Három sokatmondó ábra az USA-Kína konfliktushoz

picture

Az Egyesült Államok és Kína összecsapása fegyveres konfliktust leszámítva minden fronton zajlik, és ez a folyamat várhatóan nem is ér véget a mi életünkben. Az USA jelenlegi legfontosabb célja az lehet, hogy gyengítse, hátráltassa Kína előretörését – írta múlt heti elemzésében Jaksity György.

picture

A harc művészete és a twitter harcos magányossága

Az USA és Kína a vezető globális hatalom pozíciójáért zajló küzdelme egy fegyveres összecsapás nélküli háború. Egy 300 milliós piac áll szemben egy 1,5 milliárdossal, de annak van nagyobb esélye, akinek önmagát sikerül meghaladnia, saját negatívumait sikerül legyőznie – ezekből pedig bőven akad mindkét oldalon.

“Peking és Washington konfliktusa bőven túlmutat a gazdasági kérdéseken, a kereskedelmi mérlegek alakulásán: az USA felismerte, hogy ha nem gyengíti direkt módon a kínai államkapitalista rendszert, globális vezető nagyhatalmi szerepe kerül a már jelenleginél is nagyobb veszélybe”, ez pedig már Kovács Krisztián augusztusi cikkéből vett idézett.

picture

Kína devizaháborúval fenyeget

Peking és Washington konfliktusa bőven túlmutat a gazdasági kérdéseken, a kereskedelmi mérlegek alakulásán: az USA felismerte, hogy ha nem gyengíti direkt módon a kínai államkapitalista rendszert, globális vezető nagyhatalmi szerepe kerül a már jelenleginél is nagyobb veszélybe. A jüan gyengítése – ha meglépik – Kínának is rossz lesz, és globális pénzügyi válságot is eredményezhet, de ebben a helyzetben aligha nélkülözhetik az ezzel való fenyegetést.

Ezúttal hosszabb elemzés helyett csak néhány kiragadott ábra a konfliktus kapcsán:

Az Aerotime készítette ábrán az látszik, hogy a kínai gyártású Comac C919-es repülőhöz használt technológia egyes elemei honnan származnak. Az ábrát a Zdnet közölte, együtt a Crowdstrike nevű kiberbiztonsági cég elemzésével, melynek megállapításai szerint Kína egy összetett, klasszikus ipari kémkedést és hackereket egyaránt bevető műveletet folytatott végre annak érdekében, hogy megszerezzen minden technológiát és know-how-t ahhoz, hogy a C 919 teljes egészében Kínában készülhessen.

A következő, a Howmuch.net összeállításából (10 ábra az amerikai gazdaságról) származó ábra azt mutatja, hogy az egyébként 22 billió – azaz 22 ezer milliárd –dollárra rúgó amerikai államadósság külföldi kézben levő részének legnagyobb része Kína kezén van, de összességében az ázsiai országok szerepe még meghatározóbb.

Azon ázsiai országoké, melyek számára – ez látszik a harmadik, a Wall Street Journal által idézett, a Danske Bank által készített ábrán – exportpiacként Kína sokkal jelentősebb, mint az USA-ba.

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

USA vs. Kína: most már vérre megy

Olvasási idő: 4 p
Kína technológiai sikerei fenyegetést jelentenek a Nyugatnak, az USA célja valjójában a kínai műszaki és technológiai fejlődést évekkel visszavetni, lassítani. A Huawei tiltólistára helyezése véráldozattal is jár, amerikai vállalatok is veszítenek rajta, de amíg az amerikai gazdaság állja a vihart, Trump kitarthat.
picture

A Huawei amerikai áldozatai

Olvasási idő: 4 p
Jelentés az amerikai-kínai kereskedelmi háború „tábori kórházából”: gyűlnek a sérültek, köztük a legkomolyabbak a félvezető szektorból. A tőzsde egészén még nem hagyott érdemi nyomott a küzdelem, de látszik, hogy jelentős cégek is nagy áldozatot fizethetnek, gyűlnek a 20-25 százalékos esések néhány hét alatt.
picture

Kinek jó a kereskedelmi háború?

Olvasási idő: 4 p
Tényleg könnyebb ma az európai vagy kínai cégeknek az USA piacára exportálni, mint fordítva, az USA szándékai érthetőek, ha Trump módszerei erősen megkérdőjelezhetőek is.