Buborékok és sztripperek

Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

Tőkepiaci buborékok a történelemben

Tolsztoj híres regénye az Anna Karenina így kezdődik:

A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.

Nincs ez máshogy a tőkepiaci buborékok/lufik esetén sem. A recept nagyon hasonló, vagy a maga módján nagyon hasonló. Az egyik legfontosabb kelléke egy ilyen lufinak egy alaptermékhez kapcsolódó elv vagy gondolat, ha úgy tetszik dogma, amelyet tömegek képesek elhinni. A 2000-es évek kétségtelenül legnagyobb lufiját az amerikai ingatlanpiacon fújták. A dogma pedig végtelenül egyszerű volt: „az ingatlanárak folyton emelkednek”. Könnyű, egyszerű, érthető állítás, amit tömegek képesek befogadni. A dogmára ráépül egy ipar, majd idővel tömegeket ér el. Emlékeztetőül ajánlom A nagy dobás (The Big Short) című film ikonikus jelenetét, amelynek a végén a sztriptíztáncosnő elárulja, hogy van öt háza és egy lakása, természetesen mind hitelre!

A történet vége az, hogy a dogma nem bizonyul igaznak, és mihelyt a fenti esetben a lakásárak esésnek indulnak, összeomlik a kártyavár. 2008-2009-ben ezzel térdre kényszerítve a fejlett világ bankrendszerét, vele együtt a teljes világgazdaságot, nagyon sok embernek nagyon sok kárt, szenvedést okozva.

Japán ingatlanárak az egekben

Valójában az eszközárbuborékok meglehetősen gyakoriak. Nem kell sokat lapozni a történelemkönyvben ahhoz, hogy találjuk egy párat. Japánban 1989-ben az ingatlanárak annyira magasra emelkedtek, hogy a Tokióban található királyi palota alatti terület többet ért, mint Kalifornia összes ingatlana egyben. A tokiói ingatlanárak 350-szer voltak magasabbak, mint a manhattaniek. Ez a lufi olyan nagyra sikerült, hogy gyakorlatilag tönkretette a teljes japán bankrendszert nagyjából 20 évre. Nem mellesleg közvetett módon szerepet játszott az 1997-es ázsiai válságban, és közel 20 év stagnálást okozott Japánban.

Kisebb mértékű ingatlanpiaci és nagyobb mértékű hitelezési buborékot fújt a frankhitelezés hazánkban is. A dogma a svájci frank árfolyamának stabilitása, gyengülése volt. Tényszerűen a forint svájci frank keresztárfolyama meglehetősen stabil volt 2004 és 2008 között, amikor a hitelezésnek ez a formája felfutott hazánkban.

Aki a fenti chartra nézett, azt gondolta, nincs miért aggódnia. Ugyanakkor, ha megfigyeljük a folytatást, stabilitás helyett azt látjuk, hogy a frank több, mint 100 százalékot erősödött azóta.

Itt is megvolt a hit, tömegekhez jutott el a dogma és szörnyű katasztrófa lett a vége.

Tulipán, ami valaha túl sokat ért

A történelem egyik legnagyobb eszközárbuborékát egyébként a hollandok jegyzik az 1600-as évek közepéről. Ez volt a híres tulipánláz, amikor is elkezdtek tulipánhagymára spekulálni az emberek. Az őrület csúcsán egyetlen tulipánhagymáért több, mint négy tonna búzát is hajlandóak voltak adni a spekulánsok. A történet végét nem kell mesélnem, mindenki tudja, mennyiért lehet ma tulipánt venni a virágboltban. A dogma, hogy a tulipán egyre és egyre értékesebb lesz, és ez elég is volt a katasztrófához. Több tízezer holland nem tévedhet, ugye?

Ha a fentieken túl még bárki kíváncsi eszközárbuborékokra, akkor feltétlen olvasson utána a South Sea Company által generált lufinak, amelyben maga Isaac Newton is otthagyta a vagyona közel harmadát. Ezzel szinte egy időben a franciák is legyártották a saját mániájukat, a Mississippi Company-val, amely kis híján, vagy egyesek szerint teljesen romba döntötte Franciaország pénzügyeit, és így sokak szerint egyik kiváltója volt az 1789-es eseményeknek.

Dotcom lufi

Nem lehet kihagyni a sorból a 2000-es évek elején kipukkadt dotcom lufit sem. A dogma végtelenül egyszerű volt: van egy új találmány (internet), ami gyökeresen megváltoztatja, felforgatja az életünket, így minden cég, ami az interneten működik csilliárdokat ér/fog érni. Nos, az internet tényleg gyökeresen megváltoztatta életünket, csak nem akkor, nem olyan gyorsan és többnyire nem is azok a cégek, amelyek akkor a lufi középpontjában álltak. Így a dogma csak félig volt igaz, a másik fele viszont sokba került a későn beszállóknak.

Természetesen, ha manapság lát valaki egy olyan terméket, amelynek az ára csak felfelé mehet, innovatív, új ötlet, ráadásul tömegek hisznek benne, ne aggódjon, ezúttal biztos máshogy lesz.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. június 1-én. Címlapkép: az eszközárbuborékok meglehetősen gyakoriak, forrás: Ben Hoskins / Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.