű adóoptimalizálási okokból kifolyólag. Így a vállalati nyereség megemeli a GDP-t pusztán átfolyó tételként, adózik egyet, de munkahelyeket valódi jólétet nem teremt. Azaz pusztán arról lenne szó, hogy Egyesült Államok hatalmas gazdasági teljesítményéből egy kis szelet Írországban jelenik meg.
Lehetnek e kritikák akár jogosak is, ugyanakkor azért az az ír gazdaság érdeme, hogy ezek a vállalatok ott adóznak, oda telepítik európai bázisukat. Ehhez azért
KELLETT A STABIL ÉS KISZÁMÍTHATÓ JOGI ÉS ADÓKÖRNYEZET, AMI ELSŐSORBAN OTT, ÉS NEM MÁSHOL VOLT ADOTT EURÓPÁBAN A FENT EMLÍTETT IDŐSZAKBAN.
Az sem elhanyagolható magyarázat, hogy az írek bizony jókor voltak jó helyen. Más szóval pont akkor stabilizálták a gazdasági, jogi és adókörnyezetüket, amikor a globalizáció új erőre kapcsolt a 90-es évek elején. Ekkor kapcsolódott be a világgazdasági munkamegosztásba Kína, és ekkor jelentek meg a Kelet-Közép-Európai országok is olcsó, de képzett munkaerővel és új felvevőpiacokkal is. Így a világgazdaság egy olyan fellendülő szakaszán jelentek meg az írek és vonzottak tőkét a gazdáságukba, amikor épp növekvő kereslet mutatkozott egy alapvetően angolszász jogrendszer által biztosított stabilitásra és kedvező adókörnyezetre az európai kontinens közelében.
Ami a jövőt illeti, az alacsony adókulcsok, a kiszámítható jogi környezet még sok befektetést vonz még Írországba. Amennyiben pedig a britek kilépnek az Európai Unióból, úgy az London pénzügyi központ szerepének az elvesztésével fenyeget. Ennek a folyamatnak egyik egyértelmű nyertese pedig Írország és Dublin lehet.
Írország és a Brexit hatása – lehetőségek és kockázatok
A brit és az ír gazdaság integrációja olyan mély, hogy nem lehet kérdés, Írország is veszít a brexittel. De bizonyos területeken a brit kilépés már most valóságos aranykort indított el Dublinban, az írek pedig minden jel szerint élnek is a számukra történelmi lehetőséget is jelentő brexittel.
A fentieken túl még biztos számos más elmélet is létezik az ír csoda magyarázatára. Ha választani kellene az általam említett tényezők közül, akkor azt mondanám, hogy mindegyik hozzátette a részét a sikerhez egy kicsit: hiszen stabilitás nélkül nem lett volna ennyi külföldi tőke sem, viszont a 70-es években nem tartott ott a globalizáció, hogy egy ilyen helyzetet az írek ki tudjanak használni. Tehát fontos a stabil jogi és adókörnyezet, de ahogy a tőkepiacon úgy az élet szinte minden területén igaz: “Timing is everything!”, azaz az időzítés olykor mindennél fontosabb.
(A cikk először a Concorde írországi befektetési szolgáltatója, a Concorde Investments Ireland Ltd. indulását bemutató Iránytű magzin különszámában jelent meg 2019 nyarán. Címlapkép: A Google irodája Dublinban / Wikipedia.)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
.jpg){kind=link}