Magyar Telekom: tőzsdén lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés
A Magyar Telekom a kisrészvényesek egy része szerint lehetőségeihez képest jóval kevesebb osztalékot fizet, emiatt pedig a vállalat részvényeinek árfolyama nyomás alatt van, jelentősen alulteljesítve nem csak a szélesebb részvénypiacot, de a szektortársak részvényeit is. A Magyar Telekom legutóbbi közgyűlésén több részvényes is felszólalt emiatt, köztük Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki a mostani véleménycikkében azt boncolgatja, hogy van-e értelme a Telekom tőkepiaci jelenlétének.
A tőzsdei jelenlétnek számos előnye van. Többek közt lehetőséget biztosít hozzáférni tőkepiaci forrásokhoz, segít megmérni a vagyon a cég értékét, transzparenciát vár el a vezetőktől, amely által a tulajdonosok számára biztosít egy széleskörű tulajdonosi kontrollt is. Lehetőséget biztosít akár a cég értékesítésére is, ha épp egy nagy tulajdonos kiszállni készül akár egyben, akár fokozatosan. A részvény ára egyben méri a cég teljesítményét, és ez az egyik legtranszparensebb és legobjektívebb módja annak is, hogy mérjük egy menedzsment teljesítményét.
E tekintetben, ha a Magyar Telekomra nézünk, szomorú a helyzet. A társaság részvényárfolyamának teljesítménye nem csak a BUX index, de lényegében a régiós telekom vállalatokat vagy akár az anyavállalat részvény-árfolyamának teljesítményét is mélyen alulmúlta 5-10 éves távon. Hasonló a helyzet, ha az összes európai telekom vállalatot tömörítő Stoxx 600 Telecommunication indexet nézem.
Lehet sokféle irányba görbíteni a teret, de ebben a mezőnyben 3, 5 vagy 10 éves távon nehéz gyengébben teljesítő klasszikus telekom vállalatot találni.
A fenti problémát jeleztük többször az elmúlt években. A pár hete megtartott közgyűlésen is számomra inkább úgy tűnt, hogy a Telekomnak nyűg a tőzsdei jelenlét. A társaság vezetésének értékelésében a Telekom árfolyamának alakulása semmilyen szerepet nem játszik. Egyedül a Deutsche Telekom árfolyam alakulásának van némi jelentősége. Ami azért vicc, mert a magyar leányvállalat hozzájárulása a csoport eredményéhez nem éri el a 2 százalékot sem.
Lényeg, hogy a tőzsdei jelenlét egyik legfontosabb és leghasznosabb vívmányát a Magyar Telekom nem használja, a teljesítményértékelés szempontjából irreleváns a részvény árfolyama.
Azt gondolnánk, akkor talán a tőzsdei jelenlét által biztosított transzparencia és elszámoltathatóság áldásos hatása miatt van a Telekom a tőzsdén. De úgy látom, hogy a tulajdonostársak által feltett kérdések zömére érdemi válaszok nem érkeztek, a közgyűlés jegyzőkönyve ennek hiteles bizonyítéka. (Elhangzott például, hogy a társaság képes lenne több osztalékot fizetni, az pénzügyi gondot számára nem okozna, arra viszont érdemi választ, hogy akkor miért nem fizet többet, nem kaptunk.)
A tőzsdei jelenlét lehetőséget biztosít, hogy a tulajdonosok közösen gyakorolják a tulajdoni jogaikat, mindezt transzparens módon. Ez is egy cégértéket növelő tényező. Ehhez képest a nagytulajdonos olyan apróságokban sem volt hajlandó engedni, mint hogy hány fő és ki hitelesítse a közgyűlés jegyzőkönyvét. (Ez az igazán apró gesztus biztos nem veszélyezteti a DT tulajdonosi kontrollját.) Ugyanakkor a kisebbségi részvényesek összes javaslatának asztalról való lesöprése, nem utolsó sorban a független igazgatósági tag jelölésének elutasítása mind ékes bizonyítéka annak, hogy a DT nem tőzsdei társaságként, hanem a kizárólagos fennhatósága és totális kontrollja alatt működő társaságként vezeti a Magyar Telekomot.
A fentiekkel egyébként abból a szempontból nincs baj, hogyha így gondolkodnak, szívük joga, csak ehhez nem kell a tőzsdei jelenlét. A korrekt eljárás ez esetben az, hogy legalább az egy részvényre jutó konszolidált könyv szerinti értéken, azaz nagyjából 660 forinton ajánlatot tesznek a hazai tőzsdén, és kivezetik a vállalatot a piacról. Ezzel szemben a mostani gyakorlat teljesen más. A részvények visszavásárlása zajlik a részvényesi juttatás/jutalmazás címszó alatt úgy, hogy a nagy tulajdonos nem ad el. Ezáltal a szabadon forgó részvények (free-float) aránya folyamatosan csökken, miközben ezzel párhuzamosan omlik össze a részvény likviditása. Ezek magukkal vonják a befektetői kör szűkülését, a részvény eljelentéktelenedését, amely egy öngerjesztő folyamat lévén a részvényárfolyam további alulteljesítéséhez vezet.
A FENTI INKORREKT HELYZET MEGSZŰNTETÉSÉHEZ KEVESEBB MINT 670 MILLIÓ EURÓ, AZ ANYAVÁLLALAT BRUTTÓ CASH FLOWJÁNAK KEVESEBB MINT 2 SZÁZALÉKA ELEGENDŐ LENNE.
Ehelyett persze lehetne használni is a tőzsdei jelenlétet, tisztességes osztalékot fizetni, olyat, amely figyelembe veszi a társaság eladósodottságának alakulását. Érdekeltté lehetne tenni a menedzsmentet abban, hogy a részvényárfolyam alapján ítéljék meg a teljesítményüket. Esetleg figyelembe lehetne venni a tulajdonostársak kéréseit, aggodalmait, amelyet amúgy a részvényárfolyam már évek óta tükröz. Ugyanakkor egy ilyen fordulatra, ha a legutóbbi közgyűlésre gondolok, szinte semmi esélyt sem látok.
ENNEK FÉNYÉBEN VISZONT A TELEKOM TŐKEPIACI JELENLÉTE TELJESEN ÉRTELMETLEN.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalon jelent meg 2022. április 27-én. Borítókép: a Telekom részvényeinek árfolyama is nyomás alatt van, forrás: Reuters)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
