Szabadság vagy biztonság dilemma új szintre emelve

Salvadorról Magyarországon az embereknek általában három dolog jut eszébe: a 45 évesnél idősebbeknek az, hogy 1982-ben a spanyolországi labdarúgó világbajnokságon mai ésszel szinte felfoghatatlan 10:1-es győzelmet arattunk fölöttük, az ennél fiatalabb korosztálynak valószínűleg az, hogy ezt az országot egy közép-amerikai utazás tervezgetésénél messzire el kell kerülni rendkívül rossz közbiztonsága miatt, a kriptodeviza fanoknak meg az, hogy ez az ország vezette be először hivatalos fizetőeszközként a bitcoint.

Az elsőn, vagyis a futball nemzetközi színpadán betöltött szerepén az ország vezetőinek nem sikerült javítani, mert Salvador FIFA besorolása az elmúlt 42 évben 22 hellyel tovább romlott. Most a 81-edik helyen állnak. De az ország 42 éves, agilis, dinamikus, és bitcoin hívő Nayib Bukele nevű elnöke úgy gondolta, hogy ha az első problémával nem is tud érdemben foglalkozni, a második percepción jelentősen tud javítani. És ehhez a favágó munkához nem egy nyolc centis pengéjű svájci bicskával, hanem két méteres láncfűrésszel látott hozzá.

Bitcoin őrület El Salvadorban

2021. december 16. Horváth Dávid

El Salvador a világon elsőként engedélyezte idén szeptemberben a bitcoint hivatalos fizetőeszközként. A történetet még megfejeli, hogy Nayib Bukele, a kis közép-amerikai ország elnöke állami pénzből kereskedik a kriptodevizával.

Az eredmény ennek megfelelően gyors és elképesztő látványos, de az elvégzett munka után hagyott forgács is inkább hegyekben, mint kupacokban mérhető. Tény, hogy a közelmúltban még Salvador rendelkezett a világ legrosszabb bűnügyi statisztikájával: 100 000 lakosra 2015-ben 103 emberölés jutott (1995-ben pedig 139).

Egészen hihetetlen ezt elképzelni, hogy kilenc évvel ezelőtt még minden ezredik salvadori állampolgár erőszakos halál áldozata lett. Ez olyan, mintha Budapesten a havi egy-két eset helyett minden nap megölnének öt embert.

Ezt a 100 000 lakosra jutó 103 emberölést sikerült leszorítania Bukelének 2,4-re (Magyarországon ez a ráta 0,9 gyilkosság 100 ezer főre vetítve évente). Tehát a 6,5 milliós országban összesen 156 ember lett emberölés áldozata tavaly. Salvador persze még mindig 2,5-szer veszélyesebb hely emberölés szempontjából, mint Magyarország, de ez közbiztonsági szempontból már abszolút menedzselhető életteret biztosít a közép-amerikai ország lakóinak vagy az idelátogató külföldiek számára.

EZT AZ ELNÖK ÚGY TUDTA ELÉRNI, HOGY A TÁRSADALOM ELSÖPRŐ TÖBBSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA MELLETT SZÜKSÉGÁLLAPOTOT VEZETETT BE, AMELY JOGI TERET NYITOTT A BANDÁK NAGYON EGYSZERŰ ELÍTÉLÉSÉHEZ, MÁSRÉSZT FELÉPÍTETTE A VILÁG LEGNAGYOBB, NEGYVENEZER FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS BÖRTÖNÉT.

Erről több videó is megtalálható a Youtube-on, és amit ott látunk az tényleg hátborzongató. Az elítéltek alsónadrágban élnek, matrac nélküli háromszintes fém ágyakon alszanak és nyolcvan fős cellákban töltik napjaikat. A megítélt szabadságvesztéseik időtartama pedig jellemzően 45-60 év. De hogy ne legyen túlbonyolítva a dolog, az utóbbi időben a leggyakrabban kiszabott büntetés a tényleges életfogytiglan lett.

Amikor pedig finomkodva jogi tér nyitásáról beszélünk, akkor egészen elképesztő dolgokra kell gondolnunk: a salvadori kongresszus nemrég fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy 900 embert együtt állítsanak bíróság elé, ha ugyanabból a régióból származnak, vagy ha azzal vádolják őket, hogy ugyanahhoz a bűnözői csoporthoz tartoznak.

Történt mindez azután, hogy Nayib Bukele kormánya már bezárta El Salvador felnőtt lakosságának két százalékát, és felépítette az amerikai kontinens legnagyobb börtönét, hogy elhelyezze az általa bebörtönzött 70 000 feltételezett bandatagot. Ezzel az ország populista vezetője megnyitotta az utat az egyszerre több száz ember ellen indított tömeges perek előtt, miközben tovább fokozza az ország bandái elleni, már egy éve tartó kemény fellépését. Ez a kritikusok szerint alapjaiban ássa alá a jogállamiságot, és sok ártatlan ember bebörtönzéséhez is vezet.

A 2022 márciusában kihirdetett szükségállapot miatt a közép-amerikai országban egyre inkább figyelmen kívül hagyják a bírósági eljáráshoz való jogot, és rendkívül gyorsan nő a hónapokig fogva tartott, tárgyalásra váró emberek listája. Carolina Jiménez Sandoval, a washingtoni Latin-Amerikai Iroda (Wola) elnöke is aggasztónak tartja a salvadori helyzetet:

Minden ember megérdemli a lehetőséget, hogy bíróság előtt védekezhessen. Hogyan tudják ezt hatékonyan megtenni a csoportos perekben? Hogyan tudják így végezni a munkájukat az ügyvédek és a kirendelt védők?

– teszi fel az egyre szélesebb körben hangoztatott kérdést Sandoval Spanyolország legolvasottabb napilapjának, az El Pais-nak nemrég adott interjújában.

Bukele Új Ötletek pártja szerint az intézkedés segítene nagyobb rendet teremteni az országban, amely így igyekszik felszámolni az erőszakos fegyveres bandákat. A kongresszus hatvanhét igen és hat nem szavazattal hagyta jóvá a törvényjavaslatot.

SZINTE AZ ÖSSZES KÖZÉP-AMERIKAI ORSZÁG VEZETŐJE FOKOZOTT FIGYELEMMEL KÖVETI A SALVADORI ELNÖK TÉNYKEDÉSÉT,

mert Bukele kemény megközelítése a bűnözéssel szemben az ezredforduló utáni latin amerikai vezetők közül a legmagasabb népszerűségi mutatókat hozta számára. Emiatt az elmúlt időszakban követői is lettek a politikusok körében a régióban, akik laza külsejét és keményvonalas biztonsági politikáját követve igyekeznek megnyerni a szavazókat.

A kritikusai szerint azonban a negyvenkét éves politikus semmilyen szinten nem foglalkozik a demokratikus fékeket és ellensúlyok rendszerével. Tizenhat hónap alatt több mint 70 000 feltételezett bandatag került rács mögé, és ez a fajta karhatalmi megtorlás egyre inkább válogatás nélkül történik. Több jelentés is kiemelte, hogy egyre több ártatlan külföldi turistát találnak – nem ritkán több hónapos keresés után – a túlzsúfolt salvadori börtönökben, miután a rendőrség speciális egységei begyűjtötték őket, pusztán azért, mert tetoválásaik vannak, vagy mert szegény negyedekben laknak.

Ruth Elonaro López, a Cristosal, egy salvadori emberi jogi csoport ügyvédje szerint egyre gyakoribbak azok a jelentések, amelyeket emberi jogi szervezetek, a börtönből szabadult emberek és családok tesznek, akik önkényes letartóztatásokról számolnak be. A probléma az, hogy a szükségállapot miatt már nem kell bizonyíték ahhoz, hogy valakit hosszú időre őrizetbe vegyenek vagy börtönbe zárjanak. Az embereket nem egyszer azért tartóztatják le, mert idegesnek tűnnek, elfelejtették magukkal vinni az irataikat, vagy egyszerűen csak kisebb csoportokban az utcákon együtt szórakozó fiatalok.

Az egyre sokasodó hazai és nemzetközi kritikák ellenére úgy tűnik Salvadornak nincs hosszú távú terve annak a kezelésére, hogy minden ötvenedik felnőttet veszélyesen túlzsúfolt és egészségtelen körülmények között tartanak fogva börtönben.

Nem mintha ismeretlen lenne a jelenlegi elítélteknek a börtönvilág. El Salvador leghírhedtebb bűnszervezete, az MS-13 ugyanis eleve salvadori börtönökben nőtt fel az 1990-es és 2000-es években, miután alapító tagjait az Egyesült Államokból oda deportálták.

Az Emberi Jogok Közép Amerikai Bizottsága szerint több mint 6400 dokumentált emberi jogi visszaélést követtek el már eddig is Bukele elnök rendkívüli állapotának idején, és 174 ember halt meg állami őrizetben. Így Jiménez Sandoval szerint a tömeges perek terve csak tovább rontja a börtön körülményeket, és növeli az ártatlanul rácsok mögött tartott emberek listáját.
Úgy tűnik, El Salvador a feje tetejére állította az ártatlanság vélelmének elvét. Ezzel az önkényes politikával mindenki gyanúsított és potenciális bűnöző – összegez Sandoval.

NAGY KÉRDÉS, MENNYIRE LESZ EZ VONZÓ MODELL A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK POLITIKUSAI SZÁMÁRA.

(Borítókép: az amerikai kontinens legnagyobb börtöne El Sarvadorban, forrás: Salvadorean Presidency/AFP)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.