Rekordok dőltek a válság árnyékában
Miközben számos vállalat életében már jelentősen érezteti hatását az egyre nehezebb gazdasági környezet, a Budapesti Értéktőzsde több meghatározó cége is az elemzői várakozások felett teljesített a harmadik negyedévben.
MOL: korábban egy év alatt volt ekkora a profit
Jelentősen felülmúlta a várakozásokat a MOL harmadik negyedéves jelentése, a profit 13 százalékkal lett magasabb a vártnál. Mindegyik fontosabb szegmens remekelt, a kitermelés 13 százalékkal, a finomítás 28 százalékkal lett jobb, mint a konszenzus. Előbbit a megugró földgáz árak segítették. Utóbbit az üzemanyag ársapka körének szűkítése, és a környékbeli finomítói leállások miatti magasabb árkörnyezet fűtötte.
Így a profit soron 262 milliárd forint láthatunk, ami 386 forint egy részvényre jutó eredménynek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a MOL most egy negyedév alatt generált annyi profitot, mint amennyit 2016 és 2019 között átlagosan csinált egy teljes év alatt. Az elmúlt 9 hónap alatt így 960 forint egy részvényre jutó eredményt ért el a magyar olajcég, üzemanyagár-sapkával, extra adókkal együtt.
Természetesen a befektetők oldaláról a legfontosabb kérdés, hogy ez a brutális hátszél vajon meddig fenntartható. És persze az, hogy mi várható az osztalékkal kapcsolatban, ez azonban csak márciusban dől el, amikor a menedzsment már a 2022 évet visszapillantó tükörből látja, és a bizonytalanságok a következő évben is csökkentek.
Erős negyedév az MTelekom mögött is
Érdemben felülmúlta az elemzői várakozást a Magyar Telekom harmadik negyedéves jelentése is. 17 milliárd forint profitot ért el a várt 15,6 milliárd forinttal szemben. Ha nincs extra profit adó, 23 milliárd forint lett volna az adózott eredmény, ami 28 százalékos növekedés (év/év).
A jó teljesítmény mögött az áll, hogy mind az előfizetők száma, mind az egy egységre jutó árbevétel bővülni tudott, előbbi esetében átlépték a 10 milliós előfizetői számot, ami a magyar és észak-macedón szegmensre vonatkozik. A számokban már megjelennek a több éves optikai hálózat fejlesztésének eredményei is, az optikai hálózat a magasabb karbantartási költségekkel járó rézhálózatot váltja le.
Érdekes kérdés, hogy folytatódik-e a részvény-visszavásárlás arányának emelése. Míg három éve még csak 5 milliárd forint értékben vásárolt vissza részvényt a Magyar Telekom, ebben az évben már 15 milliárd forint értékben tette azt. Ha ez tovább emelkedne a korábbi éveknek megfelelő mértékben, akkor 20 milliárd forint részvény visszavásárlásra lehetne számítani, ami a német nagytulajdonoson kívüli piaci kapitalizáció nagyságrendileg 1/5 része. Azaz mostani árfolyamon számolva 5-6 év alatt teljesen kivásárolná a cég a tőzsdén lévő részvényállományt. Ez amiatt fontos, mert az utolsó darabokat – ha addig nem érkezik kivásárlási ajánlat – már relatíve magas árfolyamon kellene megtennie. Emiatt a buy-and-hold stratégia itt nagyon kifizetődő lehet.
Rekorderedmény a Richternél
A Richter is pozitív csalódást okozott, az idei harmadik negyedévében az elemzők által várt 53 milliárdos helyett 64,8 milliárd forintos tisztított üzemi eredményt (EBIT-et) ért el, ami 103 százalékos növekedést jelent (év/év). Konszolidált árbevétele 38 százalékkal nőtt. A forintnak az euróhoz, rubelhez és dollárhoz mért gyengülése mintegy 43 milliárd forint pluszt jelentett az árbevételben a harmadik negyedévben, azaz a teljes éves növekedés 70 százalékát. E nélkül az árbevétel 11 százalékkal tudott volna bővülni.
Az árbevétel elsősorban a vártnál magasabb FÁK-forgalom miatt (különös tekintettel az oroszországira), továbbá a kelet-közép-európai és kínai értékesítéseknek köszönhetően múlta felül a várakozásokat. Az Evra, a sürgősségi fogamzásgátlók és más újonnan bevezetett nőgyógyászati készítmények szintén sokban járultak hozzá az eladások felpörgéséhez. A főként devizaárfolyamok által vezérelt konszolidált nettó eredmény 82,4 Mrd Ft volt a harmadik negyedévben (+123% év/év), ami szintén jelentősen több, mint az elemzők várakozása.
Megítélésünk szerint a Richter részvények a magas fedezetű üzletágak ellenére jelenleg rendkívül alacsony értékeltségen forognak, ami kb. 20 százalékos diszkontot takar mind történelmi értékeltséghez, mind a versenytársak (pl. Krka) értékeltségéhez képest. Mindez különösen furcsa annak fényében, hogy a Richter jövedelmezősége jelenleg sokkal jobb, mint versenytársaié. Miközben a versenytársak is értékesítenek termékeket Oroszországban.
A vártnál jobb számok az OTP-nél is
Nagyon erős és a vártnál jobb számokkal rukkolt elő az OTP is. A piaci konszenzushoz képest minden soron magasabb eredményt publikált a bank. Míg a saját, 174 milliárd forintos várakozásunkhoz képesti 189 milliárdos profit közti különbséget nagyrészt a szallas.hu eladás magyarázza.
A negyedévben a gyenge forint pozitívan hatott az eredményre. De ezt leszámítva is elmondható, hogy a leányvállalatok teljesítettek kiemelkedően, azon belül is kimagasló volt az orosz operáció eredmény-hozzájárulása.
A kamatbevételek 9 százalékkal, devizahatástól tisztítva 6 százalékkal bővültek a külföldi leányoknak köszönhetően. A magyar operációban a kamatbevétel viszont negyedév/negyedév esett. Ez a megosztottság a marzsokban is tükröződött, a magyar marzs a vállalati betétek és hitelek kedvezőtlen átárazódása miatt 23 bázispontot csökkent. Ezt részben kompenzálta az ukrán, orosz, bolgár marzs, így csoportszinten csak kismértékben erodálódott. A díjbevételek szintén erősek voltak a turizmusban erős országokban, de az inflációs környezet nagyjából mindenhol segített. Az egyéb bevételi sor a historikusnál jóval magasabb volt, 53 milliárdot tett ki, a növekmény nagy része viszont a már említett szallas.hu-ból ered.
A költségek 5 százalékkal nőttek negyedév/negyedév (FX-hatástól tisztítva), de ezzel együtt is 20 százalékkal javult az operatív eredmény (egyéb eredménytől tisztítva 8 százalékkal). A volumenek továbbra is erősek, negyedév/negyedév 4 százalékkal emelkedett a hitelállomány, ebből 8 százalékkal nőtt a vállalati üzleti szegmens. A magyar hitelkiáramlásról elmondható, hogy a lakossági jelzáloghitelek esetében a támogatott konstrukciók voltak erősek, a piaci hitelek folyósítása már lefeleződött. A betéti állomány esetén hasonló a trend, a vállalati állomány nőtt nagyobb mértékben.
Ami a portfólió minőséget illeti, továbbra sincs jelentős romlás. Ám a magyar leányvállalatban immár az eddigi pozitív céltartalékolás helyett 11 milliárd költség keletkezett. Ez elsősorban a makrogazdasági környezet romlásának tudható be, tényleges bedőlésről még nem beszélhetünk. Az orosz operációban a harmadik negyedévben a Q1-es hatalmas céltartalékolást már visszaírás váltotta fel. A tőkemegfelelés továbbra is stabil, 16,4 százalékon állt, ami a szlovén bankvásárlással romolhat, erre azonban a menedzsment és a piac is már számít.
Az elemzéseket írták: Le Phuong Hai Thanh (OTP), Gaál Gellért (MOL, MTelekom) és Vágó Attila (Richter).
(Címlapkép: Budapesti Értéktőzsde)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
