Van jobb megoldás, mint a készpénz és a betét?

A napokban publikálta az MNB a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatait. Hiába a magasabb kamatkörnyezet és a vonzó visszatekintő hozamok, a megtakarítások jelentős része továbbra is készpénzben, valamint folyószámlán parkol, melyek lássuk be, nem éppen a legjövedelmezőbb megtakarítási formák közé tartoznak. Az egyik magyar összehasonlító oldal keresője szerint – néhány akciós ajánlattól eltekintve – a lekötött betétekre fizetett kamatok nem érik el az egy százalékot sem (új pénz éven belüli lekötése esetén, forintban), a látra szólókról és a készpénzről már nem is beszélve.

Mindez azt jelenti, hogy hiába csökkent érdemben az infláció Magyarországon is, ha nem járunk el körültekintően, akkor a megtakarított pénzünk folyamatosan veszít vásárlóértékéből. Pedig némi odafigyeléssel és tudatos tervezéssel találhatunk jobb megoldásokat is, melyekkel nemcsak megőrizhetjük megtakarított pénzünk reálértékét, hanem gyarapíthatjuk is.

Tudatos tervezés alatt azt értem, ha meghatározzuk a megtakarításunk célját és időtávját, akkor könnyebben megtaláljuk hozzá a megfelelő befektetési formát. Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az inflációkövető állampapírokkal, melyek kézenfekvő befektetésnek bizonyultak és sokan is éltek a lehetőséggel, azonban az infláció mértékének csökkenésével és az új sorozatok feltételeinek romlásával felvetődik a kérdés, milyen alternatív megoldások vannak.

Van élet az állampapírokon túl?

2024. január 31. Kokas Norbert

Izgalmakból és lehetőségekből 2024-ben sem lesz hiány. Mibe érdemes fektetni a pénzünket, ha továbbra is azt szeretnénk, hogy infláció felett hozzanak a megtakarításaink?

Ha az állampapírhoz hasonlóan értékpapírokban gondolkodunk, de nem szeretnénk napi szinten a befektetésünkkel bajlódni, akkor ennek egyik legegyszerűbb módja, ha befektetési alapba tesszük a pénzünket. Ezek olyan megtakarítási formák, amelyekben egyszerre több befektető helyezi el a tőkéjét, megosztva ezáltal a kockázatokat és a költségeket. Ráadásul az alapokat komoly szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkező szakemberek kezelik. Befektetési alapot kizárólag alapkezelő társaság hozhat létre nagyon szigorú és folyamatosan ellenőrzött feltételek mellett.

Amikor befektetünk egy alapba, akkor befektetési jegyeket vásárolunk, melyek az alapban való részesedésünket testesítik meg (akárcsak egy részvény, csak szavazati jogok nélkül). A befektetésünk értéke folyamatosan nyomon követhető a befektetési jegyek árfolyamának változásával (befektetési jegyek darabszámának és a befektetési jegy árfolyamának szorzata adja a befektetés értékét). Tehát minél magasabb a befektetési jegy árfolyama, annál nagyobb a befektetésünk értéke.

Nyíltvégű, zártvégű

A befektetési alapokat több szempontból is csoportosíthatjuk. Ha a likviditási szempontokat vesszük figyelembe, akkor megkülönböztetünk nyíltvégű és zártvégű alapokat. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek bármelyik kereskedési napon megvásárolhatók, illetve visszaválthatók (ingatlanalapok esetében minimum 180 nap a tartási idő), míg a zártvégű alapok esetében csak a futamidő végén áll módunkban kiszállni, ezért ebben az esetben célszerű a befektetésünket a lejáratig megtartani. A legtöbb nyíltvégű befektetési jegy névértéke 1 Ft, így gyakorlatilag bármekkora összegben megvásárolható.

A befektetők lehetséges köre alapján vannak nyilvános és zártkörű alapok. Előbbi esetében bárkinek lehetősége van elhelyezni megtakarításait az alapban, míg utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre úgynevezett jegyzés keretében tudja megvásárolni.

Értékpapír, ingatlan

Az alapokat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy az alapkezelő milyen típusú eszközökbe fekteti az alap vagyonát. Az értékpapíralapok nevükből adódóan különféle értékpapírokat (pl. állampapírok, vállalati kötvények, részvények) tartalmaznak, míg az ingatlanalapok túlnyomórészt lakó és kereskedelmi ingatlanokat tartalmaznak (likviditási célból tarthatnak kötvény jellegű eszközöket is). A Concorde Csoporton belül az értékpapíralapok kezelésével az Accorde Alapkezelő, míg az ingatlanbefektetésekkel a Recorde Alapkezelő foglalkozik.

Az értékpapíralapokat tovább bonthatjuk pénzpiaci alapokra, kötvényalapokra, részvény- és vegyes alapokra. A pénzpiaci alapok nevükből adódóan különböző alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökbe, úgymint bankbetétekbe, illetve rövid lejáratú kötvényekbe, jellemzően állampapírokba fektetnek. A pénzpiaci alapok alacsony kockázatú, magas likviditású befektetések, a látra szóló és a lekötött betétek alternatívái. A kötvényalapok az állampapírok mellett vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe és más kamatozó eszközökbe is fektethetnek, ennél fogva a pénzpiaci alapoknál valamelyest magasabb kockázattal rendelkeznek, és árfolyamukban rövidtávon előfordulhatnak kisebb-nagyobb ingadozások, ezért jellemzően az éven túli befektetések elhelyezésére ajánlott.

Rövid és hosszú

A portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje alapján megkülönböztetünk rövid és hosszú kötvényalapokat. Előbbi esetében a kötvények átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a három évet. A hosszú kötvényalapok érzékenyebben reagálnak a piaci hozamkörnyezet változására: a hozamok emelkedésére árfolyamcsökkenéssel, míg a hozamok csökkenésére árfolyamemelkedéssel reagálnak.

Az értékpapíralapokon belül a legkockázatosabb kategóriát a részvényalapok alkotják, melyek nem kamatozó eszközöket, hanem vállalatok által kibocsátott részvényeket tartalmaznak, és ezek aránya meghaladja a 80 százalékot. A részvényalapoknak is számos fajtája létezik: vannak ország- és szektorspecifikus alapok, fejlett, illetve fejlődő piacokon befektető alapok, de befektetési stratégiák (value vs. growth) szerint is eltérőek lehetnek. A részvényalapok a legmagasabb hozammal kecsegtető befektetések, de a magasabb elvárt hozamnak ára van, ez pedig a magasabb kockázat, éppen az ajánlott minimális időtávja ezeknek az alapoknak jellemzően 3-5 év

Óvatos, kiegyensúlyozott, dinamikus

A vegyes alapok egyszerre biztosítanak hozzáférést a kiszámíthatóbb kötvény- és a magasabb hozamú részvénybefektetésekhez. A kockázatos eszközkitettség függvényében megkülönböztetünk óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus vegyes alapokat. Az óvatos vegyes alap esetében a kockázatos eszközkitettség nem haladja meg a 35 százalékot. A kiegyensúlyozott vegyes alapok portfóliójában a kockázatos eszközkitettség 35 és 65 százalék között mozoghat, míg a dinamikus vegyes alap 65 százalékot meghaladó kockázatos eszközkitettséggel rendelkeznek.

Az értékpapíralapok egyik speciális fajtája az abszolút hozamú alap, amely a tőkepiaci környezettől függetlenül pozitív hozam elérésére törekszik. Ennek érdekében az alapkezelő sokkal nagyobb szabadságot kap a befektetés kezelése során, a többi alappal ellentétben nincs megkötve a keze. Az eszközök között szabadon súlyozhat, és szinte bármibe fektethet. A legtöbb abszolút hozamú alapnál származtatott eszközökbe is fektethetnek, így nemcsak az árfolyamok emelkedéséből, hanem azok csökkenéséből is keletkezhet profit. Azonban a nagyfokú szabadság nemcsak lehetőséget, hanem veszélyt is hordoz magában, fontos tudatában lenni annak, hogy a hozam maximalizálása mellett a megfelelő kockázatkezelés legalább olyan fontos.

A BEFEKTETÉSI ALAPOK MELLETT SZÁMOS ÉRV SZÓL, KEZDVE AZ EGYSZERŰSÉGÜKTŐL, A MÉRETHATÉKONYSÁGUKON ÁT, A SZAKÉRTELEMIG.

A befektetési alapok közötti választást ugyanakkor minden esetben az egyén kockázatvállaló képessége és befektetési időtávja határozza meg. Rövid távon érdemes alacsony kockázatú alapokban gondolkodni, és csak hosszabb távon magasabb kockázatot vállalni. Célszerű továbbá nem egyetlen alapot választani, hanem érdemes a különböző időtávra ajánlott alapokból egy több elemű portfóliót építeni a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében. Miután a befektetési jegyek értékpapírnak minősülnek, tartós befektetési számlán elhelyezve és öt évig tartva őket könnyen adómentes befektetéssé is válhatnak (kivéve a zártkörben kibocsátott befektetési jegyeket).

(Borítókép: van jobb megoldás, mint a készpénz és a betét, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.