Kettétépte a tőzsdét a mesterséges intelligencia, már kezdenek látszani a nagy nyertesek
Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.
A kicsi szép
Ernst Friedrich Schumacher „A kicsi szép – Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról” című műve több közgazdászgeneráció számára szolgált kiváló olvasmányként. Az 1973-ban íródott mű az emberléptékű gondolkozásról szól az egyre inkább a végtelen növekedésre, mértéktelen fogyasztásra és óriási méretekre épülő modern közgazdaságtannal szemben. Schumacher ebben a könyvében az embert, mint morális lényt állítja a középpontba, a kicsinység dicséretével mind az ember boldogulása, mind pedig az ember környezete számára egy fenntarthatóbb világot tart kívánatosnak.
Ötven évvel a mű megszületése után elképesztő sebességgel robban be életünkbe a mesterséges intelligencia. Bár óriási a bizonytalanság a felforgató hatását és tempóját illetően, abban a szakértők döntő többsége egyetért, hogy a 12-18 hónap múlva előálló világunk sok tekintetben már nem fog hasonlítani arra, mint amiben éppen most élünk. Általánosságban a tőzsdék és a részvénypiacok az aktuális árfolyamokkal mindig a jövőt árazzák. Ám most meglehetősen nehéz helyzet állt elő. Tekintettel arra, hogy ennek a döbbenetesen diszruptív technológiának egészen egyszerűen még nem tudjuk érdemben felmérni a hatásait.
ÉPPEN EZÉRT 2023 ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN OLYAN RÉSZVÉNYPIACI DIVERGENCIÁKAT LÁTHATTUNK MÁR, AMELYEK MÉG SZÖKŐÉVENKÉNT SEM FORDULNAK ELŐ.
Szétvált a piac
Mindössze négy hónap telt el eddig az évből, de máris gigantikus a részvénypiaci teljesítménybeli különbség a nagykapitalizációjú technológiai index (Nasdaq-100) és a széleskörben a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő index (Russell-2000) között. Ennek a különbségnek a szemléltetéséhez nézzük meg a két indexet leképező legnépszerűbb ETF teljesítményét. A Nasdaq-100 indexet reprezentáló QQQ napi gyertyás grafikonja így mutat 2023. január 2. és április 28. között:
Az idén eddig 21,3 százalékos emelkedés következett be a QQQ esetében. Ezzel szemben a nagyjából kétezer kiskapitalizációjú részvényt tartalmazó Russell-2000 indexet lekövető IWM ETF így mutat napi gyertyákkal az idei évben:
Ennél az ETF-nél mindössze 0,9 százalékos emelkedés következett be. A grafikus ábrázolás a két ETF egymás alá helyezésével két egymástól teljesen különböző univerzumot mutat be. Ezt Schumacher ötven évvel ezelőtt íródott könyvével szemben úgy írhatnánk le,
HOGY A KICSI EGYÁLTALÁN NEM SZÉP.
Az év elején még mind a kettő index teljesen hasonlóan viselkedett. A nagy változás és elszakadás egymástól valamikor január második felében következett be. Pontosan akkor, amikor a mesterséges intelligencia sztori a ChatGPT publikussá válásával megváltoztatta az amerikai részvénypiac mozgásainak a struktúráját.
Amikor a befektetők az előttünk álló negyedévek gyors változásairól gondolkoznak, akkor a mesterséges intelligencia térhódításának két hatása szokott előtérbe kerülni. Az első hatás a kiváltható – döntő többségében fehérgalléros – emberi munkahelyekkel kapcsolatos várakozásokban ölt testet, mint a jelenlegi munkaerőpiaci feszültséget csökkentő faktor. Nagyon könnyen oda juthatunk őszre, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt bekövetkező elbocsátások következtében munkavállalók széles rétegeinek az alkupozíciója romlik majd érdemben. Ez drasztikusan csökkentheti a 2023-as évhez képest 2024 elején az ár-bér spirál erejét. Ez pedig magának a mesterséges intelligencia által okozott technológiai fejlődésnek a deflációs hatásán túl a munkaerőpiacra gyakorolt hatáson keresztül is inflációcsökkentő tényező.
A mesterséges intelligencia használatának térnyerése által első hatásként várt magasabb munkanélküliségből és alacsonyabb inflációból álló kombináció mellett kevés szó esik a harmadik komoly lehetséges hatásról. A tovább erősödő monopolizációról, a 2010-es évek nagy technológiai platformok által vezetett trendjének egyfajta folytatásaként.
Győztesek
Egy olyan folyamat következhet be az AI térhódításával, amelynek során az egyes iparágak nagyobb szereplői – nemcsak a technológiai szektorban – egy újabb versenyelőnyre tesznek majd szert azzal, hogy nagyobb költségvetéssel és jobb optimalizációval tudják használni az új technológiát. Ők fogják tudni a legjobb újfajta megoldásokat felajánlani az ügyfeleik számára, akik a győztesekhez húznak majd. Valahol ezt árazza napjaink részvénypiaca a behemót technológiai részvények elképesztő favorizálásával a kisebb átlagos részvényekkel szemben.
Ki akar például a második legjobb internetes keresővel információhoz jutni a világhálón? Relatíve kevesen vannak. Az, hogy kié volt az elmúlt 5-10-15 évben a legjobb internetes kereső, nem lehet kérdés. Azonban az, hogy kié lesz 2024-ben a vezető internetes kereső, már egyre komolyabb kérdésként merül fel 2023 tavaszán. Míg a Google anyavállalat Alphabet árfolyama hónapok óta csak oldalazik (napi gyertyák, 2023. január 2. – április 28.):
Addig a Microsoft részvények szinte folyamatos emelkedő trendben vannak (napi gyetyák, 2023. január 2. – április 28.):
Ha pedig a Microsoft a pillanatnyi (vélt vagy valós) AI versenyelőnyével képes az eddigi egyeduralkodó Google pozícióját megkérdőjelezni az internetes keresések területén, akkor a kisebb vállalatok nehéz versenyhelyzete az élet szinte bármely területén nem is lehet kérdéses.
Két héttel ezelőtt a 2023-as tőzsdei történéseket állítottam párhuzamba az 1971-es és 1972-es amerikai tőzsdei történettel, a törhetetlen ötvenek, a Nifty Fifty részvények szárnyalásával:
Nifty Fifty – egy 1972-es sláger 2023-as újrafeldolgozása
Napjaink részvénypiaci helyzete sok mindenben hasonlít az 1970-es évek elejéhez. Akkor érdemi inflációcsökkenés mellett 77 százalékos részvénypiaci rally zajlott le az S&P 500 indexben. Közgazdász generációk sora hallott, olvasott vagy tanult a törhetetlen ötvenekről, a Nifty Fifty szárnyalásáról és bukásáról.
Ötven évvel ezelőtt rengeteg attraktív vállalati növekedési sztori volt, ahol persze a végén sok esetben gigantikus tőzsdei buborékot fújtak a befektetők. Most a 2010-es évek trendjének egyfajta folytatásaként elsősorban dominancia sztori van a tőzsdén.
A BEFEKTETŐK AZT GONDOLJÁK, HOGY AZOK AZ ENTITÁSOK, AKIK A MEGELŐZŐ ÉVTIZEDET URALTÁK, VÁRHATÓAN URALNI FOGJÁK MAJD A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TÉRNYERÉSE ÁLTAL JELLEMEZHETŐ ELKÖVETKEZŐ ÉVEKET IS.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2023. május 2-án. Borítókép: kettétépte a tőzsdét a mesterséges intelligencia, forrás: Getty Images)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
