A Hertz részvényesek sztorija

picture

A Hertz csődközeli helyzete

Amikor tavaly tavasszal a csődöt jelentő amerikai autókölcsönző Hertz részvényeit őrült módon kezdték venni a kisbefektetők – több, mint ezer százalékot húzva az árfolyamon – még senki sem gondolta volna, hogy a talpra állásra spekuláló befektetőknek akár igaza is lehet. Valószínűleg az árat közvetlenül a csődeljárás bejelentése után az egekbe húzó Robinhoodos kisbefektetők hadserege sem gondolkodott ezen, pusztán látták, hogy momentum van a papírban, és a csordával együtt vették a részvényeket, különösebb tekintet nélkül a fundamentumokra.

Kiderült, azoknak volt igaza, akik kitartottak a Hertz mellett: május utolsó heteiben a csődbíróság jóváhagyta a nyertes aukciós ajánlatot, amely a Hertz irányítását a csődből kimászó vállalat részvényeiért heves harcot folytatott intézményi befektetőknek adja. A Hertz számításai szerint a kisbefektetők akár 8 dollárt is kaphatnak részvényenként az ügyletből, ami lényegesen jobb, mint amire az elmúlt hónapok után bárki is gondolt.

AHHOZ VISZONT, HOGY MEGÉRTSÜK PONTOSAN MI ÉS MIÉRT TÖRTÉNT, ÉRDEMES VISSZATÉRNÜNK A SZTORI KEZDETÉHEZ.

Kilátástalan állapot a Hertz-nél

A Hertz gyorsan áldozatul esett a pandémiának tavaly tavasszal, az autókölcsönző szolgáltatásai iránt egyik napról a másikra szűnt meg a kereslet világszerte. Ez különösen rosszul érintette a vállalatot, miután flottájának jelentős részét lízingelte és hitelekből finanszírozta, melyeket a kereslet megszűnése miatt nem tudott fizetni. A hirtelen összeomló kereslet miatt margin callt kapott vállalat képtelen volt teljesíteni a kötelezettségeit, így csődöt kellett jelentenie.

A csődeljárás hírére azonban egy egészen különleges dolog történt a cég részvényeivel: egy kezdeti zuhanás után úgy kezdték el zsákolni a főként Robinhoodos kisbefektetők a Hertz papírjait, mintha nem lenne holnap: 0,5 dollárról egészen 5,5 dollárig húzták az árfolyamot. Ez különösen érdekes annak függvényében, hogy a csődeljárás bejelentése előtt az árfolyam mindössze 3 dollár körül mozgott. A piac – még ha rövid ideig is – pozitív hírként értékelte a csőd bejelentését.

A kisbefektetőknek lett igaza

A tőzsde szépsége, hogy mindenki a saját elképzelése szerint dönthet: ha valaki úgy gondolja, hogy alulértékeltek a Hertz részvényei és a vállalat talpra fog állni, akkor megveheti a részvényt, ha viszont úgy véli, hogy őrültség venni a részvényből, akkor egyszerűen nem veszi meg. Egy dolog biztos: a részvényárfolyam a piaci szereplők aggregált elvárásait fogja tükrözni, legyen ez bármennyire messze a valós helyzettől. 2020 júniusában a legtöbb professzionális befektető valószínűleg úgy gondolta, hogy a részvényt felhúzó kisbefektetők őrültséget csináltak, azonban a történelem végül őket igazolta.

Külön érdekesség, hogy a részvény körüli hype-ot még maga a Hertz is megpróbálta kihasználni, és részvénykibocsátással további tőkét bevonni. A csődeljárás alatt álló cégek között rendkívül szokatlan ötlettel körülbelül 1 milliárd dollárt tervezett bevonni a vállalat, figyelmeztetve a befektetőket, hogy az ügylet jelentős kockázattal jár, és potenciálisan értéktelenné válhatnak a vásárolt részvényeik. A Hertz el is kezdte a részvénykibocsátást, azonban mindössze 29 millió dollár tőkebevonás után az SEC (az amerikai tőzsdefelügyelet) közbelépett és leállította a folyamatot. (Habár nem indokolták meg a döntésüket, valószínűleg úgy gondolták, hogy a befektetők eldobják a pénzüket, és rossznak tűnt engedni, hogy a Hertz eltegye ezt a pénzt.) Ki tudja, lehet, hogy ha a Hertz képes lett volna hitel nélkül tőkét bevonni, akkor még gyorsabban mászik ki a csődből, még nagyobb kifizetést lehetővé téve a részvényeseknek.

„Nem néz ki túl jól, hogy a jogrendszer ésszerűtlennek minősíti a lakossági befektetők döntését, amikor részvényenként 2 dollárt fizetnek, majd egy évvel később jóváhagyják a szofisztikált intézményi befektetők vásárlását részvényenként 8 dolláros áron”

– nyilatkozta Anthony Casey, a Chicagói Egyetem jogprofesszora.

Gyorsan változó trendek

Kérdezhetnénk, hogy egy csődeljárás alá került autókölcsönző vállalat részvényeiért mégis miért kapkodnak pandémia idején az intézményi befektetők. Ennek hátterében leginkább az üzleti kilátások nem várt javulása áll, jelentős kereslet jelenik meg világszerte, miután az emberek a hatékony oltási programoknak köszönhetően ismét kiszabadulnak a négy fal közül.

Habár rengeteg ember vesztette el a munkáját vagy a jövedelmének egy részét a járvány miatt, a fejlett gazdaságokban jelentősen többen vannak azok, akik hasonló jövedelemmel rendelkeztek az elmúlt egy év alatt is, amit viszont nem tudtak hol elkölteni, így megtakarításokat halmoztak fel a lezárások alatt. Ezek az emberek most gőzerővel rohamozzák meg a turisztikai célpontokat és vetik bele magukat régi, jól megszokott életükbe. Az autókölcsönző vállalatok az elképesztő kereslet miatt pedig a szokásosnál jóval drágábban tudják kiadni a járműveiket – van, ahol a megszokott ár többszöröséért.

Egy másik lényeges szempont a kereslet extrém mértékű növekedése mellett a kínálat hiánya. A lezárások alatt számos autókölcsönző szabadult meg flottájának egy részétől, hogy az abból befolyó összegből finanszírozza hiteleit és tartsa víz felett magát, ezzel jelentősen leszűkítve a kínálatot. Emellett nagy szerepet játszik az autóipart különösen keményen sújtó globális chiphiány is, ami az új autó készletek szűkösségét eredményezve számos vásárlót késztetett használt jármű vételére.

Mindezek – paradox módon, hiszen általában gyorsan amortizálódó eszközként tekintünk rájuk – az egekbe hajtották a használt járművek árát, jelentősen növelve az autókölcsönző cégek flottájának értékét.

picture

Mégis kapnak pénzt a már lenullázott Hertz részvényesek? - Concorde Podcast

A világ egyik legnagyobb autókölcsönző cége, a Hertz hatalmas adósságállománnyal érkezett meg a mostani válságba, de arra, ami a vállalattal történt, senki nem számított. Arról, hogy mi tette lehetővé, hogy a csődbe ment cég részvényesei mégis kaphatnak egy szemmel látható összeget Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával beszélgettünk.

Pálfordulás a Hertz-nél és az autókölcsönző piacon

A Hertz menedzsmentje egészen április 15-ig tartotta álláspontját, miszerint a vállalat részvényeinek értéke sajnos a nullával egyenlő. Kevesebb, mint egy héttel később azonban a cég irányításáért folytatott licitverseny egyre élesebbé vált, és az elmúlt év során először volt szó arról, hogy a veszélyek ellenére kitartó részvényesek is kapjanak valamit.

Igazi ritkaságnak számít, hogy a részvényesek ilyen mértékű kifizetésben részesüljenek egy vállalati csődeljárás után. A legtöbb csőd során már az is nagy szó, ha a hitelezőket úgy-ahogy ki tudják fizetni, nem hogy a részvényeseket is. A ritka kivételeket általában a piaci kondíciók hirtelen megváltozása, egy rövidtávú stresszhatás megszűnése vagy az adott iparág vártnál gyorsabb felépülése okozhatja – három olyan tényező, mely mind jelen volt a Hertz esetében. Ha megvizsgáljuk a többi nagy autókölcsönzőt, akkor láthatjuk, hogy nem olyan elrugaszkodottak a befektetők elvárásai a vállalattól: ha tavaly tavasszal nem válnak túlfeszítetté a hitelei, és kihúzza azt a pár hónapot, akkor a többi nagy autókölcsönzőhöz hasonlóan valószínűleg ők is túlélik a pandémiát csőd nélkül. Sajnos rossz volt az időzítés.

A Hertz és az intézményi befektetők közötti végső megegyezés szerint a csődbe ment vállalat irányítását a licitálásból nyertesként kiemelkedő Knighthead Capital Management és a Certares Management vagyonkezelők vehetik át. A részvényesek számára javasolt juttatás mértékét részvényenként körülbelül 8 dollárra becsüli a vállalat, mely 240 millió dollár készpénzből és az újraszervezett társaság részvényeinek 20 százalékára vonatkozó warrantokból áll (olyan opciós utalványok, melynek lehívásának fedezetéül a vállalatnak új részvényeket kell kibocsátania).

A potenciális 8 dolláros részvényesi juttatás nem egy, az elmúlt év során foggal-körömmel a részvény mellett kitartó kisbefektetőnek csalhatott mosolyt az arcára: a Hertz részvényeinek árfolyama a tavalyi évben szinte végig 2 dollár alatt forgott, így az elmúlt 12 hónap során befektető emberek többsége valószínűleg legalább megnégyszerezte a pénzét a Hertz részvényein.

(Címlapkép: részlet a 300 című filmből, forrás: Mafab.hu)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Kollégiumi pókerklubból a világ tetejére: az ismeretlen Susquehanna-sztori

Olvasási idő: 7 p
Póker, lóverseny, opciók, ETF-ek, kriptodevizák és TikTok. Ritkán találni olyan sztorit, ami ennyire sok felkapott témához kapcsolódik, és még ritkább az, hogy szinte még senki sem hallott róla. Az itthon szinte ismeretlen Susquehanna története pont ilyen.
picture

Európa: szabad nyár, emelkedő részvénypiacok?

Olvasási idő: 4 p
Egy dolog biztos: habár az európai fogyasztást nem hajtják stimulus csekkek, hatalmas mennyiségű felszabadulásra váró kereslet van, melyet az amerikai piacokkal ellentétben kontinensünkön még nem árazták be teljesen a befektetők a részvényekbe.
picture

Wallstreetbets: a tőzsdézés, mint közösségi szórakozás

Olvasási idő: 4 p
A Facebook, a Tiktok, a Twitter, a Youtube vagy a Reddit extrém mértékben felerősítik és meggyorsítják a szélsőséges ötletek nagy közönséghez való elérését.
Míg régebben ezek a jelenségek megmaradtak a virtuális tér határain belül, most azt láthatjuk, hogy a való világ ajtaján kopogtatnak.