Mindennapi luxusnyomorunkat add meg nekünk ma!
Az elmúlt egy év tőkepiaci menetelése, a kriptodevizák szárnyalása és a jegybankok rendíthetetlen pénznyomtatása sok embert tett még gazdagabbá, vagy akár eddig nem ismert embert repített a Forbes listájára. De a gazdagoknak sem könnyű.
A pandémia és a karantén miatt felpumpált kereslettel néz szembe több gyártó is. Ennek hatása érződik most a luxusautók, a luxuskarórák, de más nagy értékű ingóságok vagy akár az ingatlan piacán is.
A luxusautógyártók nem tudnak elég autót gyártani (ennek a chiphiány is az oka), ezáltal nem ritka a 6-8 vagy akár 12 hónapos várólista egyes modelleknél. Részben ennek is köszönhető, hogy egyes modellek akár felárral is eladhatóak fél-egy év használat után. Mert aki nem szeretne egy évet várni, annak bizony akár színben, akár felszereltségben, de kompromisszumot kell kötnie, és egy bemutató darabot vagy akár egy használtautót kell keresnie. Ez igaz például a Porsche ikonikus darabjára a 911-esre, de akár a SUV-jaira is.
Hasonló helyzet alakult ki az elmúlt években a luxuskarórák világában is. Példaként említeném meg a Rolexet, melynek az alap modellje a Submariner 8.600 euróért megvásárolható lenne, már ha kapható lenne, hiszen jelenleg akár 2-3 évet is várni kell rá. Éppen ezért alakult ki az a helyzet, hogy ennek a keresett modellnek a másodpiaci ára bőven 11.500 euró felett van. Ebben a kategóriában nem ritka a 40-50 százalék felár a másodpiacon, amit annak kell kifizetnie, aki azonnal szeretné hordani ezt a búvárórát.
A Rolex ikonikus modellje, a Submariner
A fentieket olvasva talán senki nem lepődik már meg azon, hogy a másodpiacon már lehet vásárolni egy neves óragyártó modelljére szóló várólistás sorszámot. Azaz, aki két éve megrendelte a modellt, és már csak három évet kellene várnia, hogy megkapja a hőn áhított óráját, az bizony pénzre tudja váltani a várólistás helyét. (Azt hiszem ezzel a példával lehetne oktatni a pénz időértékét.)
Persze erre hétköznapi logikával lehetne azt mondani, hogy növelni kell a gyártást, kielégíteni a keresletet, azonban a luxustermékek éppen ellenkezőleg működnek. Az értéküknek a részét adja a tudat, hogy kevés van belőlük, korlátozott az elérhetőségük. Ennek fényében, és az inflációs várakozásokat látva, nem várom, hogy a várakozási idő érdemben csökkenne vagy hogy a kereslet visszaesne a közeljövőben.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
