Goodwill hunting – ahogy azt a bankpiacon csinálják
Tavasszal bankválság hírei borzolták a kedélyeket, miután az amerikai SVB csődje bizalmi válságot robbantott ki, ezzel a szakadék szélére lökve az amúgy is gyengélkedő Credit Suisse-t.
Mint azóta tudjuk, ezt egy gyorsan nyélbe ütött UBS-felvásárlással orvosolta a svájci jegybank, amit úgy igazán egyik fél sem akart, miközben megkérdőjelezhetően leírtak egy nagy csomó kötvényt is (egész pontosan 16 milliárd dollár értékben), hogy ezzel is „megédesítsék” az üzletet a UBS-nek. Azóta csendben folytak a munkálatok a felvásárlással, és most, a második negyedéves jelentésekben kaphattunk friss képet az eredményekről: az pedig szemmel látható.
Ne keressen „chart crime-ot” a grafikonon, nem a tengelyekben rejlik a válasz. Hanem a számviteli szabályokban: tankönyvi esetben ugyanis egy vevőnek felvásárláskor a célpont eszközeinek és forrásainak különbözetét kellene kifizetnie (most tekintsünk el a számviteli szabályok végtelenig és tovább bonyolítható egyéb finomságaitól). Ez a való életben a legritkábban alakul így, például pont a bankok esetében gyakran látunk könyv szerinti érték alatti értékeltségeket.
Könyv szerinti érték
Leegyszerűsítve, egy bank könyv szerinti érték alatti értékeltségét az okozza, hogy a sajáttőke-arányos megtérülése alacsonyabb, mint a tőkeköltsége. Így tehát a racionális befektető alacsonyabb árat fizet egy olyan bank részvényéért, ami tőkeköltsége alatt termel, hogy ezzel a saját befektetésén várható megtérülése javuljon. A jelen példában pedig erre még egy lapáttal rápakolt a Credit Suisse nehéz helyzete, a megoldás sürgőssége és az általánosságban sem legoptimistább befektetői hangulat.
Ettől a „fair értéktől” való pozitív eltérést goodwillnek nevezik, amire a legnagyobb szükség azért van, hogy ezzel a számvitelileg értelmezhetetlen túlfizetéssel mégis megmaradjon a mérlegegyezőség elve.
Esetünkben a jelentésben foglaltak szerint a UBS 28,9 milliárd dollárnyi, azaz több, mint 10 ezer milliárd forintnyi „negatív goodwillt” könyvelhetett el, ami a fenti ábrán látható kirobbanó számviteli profitot okozta. A pánik kirobbanását okozó SVB, Signature Bank és First Republic bankok felvásárlásával együtt a Financial Times számításai alapján 44 milliárd dollárnyi negatív goodwill keletkezett ezen tranzakciók során, amelyet így a gyors megoldás oltárán feláldozva a felvásárló bankok könyvei, és így részvényesei élvezhetnek a továbbiakban. A már említett Credit Suisse kötvényesek pedig továbbra is futhatnak a pénzük után.
(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2023. szeptember 12-én. Borítókép: goodwill hunting, forrás: Reuters)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
