A jövő ára: Japán kilábalása a deflációból
Japán gazdasága történelmi fordulóponthoz érkezett. Az ország három évtizeden át küzdött a deflációval, elöregedő társadalmával és a gyenge fogyasztói kereslettel, most azonban úgy tűnik, változás van a láthatáron. 2024-ben a Bank of Japan véget vetett a negatív kamatlábak korszakának, és jelezte: megkezdődik a monetáris normalizáció. A vállalatok rekordméretű béremeléseket hajtottak végre, az infláció újra megjelent, és a korábban visszafogott japán fogyasztók is elkezdtek bátrabban költeni. Mindez nem csupán gazdasági trendváltást jelez, hanem mély társadalmi átalakulásokat is elindított. A kérdés azonban továbbra is nyitott: tartós lesz-e a változás, vagy mindez csak egy rövid fellélegzés?
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2025. május 23-án.)
A rég nem látott infláció
Japán gazdasága az 1990-es évek eleje óta küzd stagnálással és deflációval, „elveszett évtizedeknek” is szokták nevezni ezt az időszakot. A részvény- és ingatlanpiaci buborék kipukkanása után az ország gazdasági növekedése megtorpant, az árak csökkentek, és a fogyasztói kereslet gyenge maradt. A deflációs környezet mélyen beágyazódott a gazdasági struktúrába és a fogyasztói magatartásba.
A Bank of Japan (BOJ) válaszként rendkívül laza monetáris politikát folytatott. 1999-ben bevezette a nulla közeli kamatlábat, majd 2016-tól negatív kamatlábat alkalmazott, és hozamgörbe-kontrollt (YCC) vezetett be, hogy alacsonyan tartsa a hosszú távú kamatlábakat. Az intézkedések célja az volt, hogy ösztönözzék a gazdasági növekedést és megfékezzék a deflációt.
2024 márciusában a BOJ történelmi lépést tett: megszüntette a negatív kamatlábat és a hozamgörbe-kontrollt, ezzel jelezve, hogy véget ért az extrém laza monetáris politika korszaka. A döntés hátterében az állt, hogy a gazdaság mérsékelt fellendülést mutatott, és a bérek emelkedése jelezte az inflációs nyomás növekedését.
A közelmúltban a japán vállalatok jelentős béremeléseket hajtottak végre, a 2025-ös tavaszi bértárgyalások során a nagyvállalatok átlagosan 5,46 százalékos béremelést kínáltak, ami az elmúlt három évtized legnagyobb növekedése.
A trend nagyban köszönhető az elöregedő társadalomnak. Ahogyan az ábra is mutatja a jelenleg 50 és 60 év közötti korosztályban 1,8-2 millió közötti a népesség korosztályonként, míg a 25 és 35 év közöttiek közelebb vannak az 1 millió főhöz, a jövő generációi pedig még ennél is kevesebben lesznek.
Míg a korábbi évtizedekben a munkavállalóknak egymással kellett versenyeznie a helyekért, és a vállalatok tudtak alacsonyabb fizetéssel felvenni embereket, addig a mai alacsonyabb számú fiatalért a munkaadók versenyeznek egymással, ez pedig az inflációt is növeli. A bérnövekedés pedig még így sem tud lépést tartani az inflációval, bár nominálisan növekednek a bérek, inflációval korrigálva csökkennek. 2025 márciusában a reálbérek 2,1 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, ami a harmadik egymást követő havi csökkenés.
Az inflációs folyamatot tovább erősítette a Covid utáni fogyasztói élénkülés, amely megnövelte a keresletet a szolgáltatások és szórakozás iránt. A hagyományos japán „salaryman” kultúra, amelyet a hosszú munkaidő és a mértékletes költekezés jellemzett, fokozatosan átalakul. A fiatalabb generációk már nem követik szigorúan ezeket a normákat, és nagyobb hajlandóságot mutatnak a fogyasztásra.
Eközben a globális ellátási láncok akadozása, az importált energia- és nyersanyagárak emelkedése is költségoldali nyomást gyakorolt a vállalatokra. Ráadásul a gyenge jen tovább drágította az importcikkeket, ami szintén hozzájárult az általános árszint növekedéséhez.
TEHÁT A BÉRNYOMÁS, A KERESLETI FELLENDÜLÉS ÉS A KÜLSŐ INFLÁCIÓS TÉNYEZŐK EGYÜTTESEN IDÉZTÉK ELŐ AZT A GAZDASÁGI KÖRNYEZETET, AMELYBEN JAPÁN HOSSZÚ IDŐ UTÁN ELŐSZÖR INFLÁCIÓVAL NÉZ SZEMBE.
Jöhet még további kamatemelés
2024 márciusában a Bank of Japan történelmi lépést tett: megszüntette a hozamgörbe-kontroll politikáját, amely 2016 óta korlátozta a 10 éves japán államkötvények hozamát. Ezzel egyidejűleg a jegybank véget vetett a negatív kamatlábak korszakának, és 9 év után először emelte az irányadó kamatlábat 0,0–0,1 százalékra.
A japán jen mindezek ellenére tovább gyengült a főbb devizákkal szemben, különösen az amerikai dollárhoz képest. Ennek oka, hogy a BOJ monetáris szigorítása még mindig sokkal visszafogottabb volt, mint más jegybankoké, a Fed 5 százalék feletti kamatszintje mellett a japán irányadó ráta rendkívül alacsony.
A kamatkülönbség miatt a tőkekiáramlás folytatódott Japánból, így a jen nem tudott erősödni, sőt, újabb mélypontokat ért el: 2024 júliusában az árfolyam már 160 jen/dollár körül mozgott, ami több mint 30 éves mélypont volt. A gyenge jen közvetetten tovább növelte az inflációt is, mivel drágábbá vált az import, különösen az energia (olaj, gáz), az élelmiszerek és az ipari alapanyagok terén. Ez különösen érzékenyen érintette a vállalatokat és a háztartásokat, mivel Japán erősen importfüggő ország.
2025 januárjában a BOJ tovább emelte az irányadó kamatlábat 0,5 százalékra, reagálva a tartós inflációs nyomásra és a bérek folyamatos növekedésére. A jegybank jelezte, hogy további kamatemelések is lehetségesek, amennyiben a gazdasági feltételek indokolják.
Albert Edwards, a Société Générale vezető stratégája szerint azonban az infláció még nem elég stabil ahhoz, hogy indokolttá tegye a monetáris politika további szigorítását. Japánban a maginfláció számítása eltér a nemzetközi gyakorlattól, mivel csak a friss élelmiszerek árait zárják ki, míg más országokban az energiaárakat is figyelmen kívül hagyják. Ez torzíthatja a gazdasági helyzet valós megítélését, és túl korai szigorításhoz vezethet.
Aggasztó demográfia
A japán gazdaság legnagyobb kihívását az elöregedő társadalom jelenti. Az elmúlt két évtizedben mintegy 4,3 százalékkal csökkent a járulékfizetők száma, miközben a nyugdíjban részesülők száma több mint 40 százalékkal emelkedett. A kormány az idei nemzeti költségvetés körülbelül 34 százalékát fordította jóléti kiadásokra, szemben a 2000-es 20 százalékkal. A korlátozott erőforrások miatt a kormány reformlépéseket fontolgat, például a nyugdíjjárulék-fizetési időszak öt évvel történő meghosszabbítását 65 éves korig.
Közben a munkaerőpiac egyre nagyobb arányban támaszkodik az idősebb korosztályra. A 2024-es adatok szerint a 65 és 74 év közötti lakosság foglalkoztatási aránya meghaladta az 50 százalékot, és 9,46 millió 65 év feletti dolgozó volt a munkaerőben, ez 1,9-szerese a 2000-es értéknek. A Reuters felmérése szerint a vállalatok 59 százaléka hosszabbította meg a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását, illetve újra felvette a korábbi dolgozókat, hogy enyhítse a munkaerőhiányt.
Bár a drágulás egyes társadalmi rétegeknek megélhetési gondokat okoz, a fogyasztási adó maradt 10 százalék (8 százalék az élelmiszerekre), és a kormány vonakodik annak csökkentésétől, mivel az adóbevétel már most sem fedezi az emelkedő szociális juttatások költségeit.
JAPÁN MINISZTERELNÖKE, SHIGERU ISHIBA HANGSÚLYOZTA, HOGY AZ ORSZÁG „GYORSAN ÖREGEDŐ TÁRSADALMA ÉS NÖVEKVŐ JÓLÉTI KIADÁSAI” MIATT NINCS MOZGÁSTÉR EGY ÁLTALÁNOS ADÓCSÖKKENTÉSRE, INKÁBB CÉLZOTT TÁMOGATÁSOKAT ÍGÉRT A LEGINKÁBB RÁSZORULÓKNAK.
Az OECD is rámutatott, hogy Japánnak kiemelt feladata a fiskális tartalékok újjáépítése, mivel a bruttó államadósság a GDP kétszerese, és a demográfiai trendek nyomán a kormány bevételei nem követik a kiadások növekedését.
Japán magának ás vermet, de a világ esik bele?
G7 országok közül immár 25 éve van Japánnak a legnagyobb GDP arányos államadóssága. Mai adásunkban a világ harmadik legnagyobb gazdaságáról és a japánok főbb problémáiról Jónap Richárd, Móró Tamás és Kovács Krisztián beszélgettek.
Merre tovább?
Japán gazdasága tehát hosszú évtizedek után most először mutatja az infláció jeleit, a bérek emelkednek, a fogyasztók többet költenek, és a Bank of Japan elindította a monetáris normalizáció folyamatát. Kérdés azonban, hogy mindez meddig lesz így. A reálbérek továbbra is csökkennek, és az inflációs nyomás jelentős része külső tényezőkből fakad.
A BOJ kényes egyensúlyt kell, hogy találjon: ha túl gyorsan emel kamatot, elfojthatja a keresletet, ha túl lassan, bér-ár spirál indulhat el. A globális gazdasági lassulás vagy a kínai kereslet visszaesése szintén az infláció ellen hathat. A japán munkavállalók már mernek fizetésemelést kérni, ez arra utal, hogy a deflációs pszichológia, vagyis az „árak úgyis csökkennek” gondolkodásmód kezd megtörni. Ez jelentős lépés, hiszen az infláció nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai jelenség is.
A japán társadalom gyorsan öregszik, és egyre inkább támaszkodik az idős dolgozókra. Ez újfajta munkaszervezési és szociális kihívásokat vet fel. Az adóbevételek csökkenése és a növekvő jóléti kiadások miatt a fiatalabb generációkra egyre nagyobb teher hárul, ami hosszú távon társadalmi feszültségeket eredményezhet. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a jelenlegi inflációs fordulat strukturálisan is fennmarad-e, vagy újra visszatér a deflációs korszak.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
