Tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?
Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?
A kamatemelések a bankok malmára hajthatják a vizet
Csütörtökön több fontos esemény is van, többek között édesanyám születésnapja, de azért ezen kívül is lesznek izgalmak. Július 21-ig tart a Nord Stream gázvezeték orosz karbantartása, ami után reményeink szerint újraindul a gázexport Európa felé, valamint ugyanezen a napon az EKB több mint 10 év után újra a monetáris szigorítás útjára lép.
Általános nézet, hogy a bankoknak, a bankok eredményességének jó a kamatok emelkedése, főleg ha az egy olyan rekord alacsony szintről történik, mint Európában. Ennek az is az oka, hogy az első néhány kamatemelést még valószínűleg lassabban adják át az európai bankok a betéteseknek a betéti kamat formájában. (Ez valahol érthető, miután eddig a lakosság nagy része az eurózónában nem érzékelte a negatív kamatot, tehát a bankok nem büntették a lakosságot azért, mert pénzt helyezett el náluk. A hitelek felárait most minden bizonnyal hamarabb fogják felemelni.)
Az S&P Global banki felmérése alapján 200 bázispont változás az eurózónás kamatban 18 százalékkal emelné a pénzintézetek kamatbevételeit 2021-hez képest, ami számításaink alapján azt jelentené, hogy az európai bankok profitja 2021-ről 2022-re 30 százalékkal javul, feltéve, hogy az EKB a mostani -0,5 százalékról év végéig 1 százalékig emeli a kamatszintet.
Ehhez képest az európai bankindex, ami az eurózónás bankokat foglalja magába, 26 százalékot dobott le magáról év eleje óta. Ennek része az orosz-ukrán háború, vannak erre kitett bankok az indexben, de az esés általános volt szinte minden komponensnél, miközben a jövedelmezőségnek javulnia kellene. Mi lehet emögött?
A magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez vezethetnek
Ha drágább a hitel, értelemszerű, hogy egy idő után csökken a hitelfelvételi kedv. Ez általában akkor fordul elő, ha hirtelen nagyot ugranak a kamatok, ilyenkor ugyanis a magasabb árazás már nem biztos, hogy kompenzálja a hitelvolumen visszaesését.
Azt azonban nem igazán lehet várni az EKB-tól, hogy esetleg hirtelen és gyorsan emelne majd kamatot.
A magasabb kamatok az eszközminőség romlását okozhatják
A magasabb kamatok bizonyos vállalatoknál, fogyasztónál fizetési nehézséget hozhatnak. Ezáltal szinte elkerülhetetlen, hogy a nem fizető eszközök aránya nőjön a banki portfóliókon belül.
Ez azonban egy „normál” gazdaságban menedzselhető és nem meglepő folyamat lenne az EU-ban. Tekintve hogy hosszú évek óta nem volt ilyen alacsonyan a rossz eszközök aránya.
Politikai kockázat
A közép-kelet európai régió már jól ismeri a bankok különadóztatását, moratóriumokat, kamatplafonokat. Ám pl. már Spanyolországban is kaptak extraprofit adót a bankok (úgy, hogy még nem is volt kamatemelés, tehát elvileg nincs túl sok extraprofit a helyi bankrendszerben), ez nem segít a bankok iránti attitűd javításán.
Recessziós félelem
Ez az, amitől úgy tűnik a leginkább fél a piac, nem is ok nélkül. A banki üzletmenetnél ugyanis egy gazdasági visszaesés az előző folyamatokat erősítheti fel. A hitelkereslet leesik, a meglévő hitelek esetén pedig jöhet egy bedőlési hullám. Arra, hogy lassulni, sőt csökkenni fog a gazdaság az eurózónában, sajnos komoly esély van, ám ez még nem feltétlenül jár majd masszív bedőlési hullámmal, tekintve, hogy az elmúlt években az európai szabályozás sokat szigorodott.
Emellett ott van a Covid-járvány alatt felépített tartalék, ugyanis a bankok ezeket megképezték 2020-ban attól félve, hogy lesz hitelbedőlés, viszont ténylegesen ezekre nem került sor. Ezt viszont a bankok nem oldották fel annak ellenére, hogy a fizetőképessége a vállalatoknak, fogyasztóknak jobban alakult. Ez a tartalék így részben tudja csökkenteni a jövőbeli bedőlések költségét.
Tavaly írtam arról, hogy 2021-2022-ben láthattuk/láthatjuk a banki eredmények csúcsát, ez egyelőre megállja a helyét, sajnos a kockázatok hamarabb jöttek el az ukrán háborúval és az óriás mértékű inflációval – de azt is tartom, hogy nem kell temetni a bankszektort. Most megnézhetjük, mennyire sikerült felkészülni és tanulni az előző krízishelyzetekből az elmúlt 10 évben.
Ki hitte volna: járvány után rekordnyereség a bankoknál
A koronavírus-járvány sok minden más mellett a 2020-as banki eredményeket is megtépázta. Meglepő módon viszont egyben meg is teremtette a pénzügyi szektor számára minden idők talán legkedvezőbb működési környezetét, legalábbis ami Közép-Európát illeti.
Persze mindehhez kell az is, hogy Európában a gázellátás biztosított legyen, a tartós gáz nélküli ipart a bankszektor is rendesen megérezné. Ami biztos, a most következő második negyedéves jelentésekben kulcsfontosságú lesz a pénzintézetek előrejelzése a jövőt illetően. Az idei év első fele azért még nem alakulhatott rosszul, a százmillió dolláros kérdés inkább az, hogy mi lesz 2023-ban. A kamatemelések önmagukban pozitív hatással vannak a banki eredményekre, de a reálgazdasági folyamatok legalább, ha nem még inkább ilyen fontosak.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2022. július 20-án. Borítókép: az Európai Központi Bank épülete, forrás: ECB)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
