Közösségi finanszírozás a korlátlan kockázati tőke világában

Crowdfunding kampányt indított a Curve

Nagyon érdekes jelenségre figyelhettek fel az elmúlt hetekben azok, akik szorosan követik a fintech startupok világát. A londoni székhelyű fintech startup, a Curve, amely számos bankkártyát és számlát kombinál egyetlen okos kártyában és appban – ezzel jelentősen megkönnyítve a felhasználók életét – úgy döntött, hogy közösségi finanszírozáshoz folyamodik.

Ez meglepő annak fényében, hogy a sikeres startupok számára végtelen VC (Venture Capital – kockázati tőke) pénz van jelenleg a piacon, az intézményi befektetők egymással versengenek, hogy még az IPO-k előtt részesedést szerezzenek a legmenőbb tech-vállalatokból. Az amerikai piacra lépés előtt álló Curve most viszont mégis úgy döntött, hogy az intézményi befektetők helyett szeretne esélyt adni a „kisembereknek” is és inkább a tömegekkel finanszíroztatni a terjeszkedését.

Kérdezhetnénk, hogy egy sikeres, több, mint két millió felhasználóval rendelkező startup, amiért sorba állnak a hitelezők és az intézményi befektetők, mégis miért szorul az általában kezdetleges ötletek finanszírozására szolgáló crowdfunding-ra.

Nos, a válasz egész egyszerűen az, hogy nem szorul rá. A Curve-be már közel 120 millió fontot fektettek intézmények – ezáltal a vállalatnak körülbelül a 45 százalékát birtokolva -, csak a legújabb, pár hónapja megvalósított Series C finanszírozói kör alatt több, mint 70 millió fontot szedett be a vállalat. Ezzel szemben a napokban megvalósított közösségi finanszírozói kampány alatt összesen 10 millió font gyűlt össze körülbelül 11000 befektetőtől, ami a cég jelenlegi értékének mindössze 1,5 százaléka.

Mindezeket figyelembe véve könnyen megállapíthatjuk, hogy nem valószínű, hogy a Curve számára létszükséglet lett volna a közösségi finanszírozói kampány indítása, sokkal inkább marketing okok állhatnak a háttérben. Marketing stratégiának viszont zseniális volt. A Curve crowdfunding kampányának híre teljesen letarolta a médiát, Európától Amerikáig szinte mindegyik nagyobb gazdasági és fintech hírekkel foglalkozó újság foglalkozott a különös jelenséggel. Külön érdekesség, hogy a Curve csak azoknak engedett befektetni, akik először a fintech vállalat ügyfelévé váltak, ezáltal valószínűleg számos új, hűséges vásárlóra szert téve, másfelől pedig megmutatta, hogy a már meglévő ügyfelek annyira bíznak a termékben és a vállalat jövőjében, hogy hajlandóak befektetni is.

Egyedülálló lehetőség

Lehet, hogy a Curve számára mindössze egy jól álcázott marketing kampányról volt szó, azonban a befektetők számára mindenképp egy különleges lehetőség volt. Az, hogy egy sikeres, már Series C finanszírozói körön is túllévő, valószínűsíthetően IPO előtt álló fintech startup az intézményi befektetők árfolyamán enged kisbefektetőket bevásárolni részvényeiből ritka, mint a fehér holló. A retail befektetők általában csak a nyilvános részvénykibocsátás után, jóval magasabb értékeltségen és árfolyamon tudnak beszállni a legmenőbb sztorikba, ezáltal jelentősen limitálva a hozampotenciáljukat.

Természetesen, egy ilyen befektetés sem jár kockázat nélkül, sőt, jelentősen nagy kockázattal jár, hiszen a befektetésünknek akár a teljes értékét is elveszíthetjük, ezenkívül részvényeinket egy hagyományos, tőzsdén kereskedett vállalattal szemben eladni sem tudjuk és osztalékra sem érdemes számítani (nem is lenne egyelőre miből, hiszen a Curve még a saját várakozásai szerint sem lesz nyereséges 2024 előtt). Mondhatni olyan, mint egy lottószelvény vagy egy tőzsdei opció: potenciálisan akár a teljes befektetett tőkénket elveszíthetjük, ha viszont bejönnek számításaink, akkor hatalmas kifizetésre számíthatunk.

Exit opciók

Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy ha nem tudjuk eladni részvényeinket, akkor mégis hogyan profitálhatunk a befektetésünkből? Nos, leginkább egy IPO (nyilvános részvénykibocsátás) vagy egy felvásárlás esetén tudunk hozamot realizálni a befektetett pénzünkön. Ha a vállalat sikeresen terjeszkedik és jó piaci környezetben lép tőzsdére pár év múlva, akkor könnyen elképzelhető, hogy befektetésünket többszörös értékén tudjuk majd eladni, vagy tovább tartani, bízva a részvényárfolyam emelkedésében.

Értékeltség

Akármennyire is vonzó lehetőség beszállni egy fintech startupba közösségi finanszírozással, mindenképp érdemes legalább egy pillantást vetnünk arra, hogy pontosan milyen értékeltségen kapjuk meg a részvényeket. Egy nem tőzsdén kereskedett fintech esetében elég szűkek a lehetőségeink, hiszen nem közöl magáról sok nyilvános pénzügyi adatot, azonban pár alapvető dolgot mégis meg tudunk nézni. A profit lenne valószínűleg az egyik első dolog amit megvizsgálunk az értékeltség függvényében, azonban itt gyorsan zsákutcába futunk, hiszen, ahogy arról már korábban is volt szó, a Curve masszívan veszteséges, és 2024-ig még maga a menedzsment – akinek elvileg a legoptimistább piaci szereplő kellene, hogy legyen – sem vár pozitív évet. Marad tehát az árbevétel. Ha megnézzük a Curve price to sales (az árbevétel viszonyítása a piaci kapitalizációhoz) mutatóját, akkor a 2020-as árbevétel alapján 73-as értéket kapunk.

Ez semmilyen körülmények között nem mondható olcsónak vagy attraktívnak – annak ellenére sem, hogy az elmúlt évben számos tőzsdére lépő technológiai startupnál láttunk akár három számjegyű P/S mutatót is -, viszont egyelőre talán nem is a pénzügyi eredmények a legfontosabbak a Curve értékelése során. A vállalat az elmúlt években rettentő gyorsan növekedett és ezt a menedzsment szerint a jövőben is folytatni fogja: várakozásaik szerint az árbevétel a 2020-as 8 millió fontról 2024-re 654 millió fontra fog nőni, ha sikeresen terjeszkednek Amerikában is. A fintech vállalatok, illetve általánosságban a legtöbb gyorsan növekvő, extrém értékeltségen forgó tech-cégek értékelésénél pedig sokszor nem a pénzügyi eredmények, hanem a jövőbeni növekedési kilátások és annak gyorsasága a meghatározó tényező.

Jó példa erre, amikor egy tech-részvény (például egy streaming szolgáltató) profitja/árbevétele jelentősen felülmúlja az elemzői várakozásokat, a jelentés után mégis esik a papír, miután a vártnál lassabb növekedési várakozásokról számol be a menedzsment vagy lassabb a felhasználói szám növekedése a vártnál. Mindezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy egy nagyon magas, de ha a Curve képes hozni a növekedési elvárásokat, akkor egy nem elrugaszkodott értékeltségről van szó. 

Ritka sikersztorik

A crowdfunding világában sajnos ritkák a sikersztorik, még a megbízhatóbbnak számító equity crodfundingoknak is több, mint a fele megbukik, nem is beszélve arról, hogy a startupok mindössze körülbelül 10 százaléka sikeres hosszú távon. A Crowdcube – a Curve által is használt közösségi finanszírozói portál – jelentése szerint az elmúlt évtizedben a portálon finanszírozott több, mint ezer startupból mindössze hat százalék tudott eddig hozamot generálni a befektetőknek. Igaz, a másik oldalról nézve csak 15 százalék volt teljes kudarc, a többi vállalat pedig egy IPO reményében lóg a levegőben. Mit vonhatunk le ebből? Nos leginkább azt, hogy ahogy a hagyományos kockázati tőkénél, úgy a sajáttőke alapú közösségi finanszírozásnál is hosszú távra fektetjük be a pénzünket.

A PayPal maffiától a pénzügyi szektor bekebelezéséig

2021. május 21. Concorde

Az elmúlt években rendkívüli módon felgyorsult a felforgató technológiák térhódítása a pénzügyi szektorban is. Mára lényegében nem létezik olyan ember, aki ne hallott volna a blockchain technológiáról, vagy a bitcoin-ról. Rengeteg az újdonság, rengeteg az elágazás, ezért úgy döntöttünk, hogy rendet rakunk kicsit ebben a kérdésben, és ehhez hívtunk meg egy szakértőt.

A sok kudarc mellett akad azonban egy-két sikersztori is a közösségi finanszírozás világában, jó példa erre a Revolut 2016-os kampánya. A vállalat még a növekedési fázisának kezdetén vont be körülbelül 1 millió font tőkét közösségi finanszírozás keretében. A Revolut ezután gyorsan növekedett, megérkeztek a nagyobb intézményi befektetők is, 2018-ban pedig felkínálta a két alapító-tulajdonos, hogy a 2016-ban a közösségi finanszírozói kampány keretében befektető emberek visszaadhatják nekik a részvényeiket az új értékeltségen. Ha valaki 2016-ban a maximálisan befektethető 5000 fontot tette volna be a vállalatba, akkor közel 100.000 fontért adhatta volna vissza a tulajdonrészét, alig több, mint két évvel később. Aki viszont nem szállt ki, az még jobban járt, hiszen a Revolut értéke ma már 5,5 milliárd dollár, de az alapítók szerint a láthatáron van a 10 milliárd dolláros értékeltség is.

Bár nem valószínű, hogy a Curve előtt a Revoluthoz mérhető növekedési pálya áll, könnyen elképzelhető, hogy egy felfokozott tőkepiaci környezetben a mostani értékeltség többszörösén menjen tőzsdére, ezáltal busás hozamhoz juttatva a crowdfunding kampány alatt beszálló kisbefektetőket.

(Címlapkép: a közösségi finanszírozásnak rengeteg fajtája van, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.