A Forma-1, mint az autóipari innováció egyik kulcsszereplője

picture

A Forma1 az innováció szolgálatában

Megoszlanak a vélemények a Forma-1 jövőjével kapcsolatban, a versenyt sokan kritizálják nagy károsanyag-kibocsátása miatt. A kritikák nem alaptalanok, ráadásul a kereskedelmi jogokat birtokló Liberty Media megjelenésével az immár több mint 20 versenyhétvégéből álló sorozat várhatóan még tovább is fog bővülni a következő években. A futamokkal járó több tízezer kilométer utazás komoly terhet ró nemcsak a csapatokra és csapattagokra, hanem a környezetre is.

Eközben viszont sokan elfeledkeznek az autóversenyzés pozitív externáliáiról. Arról, hogy az autósport mögött egy olyan rejtett gazdasági megfontolás is áll, amely jelentősen hozzájárul a jövő utcai autóinak egyre fejlettebb technológiájához. És ez hatványozottan igaz a legnagyobb költségvetésű motorsportra, a Forma-1-re,

AMI AZ AUTÓIPARI INNOVÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL RENDKÍVÜL ÉRDEKES ÉS ÉRTÉKES LÁNCSZEM.

Technológiai verseny is

A Forma-1 ugyanis nem kizárólag a benzin égetéséről és közel 400-500 millió néző szórakoztatásáról szól, hanem az innováció magasiskolája is egyben, az autóipar nagyon fontos K+F központjai ezekhez a csapatokhoz köthetőek. A világ legjobb mérnökei dolgoznak ezekben a műhelyekben, hogy minden utolsó tizedmásodpercet ki tudjanak sajtolni a versenygépekből. Egy nagyon komoly tesztkörnyezetről van szó, a jövő közúti autóinak tervezéséhez jelentősen hozzájárulnak az itt elért fejlesztések. Sok utcai autóban lévő technológiát ezeknek a csapatoknak, valamint a szabályalkotóknak köszönhetünk, akik a folyamatos innovációt és technológiai megújulást tartják szem előtt a versenyek élvezhetőségének fokozása mellett.

A VERSENY TEHÁT ÉPPÚGY ZAJLIK A TERVEZŐASZTALON IS, MINT A PÁLYÁN,

mindez pedig olyannyira meghatározó része a Forma-1-nek, hogy az egyenlőbb feltételek megteremtése érdekében a bajnokságban költségvetési sapkát is bevezettek, melynek legfontosabb eleme, hogy a csapatok legfeljebb 145 millió dollárt költhetnek egy évben. A marketing jellegű kiadások, a pilóták bérköltsége és a csapat három legjobban fizetett tagjának keresete ebbe az összegbe nem számítanak bele, a pénz elsősorban kutatás-fejlesztési tevékenységre, alkatrészgyártásra, utazásra, üzemanyagra, valamint a csapatok foglalkoztatottjaira, mérnökeire, és egyéb általános kiadásokra mennek el.

A siker nemcsak az anyagi lehetőségeken múlik, elég visszaemlékezni a 2000-es évekre, amikor a Toyota és a Honda projektje csődöt mondott. A 400 millió dollár körüli éves költségvetésből gazdálkodó japán gyártók képtelenek voltak versenyképes konstrukciót összerakni, ami ahhoz vezetett, hogy kivonultak a királykategóriából, majd az autósport alacsonyabb kategóriáiban próbáltak szerencsét. (Noha ez az összeg közel háromszorosa az idei költségvetési sapkának, az egyéb költségeket is hozzáadva a legnagyobb istállók összköltségei nem sokkal maradnak el a 2000-es években látott szintektől, így érdemes kellő körültekintéssel kezelni az költségvetési sapka által definiált limiteket.)

Átalakuló autóipar

A koronavírus-járvány pusztító hatást gyakorolt az autóiparra, ami természetesen kihat a Forma-1-re is. A személygépjárművek globális gyártása 2020-ban megközelítőleg 18 százalékkal, több mint 15 millió darabbal csökkent az előző évhez képest az IHS beszámolója szerint. A globális leállások az ellátási láncok megszakadásához, a gyárak bezárásához és a kutatás-fejlesztésre szánt költségek csökkentéséhez vezettek. Ez, a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére való törekvéssel párosulva, komoly kihívások elé állította az autógyártókat, és így az F1 istállókat is, ahol ráadásul az elmaradt futamok miatt a bevételek is számottevően visszaestek.

Az elektromos autók előretörése

A technológia élenjáróit ugyanakkor reménnyel töltheti el az elektromos autók értékesítésének növekedése. Noha számos autóipari gyártó felismerte, hogy a tisztább mobilitás irányába történő elmozdulásnak nagy szerepet kell játszania az üzleti stratégiájában, a növekvő kereslet kielégítése során számos kihívással szembesülnek. Az elektromos autók más megközelítést igényelnek a mérnöki tervezésnél, valamint eltérő ellátási láncra is támaszkodnak. A hagyományos gyártók komoly előrelépéseket tettek az új EV modellek gyártásában, a legtöbbjük pedig egyre szélesebb palettát kínál, de ahhoz, hogy valóban sikeresek lehessenek, a gyártóknak az értéklánc minden szintjén együttműködésre van szükség a gyors és hatékony kiszolgálás érdekében.

FURCSA VAGY SEM, A TECHNOLÓGIAI MEGÚJULÁSRA ISMÉT A F1 ADHATJA MAJD A VÁLASZT.

A Forma1 szerepe az elektromos autóknál

Jelenleg a világ legerősebb, és az F1 történetének legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztású hibrid motorjai ezeket a versenygépeket hajtják. A teljesítményt fokozó energia-visszanyerő, nagy elektromos áramot generáló rendszerek technológiai újításai pedig az utcai autókban is felhasználhatóak lehetnek a jövőben.

Persze nem minden F1-fejlesztés adaptálható a sorozatgyártás során. A 11 millió dollárt érő versenyautón belül csak a motor közel 5 millió dollárba kerül, míg az utcai konstrukcióknál arra kell törekedni, hogy a gyártási költségek kereskedelmi értelmet nyerjenek. Így tehát a csapatok által kidolgozott megoldásokat, az ésszerűség határait is figyelembe véve úgy kell átalakítani, hogy megfizethetőek legyenek. Még a Ferrari esetében is így van ez, hiába az évi alig több mint tízezer eladott példányszám és a nagy teljesítményű utcai változat.

Bár a know-how ott van tehát a mérnökök és a csapatok kezében, a megvalósítás és az ipari módszerekhez való alkalmazkodás nagyobb kihívásokat jelenthet, mint az új technológia megalkotása. (A közel 1000 főt foglalkoztató Mercedes istálló például olyan rendszert alkalmaz, mellyel a közúti autókra szakosodott mérnököknek ad betekintést, hogy megismerhessék a csapat legújabb fejlesztéseit.)

A Forma1-en túl

Nem szabad elmenni szó nélkül a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) többi sorozata mellett sem, melyek a királykategóriához hasonlóan, de jóval szerényebb anyagi lehetőségek mellett jelentősen hozzájárulnak az innovációhoz. Ezek közül is kiemelkedő fontosságú a Le Mans-i 24 órás versenyt is magába foglaló WEC, vagy a 2014-2015-ben indult Formula E bajnokság. Utóbbi növekvő népszerűségnek örvend, a zéró kibocsátásnak és minimális zajszennyezésnek köszönhetően pedig az utcai pályák sok esetben közelebb is hozzák a nézőkhöz a futamokat, nem beszélve arról, hogy izgalmakból nincs hiány. Ráadásul a Forma 1-el ellentétben jóval imponálóbb a gyári csapatok számára a részvétel az egyelőre alacsonyabb költségek miatt. Az idei szezonban egymás ellen versenyeznek többek között az Audi, a Porsche, a BMW, a Mercedes, a DS, a Jaguar, valamint a Nio gyári csapatai is, ami a sorozat marketingértékét növeli. Félő ugyanakkor, hogy a növekvő költségek miatt néhányan lemorzsolódhatnak a következő években, így a költségvetési sapka tervezete már ennél a sorozatnál is képbe került.

A FORMA-1 AZ AUTÓIPARRAL EGYÜTT MOZOG ÉS VÁLTOZIK, ÉS AHOGYAN ÚJ FOGYASZTÓI IGÉNYEK JELENNEK MEG, ÚGY ALAKUL ÁT A VERSENY IS.

Az új jogtulajdonosnak is, miközben nyilvánvalóan látványosabbá és kiszámíthatatlanabbá szeretné tenni a sorozatot, egyre inkább figyelembe kell vennie a fenntarthatóságot és az ökológiai szempontokat is. A versenyautók következő generációja már fejlesztés alatt áll, egy lépéssel a világ előtt haladva pedig a csapatok azon dolgoznak, hogy bemutassák elképzeléseiket a FIA-val közösen a jövő autósportjáról. Egy biztos, az F1 továbbra is élen fog járni az innovációért folytatott küzdelemben, ahogy eddig is tette az elmúlt több mint 70 évben. A sorozat bár rongyrázásnak tűnhet, a Forma-1 hozzáadott értéke meglátásom szerint még mindig nagyobb, mint a környezetre mért hatása.

(Címlapkép: a verseny éppúgy zajlik a tervezőasztalon is, mint a pályán, forrás: twitter.com/@MercedesAMGF1)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.