Az ESG sötét oldala

Fókuszban az ESG

Mielőtt még sokan a cím miatt ítéletet mondanának felettünk, szeretném hangsúlyozni, hogy maximálisan elkötelezettek vagyunk a helyes vállalatkormányzás, az etikus és környezettudatos befektetések (ESG) iránt. Az alábbi gondolatmenet inkább a kétségtelenül létező mellékhatásokról szóló, jobbító szándékú iromány.

ESG és az olajcégek

Néhány hetes hír csupán, hogy az Exxon menedzsmentjébe néhány aktivista befektető két tagot is beszavaztatott, amely a cég vezetésének szándékaival ellentétes volt. Az aktivisták a társaság zöld stratégiájának további erősítését szeretnék elérni. Ugyanazon a napon a Shell pert vesztett egy aktivista befektetővel szemben, a bíróság arra kötelezte az olajcéget, hogy a tervezettnél is drasztikusabban csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ha valaki veszi a fáradságot, megnézi ezeknek a vállalatoknak az 5-10 évvel ezelőtti céges prezentációit, és összenézi a maival, akkor azt fogja látni, hogy ezeknél a cégeknél néhány évvel ezelőtt még minden a növekedésről szólt. Ma hosszasan kell keresni ezt a szót az olajkitermeléssel összefüggésben.

A SHELL ESETÉN KONKRÉTAN AZ A STRATÉGIA, HOGY A VÁLLALAT OLAJKITERMELÉSE ÉVI 1-2 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENNI FOG A JÖVŐBEN.

Hogyan legyenek környezettudatosabbak az olajcégek?

Egy olajvállalat természetesen környezettudatosabbá válhat, ha magát a kitermelési folyamatot kevésbé szennyezővé teszi, például jobb technológiákat használ. A kevesebb termelés is hosszú távon ide vezet. Ugyanakkor kellemetlen mellékhatásként számolnunk kell két dologgal.

Az egyik, hogy a technológiai javulás drágítja a kitermelést. A másik, hogy ha mindeközben az egyébként szabályozható, perelhető, a nyugati jogrendben működő vállalatok a drágább technológiákkal versenyképtelenekké válnak, és háttérbe szorítják a kitermelésüket, akkor ameddig az olaj iránt nem csökken tartósan a kereslet, akkor ezt a terméket egyre nagyobb arányban nem ezektől a vállalatokról fogjuk megvásárolni.

Mi lehet a hatása a zöldebb olajcégeknek?

Akik maradnak, állami vállalatok, sok esetben diktatúrákban, fél autoriter rendszerekben működő társaságok. Manapság ezek a vállalatok, a fenti szabályozásoktól, aktivisták nyomásgyakorlásától függetlenül, az állami finanszírozási lehetőségek és állami jogi védőernyő mögé bújva, versenyképesebben, olcsóbban tudnak kitermelni.

Így bármennyire is nemes cél a nyugati olajvállalatok kizöldítése, sajnos ezzel a szándékkal diktatúrák elnyomó rendszereinek finanszírozását segítjük, olyan cégeket, amelyek nem igazán perelhetők, nem szabályozhatók, nem javíthatók meg érdemben.

Ráadásul az olajkitermelés erőltetett csökkentése álszent dolog ameddig hetente, kéthetente a beállunk a benzinkútra tankolni. Ameddig nincs tömegek számára elérhető alternatíva, addig a fenti folyamatok erőltetése nem kívánt mellékhatásokon keresztül elnyomó rendszereket támogat, finanszíroz.

EZÉRT LENNE FONTOS ÁLTALÁNOS, MINDENKI ÁLTAL ELFOGADOTT KÖRNYEZETVÉDELMI STANDARDOK ALKALMAZÁSA, EGYFAJTA GLOBÁLIS MINIMUM.

Ameddig ez nem lehetséges, sokkal inkább az igény oldaláról van értelme megfogni az olajkitermelés kérdéskörét is. A fejlesztések és az elektrifikáció támogatása alapvetően ilyen jó irányok.

A negatív környezeti hatások beárazása egy adott termék vagy szolgáltatás árába egy alapvetően helyes és támogatandó gondolat, ugyanakkor fontos, hogy minden szereplő számára kötelező legyen, különben értelemszerűen, aki kibújhat alóla, az továbbra is olcsóbban termel vagy szolgáltat.

Vegyünk egy olajkitermelő vállalatot, amely a kitermelés során nem tudta tökéletesen megfogni például a kutakból eredő metánszivárgást. Az ESG nélkül 1.000 dollár befektetéssel ért el 100 dollár hasznot, tehát 10 százalék megtérülést. Az ESG hatására tökéletesíti a kút működését további 200 dollár befektetésével, de a profitja valójában nem növekszik egy centtel sem, sőt a beruházást valójában valamiből finanszíroznia kell. Ha eltekintünk a finanszírozási költségektől, megtérülése akkor is 8 százalékra csökken. A fenti matematika miatt értelemszerűen egy nyugati olajvállalat magától nem szánja rá magát egy ilyen beruházásra. De a befektetők nyomásgyakorlása és vagy a szabályozó előírására megteszik a szükséges intézkedéseket. Egy autoriter rendszerben működő olajvállalat esetén hasonló nyomásgyakorlás nagyjából lehetetlen. Bármilyen ilyen beruházás pénzt vesz el a politikai elittől, és így annak legitimitását veszélyezteti, ergo jó eséllyel sose valósul meg.

A ma kialakulni látszó világrendben azzal kell számolni, és nem csak az olajkitermelésre, hanem számos nyersanyag kitermelésére vonatkozóan is, hogy az ESG terjedésével, népszerűsödésével, az alapvető nyersanyagok kitermelése egyre nagyobb arányban állami vagy félállami vállalatokhoz fog kerülni. Olyan államokban, ahol a demokrácia az emberi jogok tisztelete vagy épp alapvető egyenjogúsági kérdések is finoman szólva másodlagosak.

(A cikk elérhető podcast formátumban is 01:55:03-től. Címlapkép: egy olajvállalat is környezettudatosabbá válhat, ha magát a kitermelési folyamatot kevésbé szennyezővé teszi, forrás: ExxonMobil)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.