Trump vagy Harris: ki melyik szektoroknak kedvezhet?
(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2024. szeptember 18-án.)
Az amerikai elnökválasztás a világpolitika talán legfontosabb eseménye, amely kihat az egész világgazdaságra. A jelöltek eltérő elképzelései alapvetően befolyásolhatják, hogy merre halad tovább az Egyesült Államok gazdasága, milyen irányokat vesz a költségvetési politika, az adópolitika, külkereskedelem, monetáris politika.
Így érthető módon a választások előtt a piaci szereplők is mindig előszeretettel találgatják, mely szektoroknak, cégeknek, piacoknak kedvezhet és melyeknek kevésbé egyik vagy másik jelölt győzelme. Még akkor is, ha a múltbeli tapasztalatok egyébként arra utalnak, hogy érdemes ezekkel a jóslatokkal óvatosan bánni.
Felülteljesítő S&P 500
A választásokat megelőző időszak rendszerint bizonytalanságot hoz a tőkepiacokon, maga a választás azonban általában inkább jó hatással van a tőzsdékre. Az elmúlt hatvan év statisztikái szerint, ha a Covid és a pénzügyi válság éveit nem számítjuk, az amerikai elnökválasztások éveinek őszi időszaka átlagosan erősebb volt, mint a nem választási éveké.
Bár 2024 nem nevezhető átlagos választási évnek, hiszen az S&P 500 már az év első felében is jelentősen felülteljesített, szemben az elmúlt hatvan év átlagából kirajzolódó, augusztusig tartó lassú emelkedő trenddel. Mivel általánosságban megfigyelhető az amerikai index erősebb teljesítménye a választások utáni időszakban, idén is bízhatunk ebben, még a recessziós várakozások ellenére is.
Eltérő adópolitika
Hogy melyik elnök milyen gazdaságpolitikát valósítana meg a megválasztása után, természetesen nem tudhatjuk, de az ígéretekből, programokból kirajzolódó különbségek megragadhatók, az egyik legélesebb eltérés pedig az adópolitikai elképzelésekben van. Míg Trump adócsökkentésekkel indítaná be a gazdaságot, Harris magasabb társasági adókulcsot sürget.
Trump első elnöksége alatt 16 százalékponttal egészen 21 százalékra csökkentette a társasági adókulcsot, melyet következő ciklusában akár egészen 15 százalékra vinne le ígéretei szerint. Harris ezzel szemben 28 százalékra emelné a vállalatoknak fizetendő adóterhet. Emellett az USA-ban népszerű részvényvisszavásárlást is további adókkal terhelné, a jelenlegi 1 százalékos adót megnégyszerezné, illetve a magas jövedelműek árfolyamnyereségén elért jövedelmén is magasabb adókulcsot alkalmazna.
Ugyan Harrisnél konkrétabb terveket hallhattunk, alapvetően mindketten az adókedvezmények formájában nyújtott családtámogatás mellé álltak be. A vállalatok teljesítménye mellett fontos szempont, hogy a költségvetés számára mit hoznak ezek a rendelkezések, és az esetleges deficitnövelő intézkedéseket hogyan ellensúlyozzák. A fentiek alapján várhatóan Trumpnál fog még inkább megszaladni a költségvetés hiánya, ami az utóbbi elnökségek alatt leginkább a demokrata elnökök alatt történt.
A vámpolitika kapcsán Trump ugyan markánsabb, de alapvetően hasonlóan gondolkoznak, és jelentős mértékű vámokat vetnének ki a Kínából érkező termékekre, nyersanyagokra. Az egészségügyben mindketten elsősorban a gyógyszerárak csökkentését szeretnék elérni, és várhatóan a jelenlegi egészségbiztosítás maradna érvényben, bár Trump ennél olcsóbbat és jobbat szeretne, de konkrét tervekkel még nem rukkolt elő. A demokraták elhivatott támogatói az egészségügyi szektornak – Biden alatt a GDP közel 6 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra – ugyanakkor a költségvetési hiány jelenlegi szintje miatt kérdéses, hogy a szektor számára nyújtott támogatások mértékét fenn tudják-e tartani, esetleg növelni.
„Drill baby, drill”
Trump gazdaságpolitikájának középpontjában várhatóan a gazdasági növekedés fog állni. Ennek érdekében lazább fiskális politikát folytathat, ami magasabb inflációs környezetet eredményezhet. A megnövekvő inflációs várakozások következtében a hosszú távú hozamok a kamatfelárak növekedésén keresztül emelkedhetnek, ami egy meredekebb hozamgörbét eredményezhet. Ebben a környezetben pedig a dollár erősödésére számíthatunk (miközben valójában Trump gyengébb dollárt szeretne).
Az alcímben szereplő mondás Trump beszédében hangzott el a republikánus jelölő gyűlésen idén nyáron, mellyel az amerikai olajkitermelés növelésének ösztönzésére utalt, a belföldi kitermelés növelésén keresztül az energiaköltségeket szeretné csökkenteni. A termelés ösztönzése nem csupán Trumphoz köthető, ugyanis a jelenlegi elnök alatt is folyamatosan nőtt az olajkitermelés. Piaci elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az olajárra a piaci tényezők nagyobb hatással vannak, mint amekkora nyomást Trump adókedvezményekkel gyakorolni tudna. A zöld energia felé elmozdulást viszont lassíthatja, és nagyobb teret kaphatnak a hagyományos energiacégek.
Az energiaszektor mellett állítása szerint jelentős összegeket fordítana az infrastruktúra fejlesztésére, utak, hidak, repterek építésén keresztül. Ez felértékelődési lehetőséget rejthet az építkezésekhez kapcsolt vállalatok számára. Tervező, építő, alapanyaggyártó és beszállító vállalatok kiemelkedő befektetési lehetőséget nyújthatnak ezek alapján.
Egy potenciális gazdasági növekedés Trump alatt egy csökkenő kamatkörnyezettel párosulva a hitelezés fellendülését okozhatja, hozzájárulva a bankszektor további meneteléséhez. A vámok és a lazább szabályozói környezet az infláció magasabb szinten ragadását eredményezhetné, ami lassíthatná a Fed kamatvágási ciklusát is. A magasabb szinten normalizálódó kamatszint a kamatmarzsok tágulásán keresztül, míg a lazább szabályozói környezet a költségek mérséklésén keresztül javíthatja a pénzügyi intézmények jövedelmezőségét. Ebben a környezetben pedig ismét felélénkülhetnek az M&A tranzakciók – melyek 2022-t követően a 2017-es szintek alatt tartózkodnak – jelentős löketet adva a befektetési bankoknak.
Harris által preferált szektorok
Demokrata győzelem esetén erőteljesebb antiinflációs politika várható, ami nagyobb teret engedne a Fednek a kamatvágáshoz. Ennek értelmében a kötvények felértékelődésére lehet számítani, így érdemes lehet hosszabb amerikai államkötvényekre pozicionálni.
Harris és a demokrata párt elkötelezett támogatója a gazdaság zöldítésének és a klímavédelemnek, ezért elsődlegesen a megújulóenergia-szektor emelkedhet a győzelme esetén. Biden elnöksége alatt több mint 26 milliárd dollár értékben jelentettek be nap- és szélenergiához kapcsolható beruházásokat az Amerikai Energiaügyi Minisztérium alapján. Harris várhatóan tovább folytatja a jelenlegi elnök programját, így arra számíthatunk, hogy megválasztása esetén a megújuló energiához kapcsolt szektorok felülteljesítenek a következő időszakban.
A zöldenergia mellett a demokrata párt az egészségügy kiemelt támogatója is. Emiatt várhatóan a kormányzati kiadások itt magasabbak lesznek. Biden alatt meghosszabbították az Obamacare néven is ismert Affordable Care Act (ACA), ami az egészségbiztosítás kiterjesztését célozza a bővebb lakosság számára. Az ACA keretében nyújtott támogatások 2025 végén lejárnak, azonban Harris megválasztása esetén ezt alighanem ismét meghosszabbítják, sőt az állam által nyújtott támogatások mértéke is nőhet, amelyből leginkább az egészségügyi szolgáltató cégek profitálhatnak. A gyógyszergyártó cégekre viszont kedvezőtlenül hathatnak a gyógyszerárak mérséklésére való törekvések.
Harris hárommillió ház építésére tett ígéretet, amivel a lakáshiányt kívánná ellensúlyozni. Ennek ösztönzésére adókedvezményt adna az építő cégeknek, amelyek kisebb megfizethető otthonokat építenek kimondottan ingatlannal még nem rendelkezőknek. Emellett jelentős adókedvezményt is nyújtana első tulajdonosok számára. Bár a szabályozói előírások lazítására Trump is tett ígéretet, amivel fellendítené az építőipart és otthonfejlesztéseket, ugyanakkor Harris programjában a szektor támogatása hangsúlyosabban jelenik meg.
Összességében tehát mindkét pártnál megfigyelhetőek adott szektorokat érintő preferenciák, a politikai retorikát azonban mindig érdemes óvatosan kezelni a befektetési döntések kapcsán. Ha megnézzük, hogyan teljesítettek az egyes szektorok Biden és Trump elnöksége alatt, jól látható, hogy nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy a pártok által támogatott szektorok érdemben jobban teljesítettek volna. Sőt, a klímavédelmet, zöld átállást élesen kritizáló Trump alatt a legjobban teljesítő szektor a zöldenergia volt, míg a legrosszabb a hagyományos energia szektor. Biden alatt pedig az ellenkezője volt megfigyelhető.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
