Kim és Trump: a „beautiful friendship” folytatódik?

picture

Kim Dzsong-Un koreai vezér levélben kérte, hogy ismét találkozhasson Donald Trumppal. A Fehér Ház szerint az elnök nyitott erre és az időközben – nem meglepő módon – elakadt nukleáris leszerelési tárgyalások ellenére úgy tűnik, újra találkozni fog a két ország vezetője. Ráadásul Trump az elmúlt napokban meleg, a nyugati vezetőkkel kapcsolatosan soha nem alkalmazott pozitív jelzőkkel illette Kimet. Úgy tűnik, politikai és a jellemükből fakadó okok miatt mindketten vonzódnak a személyes találkozókhoz. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy miért is ment el nemrég a koreai vezető Szingapúrba?

RÖVIDEN: KIM DZSONG-UN GAZDASÁGI KÉNYSZERBŐL ÉS KÍNAI KÉRÉSRE VETT RÉSZT AZ ELSŐ TALÁLKOZÓN.

Némileg hosszabban: a hosszú évek óta nem látott nehéz gazdasági helyzet rákényszerítette az ország vezetőjét, hogy elfogadja Peking „kérését” és találkozzon az USA első emberével, Donald Trumppal. (Peking még repülőgépet is küldött az északi vezető számára, miután Kim nem rendelkezik olyan légijárművel, amely biztonságosan el tudott volna repülni Szingapúrig, illetve egy kínai repülőgéppel szemben kisebb a valószínűsége bármilyen ellenséges cselekménynek a Kim számára kifejezetten hosszúnak és veszélyesnek tekintett úton).

Rögtön felmerül persze a kérdés, hogy miért volt ez a találkozó Kína számára fontos. Erre pedig a válasz az, hogy

A KIALAKULÓ KERESKEDELMI HÁBORÚS KÖRNYEZETBEN A KÍNAI VEZETÉS ÚGY GONDOLTA – MINT AZÓTA KIDERÜLT, HIBÁSAN –, HOGY EGY ILYEN GESZTUSSAL JÓ PONTOT SZEREZ TRUMPNÁL,

ezzel pedig semlegesíteni lehet az egyre erősebb Kína-ellenes amerikai álláspontot. Ezen túl pedig ismét azt jelezte Washington felé, hogy a Távol-Kelet geopolitikai erőterében Kína megkerülhetetlen, nélküle ott nem történhet semmi.

A világ többi része elől szinte hermetikusan elzárt észak-koreai gazdaságról elég keveset tudunk, de azért déli szomszédja folyamatosan készít viszonylag pontosnak tekinthető statisztikát. Ennek alapján a kirajzolódó kép meglehetősen borús:

2017-BEN 3,5 SZÁZALÉKKAL ZSUGORODOTT AZ ÉSZAK-KOREAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY, AZ EXPORT 40 SZÁZALÉKOS VISSZAESÉSE MELLETT.

Az idei évben az egyre szigorodó szankcióknak köszönhetően még nagyobb, akár 5 százalékos recesszió sem elképzelhetetlen.

Maga a gazdasági szerkezet eléggé elmaradott, köszönhetően az alacsony, vásárlóerő paritáson 1000-1500 dollár körüli becsült egy főre eső GDP-nek, a gazdasági teljesítmény mintegy 23 százalékát adja a mezőgazdaság, a szolgáltató szektor pedig csak 30 százalékos súllyal bír a szöuli Bank of Korea becslése alapján, ez a szegényebb, alapvetően mezőgazdaságból élő afrikai országok szintjének felel meg.

A HERITAGE FOUNDATION/WSJ GAZDASÁGI SZABADSÁGINDEXÉT TEKINTVE ÉSZAK-KOREA A 180 LEHETSÉGES HELYBŐL AZ ELŐKELŐ 180. HELYEN ÁLL.

Észak-Korea fő kereskedelmi partnere természetesen Kína, aki a korábbinál sokkal feszesebben tartja be a Phenjannal szembeni ENSZ-szankciókat, ennek is köszönhető a szokásosnál jóval mélyebb zuhanás. A kínai vámstatisztika szerint idén júniusban 92 százalékkal csökkent az import Észak-Koreából, míg az oda irányuló export 40 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest.  Ennek oka pedig az egyebek mellett az, hogy a nemzetközi kitettséggel rendelkező kínai vállalatok sem akarnak emiatt amerikai szankciók hatálya alá kerülni, elég itt a ZTE példájára gondolni. Az MIT becslése szerint az észak-koreai kivitel 87 százaléka kerül Kínába, látható tehát, hogy ez mekkora érvágás.

Ez a helyzet nyilvánvalóan válaszút elé állította a korábban harcias retorikai fordulatokat alkalmazó, egyúttal pedig rakétatechnikáját szépen fejlesztő északi diktátort. Egyrészt kínai segítség nélkül országa gazdaságilag sokkal kevésbé életképes, emiatt nem rendelkezne elegendő erőforrással sem a katonai potenciál további fejlesztéséhez, másrészt a másik oldalon most egy olyan vezető áll – Donald Trump – akinél nem lehet teljesen kizárni valamilyen limitált, de katonai jellegű megoldást Észak-Koreával szemben, még ha ennek esélye nagyon kicsi is. Ennek köszönhetően – gazdasági kényszerből és kínai kérésre – nem volt más választása Kimnek. A cél egyértelmű: a gazdasági szankciók enyhítése úgy, hogy ne kelljen felszámolni az eddigi „eredményeket”, amely a rezsim továbbélésének is záloga. Ebben egyébként Észak-Korea számíthat Kínára: azt biztosan nem akarná Peking, hogy az északi modell is elmozduljon egy számára kevésbé kontrollálható irányba, Észak-Korea jó puffer jelenleg az amerikai katonai jelenléttel bíró Dél-Korea és Kína között – és ennek így is kell maradnia. Az viszont nagyon kétséges, hogy lesz-e tényleges amerikai engedmény Phenjan-felé, ez szinte kizárt a rakétaprogram tényleges leépítése nélkül.

Érdekes egyébként, hogy eközben némi gazdasági nyitás azért megvalósult Észak-Koreában – maga ez a mondat is furcsán hangozhat persze – , limitált, amolyan féllegális formában létezik már a magánvállalkozás és a kereskedelem fogalma, mellyel a rezsim a kialakult áruhiányt próbálja kezelni. Emiatt számos alapvető termék, így pl. a rizs ára és kínálata a szankciók ellenére is stabil.

HOSSZÚ TÁVON PEDIG NEHÉZ ELKÉPZELNI, HOGY A GAZDASÁGI ÉRTELEMBEN LÁTVÁNYOS EREDMÉNYEKET ELÉRŐ, UGYANAKKOR POLITIKAI ÉRTELEMBEN TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL FESZES PEKINGI MODELL NE ÉRKEZZEN MEG ÉSZAK-KOREÁBA IS, EZ CSAK IDŐ KÉRDÉSE.

A Trump által javasolt tengerparti lakópark-építési hullámtól azonban még biztosan messze vagyunk.

Eközben pedig a kínai stratégia kudarcot vallott, az időközi választásokra készülő Trump számára a Kínával szembeni keményebb fellépés olyan politikai lehetőség, sőt szükség, melyet nem szabad kihagynia akkor, amikor a Képviselőház republikánus többségének elvesztése a tét.

A két vezető ennek ellenére újra találkozhat és bár áttörésre most sem lehet számítani, az látványos jelzés, hogy a KNDK megalapításának hetvenedik évfordulójára rendezett hétvégi katonai parádén hosszú hatótávolságú rakéták helyett virágokat mutatott be a koreai vezetés ( a tankok azért maradtak). Úgy tűnik, a gazdasági kényszer most már külső segítség nélkül is – bár hallgatólagos pekingi jóváhagyással –  determinálja Kim lépéseit, a cél a szankciók enyhítése, ehhez pedig udvarolni kell Trumpnak, aki ezt szereti is.

(Címlapkép: DonkeyHotey, Flickr)


Ajánló

picture

Trump-Juncker: egy gyönyörű barátság (új) kezdete?

Olvasási idő: 5 p
Az EU számára sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a szerdai találkozó, javultak a tartós kereskedelmi béke esélyei – bár kockázat továbbra is akad bőven.
picture

Brexit-show: lemondások nélkül nincs siker?

Olvasási idő: 5 p
A kormányválság két éve folyamatos, a Brexit-folyamat kognitív csapdája, ha miniszterek lemondásából egy szép kilépést vizionálunk. A briteknek nincs mozgástere, Maynek nincs új ötlete, a régi-új brit javaslatok az EU számára nem működőképesek, nem életképesek.
picture

Börtönből az elnöki székbe?

Olvasási idő: 4 p
Az októberi választások előtt a legnépszerűbb jelölt korrupció miatt börtönben ül, de pártját így sem lehet leírni. A jobb- és baloldal mellett a Facebook és a tévés kampány mérkőzése is jön Brazíliában.