Ki hitte volna: járvány után rekordnyereség a bankoknál
Lassan két éve, hogy Wuhanból kinőtte magát a koronavírus-járvány, ami sok egyéb hatása mellett megtépázta a 2020-as banki eredményeket is. Meglepő módon viszont egyben meg is teremtette a pénzügyi szektor számára minden idők talán legkedvezőbb működési környezetét, legalábbis ami Közép-Európát illeti. Itt ugyanis az első kilenc hónap után rekorddöntögetésre készülnek a régiós bankcsoportok, hosszú idők óta a legmagasabb eredményeket produkálhatják 2021-ben. Hogy jutottunk ide? Több lényeges dolog is történt az elmúlt időszakban, ami ezt a bomba eredményességet lehetővé tette.
A hitelezési veszteségek előrehozatala
A bankok tavaly rengeteget tettek félre a bizonytalanság és a makrogazdasági környezet romlása miatt. Itt volt is tér, különösképpen a régiós bankoknak, akik az elmúlt években sok tőketartalékot halmoztak fel, így nem okozott tőkehiány gondokat a járvány.
Mindeközben egyelőre úgy tűnik, hogy óriási bedőlési hullámtól nem kell tartani. Legalábbis olyan mértékben nem, amennyire a bankok felkészültek. Továbbra is rendkívül alacsony szinten van a nem teljesítő hitelek aránya, sőt, még csökkent is a járvány ellenére.
A gazdaság monetáris és fiskális támogatása
Habár a régióban talán nagyobb volt a fiskális fegyelem (értsd: nem volt végtelen pénznyomtatás és pénzosztás), azért itt sem spóroltak a döntéshozók.
Emiatt bár nagy volt a gazdasági visszaesés, ez egyelőre úgy tűnik inkább a gyors kilábalást segítette elő, a hitelezés pedig érdemben nem sérült.
Jön az infláció, jönnek a kamatok
A vírus magával hozta az inflációt, ami mellett néhány jegybank jobban, néhány pedig kevésbé küzdött. A régióban olyannyira velünk van az infláció, hogy a monetáris szigorítás útjára lépett jó pár régiós jegybank. Ez pedig jót tesz a banki marzsoknak is, legalábbis az első néhány kamatemelés biztosan.
Mindezek megteremtették a lehetőséget az idei év remek teljesítményéhez, ami kitarthat 2022 első felében is. Egyrészt továbbra is van a 2020-as hitelezési veszteségre félretett tartalékból, és az idei kamatemelések is igazán jövőre éreztetik hatásukat. Főleg miután a bankok egyelőre abban a kényelmes likviditási helyzetben vannak, hogy a betéti kamatokat nem kell olyan ütemben emelni, mint a hiteloldalon. (Ennek oka, hogy az elmúlt években a betétek állománya a régióban jóval meghaladta a hitelekét, így rendszerszinten nincs szüksége a szektornak ilyen típusú forrásra.)
A jobb eredményeket a részvényárfolyamok is lereagálták, a bankok a Covid-mélyponthoz képest már átlagosan 50 százalékkal vannak feljebb.
Az igazi kérdés, hogy mi lesz 2022 után, a magas infláció ugyanis egy idő után kockázatot jelenthet növekedési oldalról, miközben a kamatok emelkedésénél is van egy határ, ami felett már a hitelezést lassítja. A magasabb kamatszinthez pedig általában idővel magasabb hitelezési veszteség is társul, még ha nem is lesz csődhullám. Így várhatóan 21-22-ben jó eséllyel láthatjuk a banki eredmények csúcsát, valószínűleg az árfolyamok csúcsát is.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne mehetnének tovább az idei évben, sőt: egy magas inflációs környezetben akár felül is teljesíthetnek más szektorokhoz képest. Temetni tehát nem kell a bankszektort, de a kockázatok immár szimmetrikussá váltak ezeken a szinteken.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalon jelent meg 2021. november 15-én. Címlapkép: az OTP-nél is dőlnek a rekordok, forrás: The Wall Street Journal)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
