Párizsi olimpia: a takarékos luxus?
A fényűzésről és luxusról is méltán híres Párizsban joggal lehetett azt várni, hogy az olimpiákra jellemző elképesztő pénzszórásban és túlköltekezésben is új csúcsok dőlnek majd meg, meglepő módon azonban a 10 milliárd dollár alatt tartott büdzsével az utóbbi évek legtakarékosabb olimpiáját hozták össze.
A tervezett költségek sem szálltak el annyira, mint sok korábbi olimpián. Az eddigi legköltségesebb riói olimpiánál 325 százalékkal lépték túl a tervezett költést, de még Japánban is 130 százalékkal szaladtak meg a kiadásaik az előzetesen várthoz képest. Az Oxford tanulmánya szerint Párizsban 115 százalékkal lehetnek a tervezett összeg felett, amivel nem állnak rossz helyen az olimpiák sorában.
Párizsban a költségeket jobban menedzselték, mint a szervezéshez kapcsolódó botrányokat. Az idei olimpia legnagyobb visszhangját kapó Szajnának a tisztábbá tétele 1,5 milliárd dollárra rúgott, amely az új szennyvízcsatorna mellett magában foglalta a lakosság számára nyújtott anyagi ösztönzőket és számos ehhez kapcsolódó beruházást. Az eredmény érezhetően nem lett kifogástalan, a versenyek fennakadását és a sportólók lebetegedését is a vízminőség számlájára írhatjuk.
A párizsi sikk is szerves része volt az olimpiai mindennapoknak, a város reputációjához illően idén először fordult elő, hogy luxusmárka szponzorált az olimpiát. Ez nem kisebb név volt, mint a számos brandet tömörítő LVMH, amely a tavalyi profitjának 1 százalékát áldozta be az esemény sikeréért. A cég ikonikus márkáinak védjegyei több helyen visszaköszöntek az ötkarikás játékokon, például az éremtartó tálcák klasszikus Louis Vuitton mintájában. A szenvedő luxuspiaci óriás láthatóan minden lehetőséget megragad a gyenge kereslet felpörgetésére, hogy benne legyen a fogyasztói köztudatban.
Az olimpiákkal járó eszméletlen költekezést a rendező országok általában a turizmusban lecsapódó pozitív hatásokkal próbálják alátámasztani. Bár Párizs nem kifejezetten szorul rá a turista áradat odacsalogatására, inkább az ezzel járó presztízs lehetett az elsődleges. A futás királyszámának nevezett férfi 100 méteres síkfutás döntőjére például hírességek, közéleti szereplők tömege ugrott el magángéppel, ezen a napon a magángépek forgalmát lebonyolító Le Bourget reptéren 73 százalékkal több gép szállt le, mint az előző évben.
Az, hogy az olimpia rendezése megéri-e vagy sem, örök vita marad. Mindenesetre a franciáknak az egészen „alacsonyan” tartott költségek mellett is sikerült belecsempészniük a saját stílusuk.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
