Európai tengerszorosok, amelyek lezárása háborúkat dönthet el
A tengeri kereskedelem a legtöbb áru szempontjából az egyik legolcsóbb és leggyorsabb szállítási mód, bizonyos földrészek között gyakorlatilag az egyetlen lehetséges szállítási mód racionális keretek között. A tengeri kereskedelem legsérülékenyebb pontját pedig a tengerszorosok jelentik, ezek ellenőrzése és biztonsága kulcsfontosságú.
(A cikk először a G7.hu oldalán jelent meg 2024. november 24-én.)
Kulcsfontosságú szorosok szerepe az olajszállításban – 4. rész
A 20. és 21. század legfontosabb árui a kőolaj, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a finomított olajtermékek. Lezárásukkal szinte teljes földrészeket el lehet vágni a nélkülözhetetlen nyersanyagoktól, így érthető, hogy ezek a szorosok ennyire reflektorfényben vannak.
Cikksorozatunk első részében részletesen bemutattuk a Malaka-szorost, második írásunkban a Hormuzi-szoros jelentőségét jártuk körül, a harmadik részben pedig a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb szerepét tekintettük át. Mai cikkünk a két török szorosról, a Boszporuszról és a Dardanellákról, valamint a dán szorosokról szól.
Évszázadok óta fontos
A Boszporusz és a Dardanellák már az ókorban is fontos szerepet játszott, kritikus kereskedelmi útvonalat jelentett a görög anyaország és a Fekete-tenger menti görög telepesek között, a szorosok jelentősége pedig csak tovább nőtt az Oszmán Birodalom idején. Jelenleg kulcsfontosságú a szoros, hogy a kaukázusi és a Kaszpi-tengeri régióból a kitermelt olaj ki tudjon jutni a világtengerekre.
A dán szorosok is jelentős szerepre tekintenek vissza, 1429-1857 között minden áthaladó hajónak díjat kellett fizetnie a Dán Királyságnak, ami a 16. és 17. században a királyság bevételeinek a kétharmadát adta. A napóleoni háborúkban és az I. és II. világháborúban is meghatározóak voltak, ma pedig különösen fontosak Oroszországnak, Lengyelországnak, a Baltikumnak és részben Németországnak is.
A dán szorosok
A dán szorosok sorozata, amely összeköti a Balti-tengert az Északi-tengerrel, stratégiai jelentőségű útvonal a globális olaj- és földgázszállításban. Ezek a csatornák történelmileg Oroszország tengeri olajexportjának kulcsfontosságú útvonalát jelentették Európa felé. Azonban a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború és az ezt követően hozott Oroszországgal szembeni nyugati szankciók jelentősen megváltoztatták a kereskedelmi kapcsolatokat.
Olajszállítási csomópontok a dán szorosoknál
Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde
2023-ban a dán szorosokon keresztül becslések szerint napi 4,9 millió hordó kőolaj és finomított olajtermék haladt át, ami csaknem 60 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. Ez az emelkedés főként annak köszönhető, hogy Oroszország Európából átirányította az olaj exportját Ázsia, Törökország, a Közel-Kelet és Afrika irányába, miközben India lett az egyik legnagyobb felvásárlója.
India gyorsan növelte Oroszországból származó olajimportját 2023-ban, kihasználva az orosz kőolaj alacsonyabb árát a közel-keleti és más termelőkhöz képest. Oroszország továbbra is a legnagyobb olajexportőr maradt a dán szorosokon keresztül, bár az európai országok nagy része már nem célállomás. Az orosz export helyére egyre több olaj érkezett Norvégiából, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Egyiptomból a dán szorosok keleti oldalán található országok, például Lengyelország és Finnország irányába.
Az LNG szállítása a dán szorosokon keresztül szintén megugrott a háború kitörését követően: a 2022-es napi 0,5 milliárd köbláb mennyiség 2023-ra 1,3 milliárd köblábra nőtt. LNG infrastruktúrájának gyors fejlődése lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy a legnagyobb LNG-szállítóvá váljon a dán szoros keleti oldalán fekvő országok számára, amelyek korábban vezetéken keresztül kaptak földgázt Oroszországból. Eközben Oroszország új LNG-terminált (Portovaja) nyitott a Balti-tengeren 2022 közepén, amely 2023-ban növelte az orosz LNG-szállítmányokat a dán szorosokon keresztül.
Alternatívaként a németországi Kieli-csatorna is fontos szerepet játszik az olajszállításban, bár csak kisebb tankerek használhatják, és főként finomított olajtermékeket szállítanak rajta. Az orosz olajtermékek forgalma a Kieli-csatornán jelentősen visszaesett 2022 után, miközben a holland, belga és dán export nőtt ezen az útvonalon.
A dán szorosok történelmileg is jelentős szerepet játszottak Európa korábbi konfliktusaiban. A Balti-tenger megközelíthetősége mindig is stratégiai jelentőséggel bírt, különösen Németország és Oroszország számára. A szorosok feletti ellenőrzés az elmúlt évszázadok során katonai és gazdasági célokat szolgált, és ma is fontos szerepet játszik a regionális stabilitás megőrzésében. A jelenlegi geopolitikai feszültségek kiemelik a dán szorosok jelentőségét Európa energiabiztonsága szempontjából. Németország és Lengyelország számára ez az útvonal kulcsfontosságú, mivel alternatív forrásokból érkező olaj- és földgázszállítmányokat biztosít, különösen Norvégiából és az Egyesült Államokból.
Lengyelország számára az energiabiztonság még inkább kiemelt figyelmet kapott, miután a szankciók és az orosz invázió nyomán az Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése, megszüntetése elsődleges céllá vált. Az LNG- és olajszállítások akadályozása a dán szorosokban komoly ellátási problémákat okozhat, ami veszélyezteti Európa energiabiztonságát.
Török szorosok
A Boszporusz és a Dardanellák Európát és Ázsiát választja el egymástól, és a Fekete-tengert köti össze a Márvány-tengerrel, valamint a Márvány-tengeren keresztül a Földközi-tengerrel. A Boszporusz mindössze 17 tengeri mérföld hosszú, míg a Dardanelláknál ez 37 tengeri mérföld. Ezek a világ egyik legszűkebb és legnehezebben hajózható vízi útvonalai, különösen a Boszporusz, amely alig fél tengeri mérföld széles a legkeskenyebb pontján. Összekapcsolják a Fekete-tengert a globális tengeri kereskedelemmel, így kulcsszerepet játszanak az orosz és a kaszpi-tengeri régióban kitermelt olaj Nyugat-Európába és Ázsiába való szállításában.
Olajszállítási csomópontok a török szorosoknál
Olajszállítási csomópontok a török szorosoknál. Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde
2023-ban becslések szerint napi 3,4 millió hordónyi kőolaj és kőolajtermék haladt át a török szorosokon, amelynek valamivel több mint fele nyersolaj volt, míg a többi finomított olajtermékekből állt. A fekete-tengeri kikötők jelentik az orosz és eurázsiai országok, mint például Azerbajdzsán és Kazahsztán fő olajexport-útvonalát. Az orosz olajexport jelentős része a Fekete-tengeren keresztül érkezik a világpiacokra, különösen az olyan országokba, mint Törökország, Kína és India, amelyek az orosz olajra vonatkozó nyugati szankciók nyomán megnövelték importjukat.
Oroszország és a környező országok számára a török szorosok létfontosságúak, mivel ezen az útvonalon keresztül tudják exportálni az olajukat. Az azerbajdzsáni olajexport csökkent az invázió után, ezzel szemben Oroszország a szankciók miatt átirányította olajexportját Európán kívüli piacokra, növelve a Fekete-tengeren keresztül haladó olajszállítások volumenét.
A szorosokban zajló olajforgalom fontos alternatívája a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték (amiben egyébként a Mol 8,9 százalékos tulajdonjoggal rendelkezik), amely Azerbajdzsánt köti össze a dél-törökországi Ceyhan kikötőjével. Az Irakból Törökországba vezető olajvezeték, amely az iraki Kurdisztánból indul, szintén fontos alternatíva lenne, ám ez 2023 márciusa óta nem működik.
A török szorosok nemcsak az oroszok és a közép-ázsiai országok számára fontosak, hanem Európa energiabiztonsága szempontjából is. Az EU nagymértékben függ a Fekete-tengeren keresztül érkező olajszállítmányoktól, különösen olyan időszakokban, amikor a földgázellátás is bizonytalan. A szorosokon keresztül haladó szállítmányok akadályozása komoly energiaválságot idézhet elő Európában.
Geopolitikai szempontból a török szorosok jelentősége kiemelkedő. Oroszország számára ezek a szorosok a Földközi-tengerhez való hozzáférést biztosítják, amely alapvető fontosságú az orosz befolyás megőrzése érdekében a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. És a szorosok a NATO számára is stratégiai fontosságúak, különösen a Fekete-tengerre vezető bejáratuk miatt, a régióban folytatott katonai műveletek és kereskedelmi forgalom ellenőrzése alapvető cél.
Törökország a montreux-i egyezmény értelmében különleges jogokat élvez a szorosok felett. Az 1936-os egyezmény lehetővé teszi Törökország számára, hogy háborús időben lezárja a szorosokat a hadihajók előtt, ami hatalmas geopolitikai fegyver Ankara számára. 2022-ben élt is ezzel a jogával, amikor az orosz-ukrán háború kitörése után megtiltotta minden nem fekete-tengeri bázisra visszatérő hadihajónak a szorosokon való áthaladást. Törökország tehát a szorosok feletti ellenőrzéssel komoly nyomást gyakorolhat mind Oroszországra, mind a NATO-ra (amelynek persze egyben tagja is). Egyes konfliktusok tovább eszkalálódása esetén ez kihathat az olajkereskedelemre is.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
