Naplóbejegyzés: Robotika alaptörvénye
A világ legnagyobb technológiai vállalatainak vezetői Chuck Schumer szenátor kezdeményezésére a közelmúltban csúcstalálkozóra gyűltek össze Washingtonban. A Tesla, a Microsoft, a Meta, az Nvidia és a Google vezetői arról egyeztettek, hogyan tudná a szabályozás a piaccal együttműködve hatékonyan formálni az AI jövőjét.
Az említett vállalatok vezetőinek többsége érdekes módon nem a technológia fejlesztését, hanem a szabályozás fontosságát sürgette, dacára annak, hogy az idén összesen 222 milliárd dollár értékben profitáltak az AI hypeból a Bloomberg Billionaires Index alapján. Ez összecseng Sam Altmannak, a ChatGPT megalkotójának februári nyilatkozatával, miszerint lehet, hogy a világ nincs olyan messze a potenciálisan ijesztő mesterséges intelligenciától, a szabályozás fontossága kritikus jelentőségű.
A téma kapcsán nekem három dolog jutott eszembe.
Az első, hogy ezek a vezetők tuti olvasták Asimov műveit, és ismerik a robotika három törvényét:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
A második, hogy nyugodtan bevallhatjuk, kevés olyan szakember van a földön, aki ezt a komplex témát ténylegesen átlátja, és érdemben véleményt tudna alkotni. Meg merem kockáztatni, hogy a befektetők között még kevesebb, mégis egy szabad szemmel látható minimánia bontakozott ki az idei évben az AI-ból.
A befektetők számára nehéz megfogni, melyik technológia vagy applikáció lesz a befutó, így azzal a leegyszerűsítéssel élnek, hogy a felhasználók száma (vagyis kvázi a piaci részesedés) a legfontosabb indikátora ezeknek a vállalatoknak. Fontosabb, mint hogy ezt az adatbázist idővel hogyan fogja a vállalat monetizálni, az eredményesség pedig már egyáltalán nem lényeg, hiszen növekedési sztori. Domináns lett ez a szemlélet, egyszerűen azért, mert könnyen megfogható, gyakran publikálják az adatot, és mert nincs jobb. Nem is véletlen, hogy a cégek stratégái tökélyre fejlesztették a számok felfuttatását, amely néha azért teljes kapufa is tud lenni, mint mondjuk a Threads esetében.
A Goldman gyűjtötte össze, hogy az elmúlt időszakban mennyire gyorsan érték el ezt a kritikus tömeget a különböző applikációk, látványos, hogy a sebesség mennyire felgyorsult, már a TikTok esetében is, és az még semmi se volt a ChatGPT-hez képest.
A ChatGPT öt nap alatt érte el az egymillió felhasználót, ami régebben az Instagramnak 75 nap volt a Spotify-nak még korábban 150 nap volt. Ez már önmagában jelentős, de a növekedés/mánia tovább tombolt, és két hónap alatt elérte a 100 millió felhasználót, amely az Instagramnak 30 hónapba telt.
Az idei év AI mániája egy nagyon koncentrált emelkedést hozott, a Magnificent7 részvényeiben. A „hét mesterlövész”, vagyis az Apple, a Tesla, a Microsoft, a Meta, az Nvidia, a Google és az Amazon aránya az S&P500 belül megközelítette a mindenkori csúcsot, a 28,9 százalékot. Viszont a korábbi mániákhoz képest elenyésző mértékű volt az emelkedés a BOFA számai alapján.
A harmadik, ami az AI-szabályozással kapcsolatban eszembe jut, hogy nem csupán a befektetők, de a sajtó is nagyon feketén-fehéren áll az AI témához. Például az a kattintásvadász kijelentés, hogy „elveszi a munkánkat az AI” rendkívül ostobán leegyszerűsítő. Ezért is tetszett a BCG szeptember végén publikált elemzése, ami legalább már számokkal és tapasztalattal dolgozik, elkezdte árnyalni a képet.
A BCG felmérése szerint látványos volt a különbség, akkor amikor kreatív termékinnovációra, és tartalomkészítésre használták az AI-t, illetve akkor amikor, üzleti problémamegoldásra. Amikor az AI-t kreatív termékinnovációra, és tartalomkészítést használták, a résztvevők 90 százalékának javított teljesítményén, olyan teljesítményszintet eredményezve, amely 40 százalékkal magasabb volt, mint azoké, akik ugyanazt a feladatot AI nélkül végezték el.
EZZEL SZEMBEN AZ ÜZLETI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA ESETÉBEN A RÉSZTVEVŐK 23 SZÁZALÉKKAL ROSSZABBUL TELJESÍTETTEK, MERT KÉSZPÉNZNEK VETTÉK, HOGY EZ IS AZ AI CORE KOMPETENCIÁJÁNAK A RÉSZE, ÉS NEM GONDOLTÁK VÉGIG A BUKTATÓKAT KELLŐ ALAPOSSÁGGAL.
Nagyon érdekes, hogy bár az egyéni teljesítményt az AI javította, a csoportos kreativitást jelentősen rontotta. A kutatásban résztvevők 70 százaléka szerint a technológia rendszeres használata a kreativitás jelentős csökkenéséhez vezethet. Hasonlóan, mint amit a GPS okozott a navigációban: ha túlságosan támaszkodunk egy technológiára, az jelentős képességvesztéshez vezethet.
Remélhetően a hatóság a piaccal karöltve létrehozz AI alaptörvényeket. Egy korrekt szabályozás, olyan alapos elemzések, amely a társadalom érdemi része számára is lefordítható mindenképpen szorgalmazandó lenne.
Ugyanakkor félek az AI egyik legkézenfekvőbb és napjainkban aktuális felhasználója a hadipar (drónok, túlterheléses támadások) lesz, így még inkább felértékelődik Asimov első törvénye, a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben.
(Borítókép: robotika jövője, forrás: Getty Images)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
