Sam bácsi gondolkodik
Uncle Sam a teraszon ült kényelmes hintaszékében, és a nagy értelmező szótárát lapozgatta, szokása szerint a végétől visszafelé. Z-score, W-alakú fellendülés, valorizáció, uborkaszezon, Taylor-szabály – csak úgy sorjáztak az izgalmas kifejezések, de unottan továbblapozott. Stagfláció, recesszió, QE – na, álljunk csak meg egy pillanatra! Ezeket nézzük át újra, gondolta magában. Csak mert annyit frocliznak mostanában ezzel a recessziós kockázattal, haha! Váratlanul kitörő felnevetésére az árnyas diófa alatt szunyókáló kutyája egy pillanatra felriadt, de Sam bácsi megnyugtató hangjára nyomban vissza is aludt.
Pihenj csak Yieldcurve, korai lenne még felkelned!
– duruzsolta kedvesen a már újra álomba merülő ebnek, aki éber állapotában legszívesebben a Sam egyik unokaöccsétől, a Fed kommunikációs osztályán dolgozó Johnny Statementtől kapott gumicsontját rágcsálta. Szóval recesszió, nézzük csak, töprengett magában tovább Sam bácsi, majd letette az értelmező szótárt. Itt egy idézet a legfrissebb jegybanki előrejelzésekből, emelt fel egy internetről kinyomtatott szeptember 18-i oldalt. A fedes fiúk szerint 2024 és 2027 között két százalékos éves GDP-növekedési ráták lesznek. Csak tudnám, hogy jött ki ez ilyen szép kerek számra négy éven keresztül!
Na mindegy, ne bolygassuk a világhírű sztochasztikus ökonometriai modelljeiket, öreg vagyok én már az ilyesmihez! Ha két százalék, akkor két százalék, lényeg, hogy ez nem is rossz dinamika! Na nézzük tovább, mennyi lesz az infláció. Idén 2,3 százalék, jövőre 2,1 százalék és után beáll – kitalálhattam volna, kereken két százalékra! Ez több, mint ideális, még ha PCE-nek hívjuk CPI helyett, akkor is! Szóval szép növekedés, csökkenő infláció, stabil munkanélküliségi ráta (igaz, kicsivel négy százalék felett),
de hát ne legyünk telhetetlenek, nem igaz?!
Na, nézzük az apróbetűs részt, mit kell ezért csinálni? És máris a táblázat legalsó részét böngészte. Hát igen, a kamatokat rendesen meg kell vagdosni. Ezek a fedes fiúk 5,5 százalékig feltolták a sáv tetejét, aztán meg nem is nagyon akarták lejjebb hozni. Én szóltam, hogy gyerekek, baj lesz ebből, mindenki recessziót kiált majd, az emberek aggodalmaskodni fognak, megy a sok pénz a jelzáloghitel-törlesztésre, buknak a kártyahitelek. Aztán mondták persze, hogy nem lehet ilyen inflációs kockázatok mellett gyorsan kamatot vágni, elég volt megégetni magunkat a túl lassú emeléssel és a ránk szabadult nagy inflációval 2022-23-ban!
Ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek minket, egy jó darabig ki kell tartani a pozitív reálkamatban, különben ki fogja megvenni a csodás fix kamatozású papírjainkat? Mi már szép lassan adogatjuk el, de a japánok és a kínaiak is egyre kevesebbet tartanak belőle. Hát ez az! – mondtam nekik. Ha már ilyen szép alacsony inflációt vártok, akkor tessék előkapni a kamatvágó fejszét, nem kisbicskával farigcsálni a kamatot! Ha szügyig benne állunk a pozitív reálkamatban még egy-két évig, belefulladunk az adósságba! Na nem mondom, ez a szeptemberi ötven bázispont ügyes húzás volt fiúk, de remélem ez csak a kezdet. Na nézzük, mit írtok itt a következő évekre. 2025-re 3,4 százalék, és 2025-re is még 2,9 százalék?? Jó, jó, értem én, hogy ez idén száz bázispont vágás, aztán jövőre még száz és 2025-ben még ötven bázispont –
na de hol van itt a negatív reálkamat, meg az adósságelinflálás?!
Ezt 2021 előtt már átvettük srácok, ne kelljen még egyszer elmagyaráznom! Tessék felpörgetni azt a kamatvágást rendesen, persze az inflációhoz képest nézve, de nem vastagon fölötte tartva a kamatokat! – mondta most már igazán összevonva a szemöldökét Sam bácsi. Közben olyan hevesen gesztikulált, hogy az értelmező szótár lerepült a szék karfájáról és QE-nál kinyílva elterült a földön…
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
