Az elszálló üzemanyagárak már kezdenek negatívan hatni a keresletre

Ha az olajpiac kerül szóba, a két leggyakoribb téma, amivel találkozunk a médiában az az OPEC+ tagállamok ténykedése, valamint az olajkeresletet övező optimizmus. És valóban, ha az elmúlt bő egy évet nézzük, szinte teljesen erről szólt a piac: az OPEC+ a nagyobb kitermeléscsökkentésen keresztül jelentősen visszafogta a kínálati oldalt, míg a kereslet az egyre növekvő átoltottság és a gazdaságok újra nyitása következtében a járvány okozta mélypontról gyors emelkedésbe kezdett. A mesterségesen előidézett kínálatszűkülés és a felpörgő kereslet pedig brutális áremelkedést eredményezett nemcsak az olajnál, hanem a többi finomított termékeknél is. Kis túlzással nap, mint nap tapasztalhatjuk, hogy a benzinkutaknál egyre többe kerül a tankolás. A kérdés csak az, hogy hol van az a pont, ahol az elszálló üzemanyagárak már elkezdenek negatívan hatni a keresletre.

Elszállt üzemanyagárak

Ami azt illeti, az amerikai piacon mintha már volnának erre utaló jelek. A nyári főszezon (summer driving season) korántsem alakul olyan erősen, mint ahogy azt az elemzők várták. A benzinkereslet négyhetes átlaga, amely megbízhatóbb képet ad, mint a szokásos heti adat, csak 9,113 millió hordó volt, a 2019-es azonos időszakának alig 94 százaléka. Emellett ez 445 ezer hordóval alacsonyabb, mint a 2014-2019-es ötéves átlag, illetve ha a négyhetes átlagos keresletet nézzük az összes olajtermék típusra szezonálisan, 2014 óta ez a legalacsonyabb, beleértve a 2020-as évet is.

Persze mondhatnánk, hogy amíg 9 millió feletti számot látunk, addig jók vagyunk, és még nem épült vissza a járvány miatti elveszett benzinkereslet, de azért ez nem egészen így van.

A NYÁR MÁR BŐ EGY HÓNAPJA TART, AZ IDŐJÁRÁSRA NEM LEHET PANASZ, NINCSENEK LEZÁRÁSOK, KARANTÉNOK, MÉGSEM AUTÓZNAK ANNYIT AZ EMBEREK.

És ez a grafikonon is jól látszik, a kereslet dinamikája teljesen más. Míg a 2019-es nyári szezonban (a járvány előtti utolsó „normális” év) dinamikusan emelkedő keresletet láthattunk, addig idén teljesen más képet kapunk, kilaposodott. Ez pedig nagyban köszönhető az üzemanyagárak alakulásának.

Szinte mindennapos beszédtéma az amerikai sajtóban, hogy mennyire elszálltak az üzemanyagárak. Olyannyira központi téma, hogy még az elnök sem mehet el mellette szó nélkül: figyelik az árak alakulását és mindenki számára elérhető és megfizethető üzemanyagárakat szeretnének. És valóban, ha megnézzük az átlagos üzemanyagár (all grades) alakulását az amerikai benzinkutakon, szembetűnő a drágulás. A legfrissebb adatok szerint elérte gallononként a 3,216 dollárt, ami 7 éves csúcsnak felel meg.

EZ CSAK IDÉN 38 SZÁZALÉKOS DRÁGULÁS JELENT, DE HA A TAVALYI MÉLYPONTOT NÉZZÜK, KÖZEL 72 SZÁZALÉK BŐ EGY ÉV ALATT.

Brutális számok, nem csoda, ha kevesebbet autókáznak az emberek.

Hogy állnak a finomítók?

A finomítók azonban úgy tűnik nem egészen erre számítottak. Bízva a hagyományosan erős szezonalitásban felpörgették a termelésüket és elkezdtek több benzint előállítani. A finomítói kapacitáskihasználtság a DOE adatai szerint másfél éves csúcsra emelkedve elérte a 92,9 százalékot.

A vártnál visszafogottabb kereslet viszont nem volt képes felszívni a nagyobb mennyiséget, így a benzinkészletek nemcsak hogy magasabban vannak jelenleg, mint a 2016 óta bármikor (2020-at nem számítva), hanem magasabban állnak mint a 2016-2020-as ötéves átlag.

Ez persze a finomítókat is kellemetlenül érinti. Míg a 3:2:1-es crack spread (közvetlenül hat a finomítói profitra) május közepén 23,76 dollár volt, addig a nyári szezon kellős közepén 18,22 dollárra zuhant hordónként. És ha megnézzük a crack spread grafikonját, inkább néz ki további csökkenés, mely a kereslet várva várt berobbanása nélkül könnyen megtörténhet.

Ha pedig megnézzük a finomítói marginok alakulását, ott is a gyengülés jelei láthatóak. Míg egy negyedéve az amerikai finomítói marginok hordónként 11 dollár felett álltak, addig mostanra közel harmadával csökkenve 7,87 dolláron. Ez persze érthető: a vártnál gyengébb kereslet, a nagyobb készletek és a magasabb olajár a marginok csökkenését eredményezték. Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is. Ott 3 dollár közeléből esett le 0,758 dollárra az elemzők nagy meglepetésére. Nem erre számítottak.

OPEC+ kontroll

Mindent egybevéve azért sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki a keresletről, mint azt a szalagcímekből gondolnánk. Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy gyenge az olajpiaci kereslet. Azt sem gondolom, hogy az olajár összeomlása várható. Miért is tenném, hiszen az OPEC+ a belviták ellenére továbbra is kontroll alatt kívánja tartani az olajpiacot, biztosítva ezzel a magasabb olajárakat. Sem a szaúdiaknak, sem pedig az Emirátusoknak nem áll érdekében az eddig elért eredmények tönkretétele egy esetleges árháborúval. Valószínűleg sikerül majd közös nevezőre jutniuk.

VISZONT NAGYON ÚGY TŰNIK, HOGY A KERESLET TOVÁBBI VISSZAÉPÜLÉSE A JÁRVÁNY ELŐTTI SZINTEKRE MÁR KORÁNTSEM LESZ OLYAN KÖNNYŰ, MINT AMIT EDDIG TAPASZTALTUNK.

A home office elterjedése, a tartósan magas és növekvő olaj- és üzemanyagárak, valamint a járvány esetleges következő hulláma mind olyan tényezők lehetnek, melyek nagyban lelassíthatják a kereslet visszatérését a válság előtti szintekhez. Nem véletlenül akarták a szaúdiak kitolni a kitermeléscsökkentési megállapodást a jövő év végéig…

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2021. július 7-én. Címlapkép: szinte mindennapos beszédtéma az amerikai sajtóban, hogy mennyire elszálltak az üzemanyagárak, forrás Sean Rayford / Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.