Trump miatt nem adják el az Aramcot a szaúdiak?
Kétbillió, azaz kétezer milliárd dolláros cégértékkel lépett volna tőzsdére a várakozások szerint a szaúdi nemzeti olajvállalat, az Aramco mindössze ötszázalékos részvénycsomagját tervezte eladni 100 milliárd dollárért a királyság. A nyár végén sokadszorra is kiderült, hiába várják a befektetők a gazdaságtörténeti rekordot ígérő tőzsdei bevezetést, aminek elmaradására két ellentétes magyarázat merült fel. Mindkettő logikus, védhető. Az egyik szerint soha nem is akarták eladni, pusztán kommunikációs fogás volt, hogy az időközbeni kitermeléscsökkentést (még az OPEC 2016 novemberi bécsi döntését) hihetőbbé tegyék. Az ezzel ellentétes magyarázat szerint pusztán halasztásról van szó, ismét és sokadszorra.
A kétbillió dolláros fogadás
A világ legértékesebb cégének tőzsdére lépésével a gazdaságtörténet legnagyobb részvénykibocsátása történhet meg, ha a szaúdi Aramco elég magasnak érzi az olajárat a régóta ígért listázáshoz. Még várnak.
Kezdjük az izgalmasabbikkal, amelyik szerint pusztán halasztásról van szó.
AZ ELMÉLET RÖVIDEN ARRA ALAPOZ, AMELY SZERINT TRUMP ÉS A FELTÖREKVŐ SZAÚDI HERCEG, MOHAMMED BIN SALMAN NEM HIVATALOS MEGÁLLAPODÁSA MIATT NEM ÉRNÉ MEG PÉNZÜGYILEG ELADNI AZ ARAMCOT.
Mi is áll a sub rosa megállapodás mögött? A magyarázat egyszerű: Amerika kihátrál a fő ellenség Iránnal kötött nukleáris egyezség mögül (pipa), és bevezeti újból a szankciókat (az olajra vonatkozóan még nem, de több vonatkozásban ez már megtörtént). Ennek következtében Irán nem tud annyi olajat exportálni (40 százalékkal már most is csökkent az augusztusi olajexport nagysága az éves csúcshoz képest), és a gazdasága összerogyik (az infláció a korábbi átlagos 10 százalékról 25 százalékra gyorsult augusztusra pár hónap alatt). A szaúdiaknak ez hatalmas siker lenne, nemcsak geopolitikai szempontból, de gazdaságilag is: ha csak az iráni olajexport felét pótolják, azzal 10 milliárd dollár plusz bevételt nyernek évente, konzervatívan számolva. Cserébe a szaúdiak egyrészt továbbra is amerikai fegyvereket vesznek milliárd dolláros nagyságrendben, továbbá – és ez a lényeg – a kieső olajexportot pótolják. Utóbbi kulcskérdés, hiszen az amúgy is feszes olajpiacon a kb. 400 ezer napi hordó deficitre még egy iráni 700 – 800 ezer napi hordó kiesés rég nem látott magasságokba lökhette volna az olaj világpiaci árát.
TRUMP OLDALÁRÓL NÉZVE A KÖZELGŐ AMERIKAI VÁLASZTÁSOKON JÓL ELADHATÓ IRÁN MEGREGULÁZÁSA, ÁM AZ ÜGY SZAVAZATVONZÓ KÉPESSÉGE MEGKÉRDŐJELEZHETŐ, HA EZ AZZAL JÁR, HOGY A MEGELŐZŐ ÉVEK 60 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉSE UTÁN TOVÁBB SZÁGULDANA AZ ÜZEMANYAGÁR.
De „nem kell aggódni”, mondták az elmélet szerint a szaúdiak, mi majd megoldjuk, hogy ne szálljon el az olaj- és benzinár, ha az iráni export egy része kiesik a világ vérkeringéséből. Az alábbi ábra az USA-ba irányuló szaúdi olajexport alakulását mutatja: tény, hogy az idén márciusi Trump-bin Salman találkozó után konzisztensen emelkedett a szaúdi nyersolaj mennyisége az USA-ba.
Itt pedig az látható, hogy a júniusi OPEC-ülés óta emelkedik Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek összesített kitermelése:
A Fehér Ház adóügyi bizottságának kalkulációi alapján Trump adóreformja nagyságrendileg 1100 milliárd dollárral csökkenti a háztartások terheit a következő 10 évben, ami még mindig nem éri el azt az addicionális terhet (1600 milliárd dollár) amit a magasabb benzinárak miatt fizetnek ki a fogyasztók ugyanazon időhorizonton jelenlegi üzemanyagárakkal számolva. Ergo a további drágulás erodálná az ebben az évben bevezetett adócsökkentés hatását.
Az elmélet szerint mivel az iráni kiesés hatását semlegesíteni akarják a választásokig, így nem valószínűsíthető szignifikánsan magasabb olajár rövidtávon az elmélet szerint, ekkor viszont egyáltalán nem garantált a kétezer milliárd dolláros cégérték, amit a szaúdi herceg várt volna az eladástól. Így racionális az Aramco tőzsdére vitelének halasztása, legalábbis az amerikai választások utánra.
Az igazsághoz hozzátartozik, és ezzel át is térhetünk az alternatív hipotézisre, hogy
A SZAÚDIAK MÁR KORÁNT SINCSENEK ANNYIRA RÁSZORULVA PÉNZÜGYILEG AZ ARAMCO RÉSZLEGES ELADÁSÁRA, MINT AMIKOR ELŐSZÖR FELSEJLETT AZ ELADÁS GONDOLATA 2015-BEN.
Az alábbi ábrán látható, hogy a nemzeti vagyont megtestesítő tartalékok a 732 milliárd dollárról 496 milliárdig apadtak, majd onnan a magasabb olajár hatására 2018-ban már emelkedtek is. Mindemellett pedig a tőzsdei létből fakadó magas transzparenciához se feltétlenül ragaszkodnak a szaúdiak. Nem szívesen osztanának meg kényes információkat, amiket évtizedeken keresztül nemzeti titokként tartottak számon, hacsak nem muszáj.
Az idő végül eldönti, melyik teória bizonyul igaznak. Mindenesetre piaci kapitalizációt tekintve egy darabig nem lesz kihívója az Applenek az olajszektorból.
Az Apple szárnyalásának háttere
Luxusmárka, a vártnál is jobb negyedéves jelentés, évek óta stabil, nagyon erős értékesítés – az Apple részvények árának emelkedése mögött azonban egy csendes duopólium is feltűnik: az Apple és Warren Buffet csak az idén több mint 300 millió részvényt vásároltak, az Apple 2013 óta saját részvényei negyedét tűntette el a piacról.
(Címlapkép: Trump és Mohamed bin Salman korábbi, 2017-es találkozója, forrás: Fehér Ház, Wikipédia)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
