A dollár mind fölött

picture

Dollár nélkül nincs élet – írtuk még tavaly nyáron, amikor az orosz milliárdost, Oleg Gyeripaszkát az USA letiltotta az amerikai pénzügyi rendszer és a dollár használatáról. Hiába a világ legjelentősebb tartalékdevizája, dollárt kizárólag és teljesen logikusan csak az USA központi bankjának szerepét betöltő, 12 tagbankból álló Federal Reserve System (Fed) hozhat létre, amely az amerikai kereskedelmi bankok valamely regionális Fed-nél vezetett számláján írja azt jóvá. A legtöbb esetben ez a New York Fed-et jelenti. A külföldi bankok dollárbetétei pedig a láncolat végén amerikai kereskedelmi banki forrásként jelennek meg. Ennek köszönhető, hogy

DOLLÁR NEM UTALHATÓ ÚGY A VILÁGBAN, HOGY AZ NE ÉRINTENÉ AZ AMERIKAI PÉNZÜGYI RENDSZERT. 

Akit pedig az USA szankcionál, annak partnerei is döntési helyzetbe kerülnek: a szankcionált személlyel, vagy az USA-val és a dollárral tartják fent a kapcsolatot. Gyeripaszka tavaly emiatt volt kénytelen visszaadni például lízingelt privát repülőjét.

Természetesen Kína, Oroszország és most már egyre inkább az EU részéről is felmerül, hogy más devizában számoljon el egymással tranzakciókat, de a dollár a nemzetközi gazdaságban kikerülhetetlen. Mindezt csak azért volt fontos felidézni, mert a dollár uralma ma még messze megkérdőjelezhetetlen. És ezt remekül illusztrálja a howmuch.net  az IMF adatai alapján, a világ devizatartalékainak megoszlását bemutatva:

Látható, hogy miközben a világgazdaságban egyéb, sőt, voltaképpen minden téren Kína nem pusztán meghatározóvá, hanem egyenesen a globális elsőség irányába törő szereplővé vált, a jüan mint tartalékdevíza egyelőre a kanyarban sincs, sőt, a dollár és az euró mellett az angol font és a japán jen is messze fontosabb szerepet játszik.

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A mi dollárunk, a ti gondotok!

Olvasási idő: 2 p
Hiába várható az amerikai gazdaság lassulása, a FED tovább emelheti a kamatokat: a lassulás oka ugyanis ezúttal elsősorban a munkaerőhiány. A fejlődő piaci külső adósság 85 százaléka dollárban van denominálva, így ha a FED emel, az érzékenyen érinti a fejlődő gazdaságokat, például Törökországot.
picture

Dollár nélkül nincs élet – miért árulják Gyeripaszka repülőgépét?

Olvasási idő: 3 p
Mit jelent, és miért működik ennyire hatékonyan, ha az USA valakit lekapcsol a dolláról? Az amerikai szankciók ereje a nemzetközi elszámolási rendben rejlik.
picture

Kína devizaháborúval fenyeget

Olvasási idő: 9 p
Peking és Washington konfliktusa bőven túlmutat a gazdasági kérdéseken, a kereskedelmi mérlegek alakulásán: az USA felismerte, hogy ha nem gyengíti direkt módon a kínai államkapitalista rendszert, globális vezető nagyhatalmi szerepe kerül a már jelenleginél is nagyobb veszélybe. A jüan gyengítése – ha meglépik – Kínának is rossz lesz, és globális pénzügyi válságot is eredményezhet, de ebben a helyzetben aligha nélkülözhetik az ezzel való fenyegetést.