Határ a csillagos ég, vagy jön az összeomlás a következő hat hónapban?

Az S&P 500 index duplázott a tavalyi mélypontok óta, vagyis a részvénypiac nincs a normális kerékvágásban. Az ilyen időszakokban könnyen előfordulhatnak szélsőséges árfolyammozgások, az elkövetkező 6-12 hónapban is elképzelhetőek. De hogy a határ most is a csillagos ég, ahogyan azt 1995-ös és 1999-es évben láttuk hasonló előzmények után, vagy irány a pince, ahogyan az 1929-es és az 1987-es évben, egyelőre aligha mondható meg.

Amikor visszagondolunk a koronavírus éra eddigi piaci eseményeire, az egyik legdöbbenetesebb tény az, hogy a tavaly márciusi mélypontok óta duplázott az S&P 500 részvényindex. Ehhez a 100 százalékos emelkedéshez pedig mindössze egy évre és négy hónapra volt szüksége, ami rekordsebesség. Annyi összehasonlítást érdemes tenni, hogy a 2002-es mélypontok után öt évre, míg a 2008-2009-es összeomlás legalacsonyabb szintjeiről két évre volt szükség a duplázó emelkedéshez. A mostaninál gyorsabb duplázó index emelkedés egyszer fordult elő az amerikai piacon, az 1932-es nagy gazdasági világválság mélypontról. A jelenlegihez hasonló gyorsaságú pedig többször, de ezekkel az esetekkel majd részletesen foglalkozik az írás később.

S&P 500 index  – egyre szűkülő havi kereskedési sáv

Ami meglehetősen érdekessé teszi a mostani emelkedést és annak kifejezetten az utolsó három-négy hónapját, az nem más, mint az S&P 500 index egyre jobban beszűkülő havi kereskedési sávja. Az alábbi ábrán az látható, hogy az elmúlt 36 teljes hónapban 2018 augusztusa és 2021 júliusa között (a havi mélyponttól mérve a havi csúcsot) hány százalékos sávban mozgott a vezető amerikai részvényindex:

Kiemelt figyelmet érdemel az utolsó három teljes hónap idén május és július között, amikor zsinórban háromszor volt öt százalék alatt az S&P 500 index pontértékének havi mozgási sávja. Ilyen három hónapos sorozat még a koronavírus előtti másfél év békésebb hónapjaiban sem volt, pedig akkor a megelőző 12-18 hónapban nem 50-100 százalékos indexmozgás volt, hanem ennél jóval szerényebb változás.

Az látható ebből, hogy az S&P 500 index mozgási sávja már önmagában is beszűkült, a 2020 februárja óta tapasztalható mozgásokhoz képest pedig extrém módon beszűkült. A tőkepiacon gyakran tapasztalhatjuk ezt a nagy mozgást követő jelenséget, amit az esetek döntő többségében újabb nagy mozgás követ. Már csak az a (sok ezer) milliárd dolláros kérdés, hogy amennyiben az előttünk álló hónapokban az idén nyári felfelé trendelő beszűkülésből jön az újabb nagy mozgás, akkor annak milyen iránya lesz?

A múltbeli analógiákat vizsgálva nagyon érdekes „évjáratokat” figyelhetünk meg, amelyekben a mostaniakhoz sok tekintetben hasonló előzmények után extrém emelkedések és extrém összeomlások is bekövetkeztek. Ezek közül a két leginkább kiemelkedő felfelé menetelést és a két leginkább karakteres tőzsdekrachot vonjuk górcső alá.

Kezdjük is mindjárt minden idők talán legerősebb bika esztendejével, az 1995-ös évvel, amikor az S&P 500 index emelkedését váró befektetőknek a létező legkevesebb izgalommal kellett szembenézniük az elmúlt évtizedeket vizsgálva. A következő ábrán az S&P 500 látható napi gyertyákkal 1994. december 1. és 1996. február 29. között:

A narancssárga vonal az 50 napos mozgóátlag, ami alá 26 évvel ezelőtt képtelen volt beesni a vezető amerikai index a teljes 1995-ös esztendőben. Ebben kísérteties a hasonlóság az idei évvel, ahogyan arról pár hete már írtam:

Nem tudnak esni a tőzsdék – Mutatjuk mi van a háttérben

2021. július 15. Jónap Richárd

Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.

Az egész 1995-ös év egy töretlen, zsinóron húzott emelkedés volt, ahol maximum három-öt napos korrekciók voltak. Pontosan úgy, ahogy eddig 2021-ben is történt. Akkoriban, 1995-ben augusztus 16-ig 21,9 százalékot emelkedett az index. Most 2021-ben augusztus 16-ig 19,3 százalékos a felfelé menetelés léptéke. Akkoriban, 1995-ben végül 34,1 százalékos plusszal örvendeztette meg a befektetőket az S&P 500 index az egész évet nézve. Az 1995-ös év végén és az 1996-os év elején az augusztus 16-a utáni hat hónapban 17,4 százalékos emelkedés követte az 1995-ös első hét és fél hónap már eleve szenzációs teljesítményét.

Az 1995-ös év a korábban vélt nagyon erős inflációs veszély elmúltának az esztendője volt. Az 1994-es évben és 1995 elején a Fed összesen hétszer emelt kamatot (!) emiatt, amivel 3 százalékról 6 százalékra emelkedett a Fed Funds Rate. A tíz éves amerikai államkötvény hozama 1994-ben 5,5 százalékról 8 százalékra nőtt, majd 1995-ben visszaesett 5,5 százalékra. Az 1994-es év komoly kötvénypiaci kitárazást hozott magával, ám az innen kivett pénz nem ment be abban az évben a részvénypiacra, hanem a partvonalon várakozott készpénzben. Aztán amikor a viharfelhők elmúltak 1995-ben, akkor 15 hónapon át nagyítóval sem lehetett részvény eladót találni kielégíthetetlen részvénykereslet mellett.

Napjaink teljesen más világa és monetáris kondíciói mellett azért van egy nagy hasonlóság az 1995-ös évvel kapcsolatban. Akkor a partvonalon parkoló készpénz kereste lázasan a befektetési lehetőséget a részvénypiacon, míg napjainkban a globális lakosság menekíti tőkéjét a lenullázott hozamú bankbetétekből és az állampapírokból, és nem talál mást sok száz milliárd dolláros összegben befektetési alternatívaként, csak a részvénypiacokat.

TINA és a fokozódó globális nyugdíjmegtakarítási válság

2020. június 05. Jónap Richárd

A demográfiai krízisben lévő fejlett világ nyugdíjmegtakarítói mostanra veszítették el a lehetőségüket végleg arra, hogy állampapír segítségével őrizzék meg nyugdíjmegtakarításaik vásárlóértékét. Ez pedig a részvénypiacok felé tereli a befektetőket. Megszületett TINA.

 

Az 1995-ös év mellett a másik analógia a mostani helyzetre az 1999-es év volt. A múlt évezred utolsó éve a megelőző és a követő három hónappal együtt a tomboló technológiai bika időszaka volt. Először nézzük meg a Nasdaq-100 grafikonját heti gyertyákkal 1998. január 1. és 2000. március 31. között (logaritmusos skála):

Utána pedig vessünk egy pillantást a Nasdaq-100 chartjára heti gyertyákkal 2019. január 1. és 2021. augusztus 16. között (logaritmusos skála):

Négy nagyon hasonló esemény és ezáltal egy komolyabb eseménysor döbbenetes analógiája figyelhető meg a két ábrán, amelyeket mindkét esetben számokkal jelöltünk, és a következők:

1. számú események (vastag zöld nyilak): A megelőző évek, szűk és bő évtized sokszorozó árfolyam emelkedése a technológiai részvényekben. A kilencvenes években a Nasdaq-100 az 1990-es mélypontjáról az 1998 nyári csúcsáig 814 százalékkal emelkedett nyolc év alatt. A mostani helyzetben a Nasdaq-100 a 2008-as mélypontjáról a koronavírus előtti 2020 februári csúcsáig 856 százalékot emelkedett tizenegy év alatt.
2. számú események (világoskék téglalapok): Ezt követően jött egy a technológiai részvények „előmenetele” szempontjából külső sokk, az orosz válság 1998-ban, illetve a koronavírus-világjárvány 2020-ban. A Nasdaq-100 ennek következményeképpen 1998-ban néhány hét alatt 28 százalékot esett, míg 2020-ban szintén néhány hét alatt 30 százalékkal került lejjebb.
3. számú események (lila nyilak): Az esés mindkét esetben nagyon hirtelen elmúló sokk volt. A mélypontokról a Nasdaq-100 mindössze 16 hét alatt 102 százalékot emelkedett 1998-ban. A mostani helyzetben ez a főnixmadárként történő feltámadás a 2020-as tavaszon és nyáron 24 hetet vett igénybe és a koronavírus mélypontról 84 százalékkal lökte fel a technológiai indexet.
4. számú események (piros téglalap): a heves emelkedést felfelé oldalazó korrekció, folyamatosan magasabb csúcspontok és magasabb mélypontok mintázata követte majdnem egy éven át mindkét esetben. Az oldalazó korrekció ársávja 1999-ben 36 százalékos volt, míg 2020-2021-ben 42 százalékos mértéket ért el.
5. számú esemény 1999 végén és 2000 elején (világoskék nyíl az 1998-2000 közötti ábrán): Ebből az oldalazó korrekcióból 1999. októberében felfelé újra kitört a Nasdaq-100 és öt hónap alatt megduplázta (!) értékét.
   Ha most folytatódna az analógia és valami hasonló bekövetkezne a maga 25-30 ezer pontos Nasdaq-100 indexértékével pár hónap múlva, akkor az minden idők legmeredekebb piaci produkciójává válna.

A pesszimista kimenet

Nemcsak szélsőségesen optimista kimenetelei vannak azonban a mostani piaci helyzetnek a múltbéli hasonló sémákat megvizsgálva, hanem létezik két olyan „700 kilós grizzlymedve” is a múltból, amikor pont az amerikai tőzsde történelem két legemlékezetesebb összeomlását a mostanihoz sok dologban hasonló helyzet előzte meg. Lássuk akkor most a medvét 1929-ből és 1987-ből.

Sok más paraméter mellett van egy döbbenetes hasonlósága az 1928-1929-es időszaknak és az aktuális 2020-2021-es helyzetnek. Ez pedig nem más, mint az, hogy mindkét esetben sikerült nagyjából másfél év alatt dupláznia a kor vezető amerikai indexének úgy, hogy a megelőző éra 1921 és 1928 eleje, illetve 2009 és 2020 eleje között masszív bikapiaccal telt el. Lássuk most heti gyertyás grafikonnal a Dow Jones Industrial Average indexet 1927. január 1. és 1930. március 31. között:

A kék téglalap az 1928. februárja és 1929 szeptemberének eleje közötti időszakot mutatja, amikor 191 pontról 381 pontra menetelt a Dow. Ez szinte százalékra pontosan ugyanaz, mint az aktuális 2.191 pontról 4.480 pontig menetelő S&P 500 index. Az 1928-29-es helyzetben 18 és fél hónap kellett a szűk duplázáshoz, míg a mostani helyzetben 17 hónapjába tellett a piacnak a bő duplázás.

A többit már ismerjük a történelemkönyvekből. A Dow 1929. szeptember 3-án elérte akkori élete csúcsát 381 pontos értékkel, majd mindössze tizenegy hét alatt kis híján lefelezte értékét 200 pont alá esve.

Hasonlóan érdekes a helyzet a tőzsdei történelemkönyvekben előkelő helyen álló 1987. október 19-i összeomlást megelőző helyzettel kapcsolatban is. A következő ábrán újfent a Dow Jones Iparági Átlag látható heti gyertyákkal, csak most az 1984. január 1. és 1988. március 31. közötti időszakból:

A kék téglalap most az 1985 szeptembere és 1987 augusztusa között két éven belül bekövetkezett 114 százalékos emelkedést mutatja. Az 1987-es indexcsúcs napja augusztus 25-e volt. A történet folytatása itt is eléggé közismert. A szédületes hegymenetet kegyetlen összeomlás követte 1987 októberében a maga hírhedten legendás, 22 százalékos egynapos esést hozó fekete hétfőjével.

Természetesen, ahogy ebben a szakmában gyakorta hangsúlyozzák, a múltbeli teljesítmény semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve. Véleményem szerint viszont azért volt érdemes egy kicsit jobban tanulmányozni a megvizsgált négy tőzsdei évet, mert a megelőző helyzetek sok hasonlóságot mutattak a mostanival.

Az ugyanis alapjában nézve nem normális helyzet, hogy az S&P 500 index 16 hónap alatt a duplájára emelkedik. Egy ilyen nem normális helyzet után pedig nagyon ritka az, hogy a piac visszatérjen az úgynevezett normális kerékvágásba. Éppen ezért szerintem a tőkepiac szereplőinek érdemes felkészülniük arra, hogy szélsőséges index mozgások jöhetnek az előttünk álló 6-12 hónapban. Pont úgy, ahogy 1995-96-ban, 1999-2000-ben, 1929-ben vagy 1987-ben történtek. Pont a mostanihoz sok tekintetben hasonló előjáték után.

Ne lepődjünk meg majd például azon, ha 6.000 pontos S&P 500 indexet látunk egy éven belül! De ne lepődjünk meg azon sem, ha 3.000 ponton látjuk a vezető amerikai indexet! Illetve ne sokkolódjunk majd attól sem, ha látjuk a 6.000 pontos és a 3.000 pontos számot is az elkövetkező hónapokban!

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg 2021. augusztus 18-án. Címlapkép: határ a csillagos ég vagy irány a pince, forrás: Wang Ying / Zumapress)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.