Európa: szabad nyár, emelkedő részvénypiacok?
Emelkedési potenciál az európai piacon
Az utóbbi hónapok egyik legjobb befektetési döntése volt, ha a gazdaságok újranyitásából profitáló amerikai vállalatok részvényeit vásároltuk. Ilyen, a pandémia által erősen sújtott vállalatok voltak például a légi– és hajózási társaságok, hotel-, étterem- és kiskereskedelmi láncok, valamint minden egyéb, a szórakoztatóipar fellendüléséből profitáló vállalat. A járványhelyzet következtében bevezetett lezárások miatt ezeknek a cégeknek szinte teljesen eltűnt a bevételük, így a részvényárfolyamok összeomlása is indokolt volt. Nem egy vállalat árfolyama esett pár hét leforgása alatt a korábbi értékének 20-40 százalékára, ami a helyzet függvényében nem is volt meglepő.
Azonban ahogy – a hatékony oltási programoknak köszönhetően – az emberek most újra kiszabadulnak a négy fal közül, az utazási és szórakoztatóiparhoz köthető vállalatok üzlete 100 százalékon fog pörögni. Ennek első jeleit az Egyesült Államokban már megfigyelhetjük, ahol a járványhelyzet javulása következtében újranyitható vendéglátóegységeket olyan mértékben rohamozta meg a lakosság, hogy nem győznek munkaerőt találni.
Habár rengeteg ember vesztette el a munkáját vagy a jövedelmének egy részét a járvány miatt, a fejlett gazdaságokban jelentősen több azoknak a száma, akik a korábbihoz hasonló jövedelemmel rendelkeztek az elmúlt egy év alatt is, amit viszont nem tudtak hol elkölteni, így jelentős megtakarításokat halmoztak fel a lezárások alatt. Ezek az emberek most gőzerővel vetik bele magukat a régi jól megszokott életükbe: utaznak, étterembe járnak és minden olyan dologra költenek, amire az elmúlt egy év során nem tudtak. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a befektetők is erős növekedést áraztak be, és jelentős tőke érkezett a recovery papírokba.
Nehéz azonban most jó szívvel, lemaradóként beszállni ezekbe a papírokba, az amerikai piacon található utazási és szórakoztatóipari vállalatok részvényeinek jó része már jelentősen a járvány előtti szintek felett forog. Ha viszont picit eltekintünk a tengerentúltól, és közelebb nézünk szét, akkor a kontinensünkön számos olyan vállalatot találunk, melyek a gazdaságok újranyitásából profitálni fognak, amerikai társaikhoz képest viszont jóval alacsonyabb szorzókon forognak a papírjaik.
Ha megfigyeljük a Goldman Sachs által összeállított, a gazdaságok újranyitásából profitáló portfóliókat, akkor láthatjuk, hogy hatalmas különbség van ez európai és az amerikai részvénykosár elmúlt pár hónapos teljesítménye között:
AZ EURÓPAI RECOVERY PAPÍROKBAN JELENTŐS FELZÁRKÓZÁSI POTENCIÁL VAN AZ AMERIKAI TÁRSAIKHOZ.
A lemaradás egyik okát az EU és az USA különböző hatékonyságú járványkezelési stratégiájában és gazdasági intézkedéseiben kell keresnünk. Ezenkívül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az európai piacok (általánosságban, szektortól függetlenül) már jóval a járvány előtt is alulteljesítették az amerikai indexeket.
Hatékony oltási program
Az Egyesült Államokban nagyon kemény volt a járvány, és a második hullám rettentő intenzíven tombolt végig az országon, azonban a sikeres oltási stratégiájuknak köszönhetően elkerülték a pandémia legújabb hullámát.
Új Covid-19 fertőzések száma a népesség arányában
Megjegyzés: új Covid-19 fertőzések száma a népesség arányában, 7 napos mozgóátlag. Forrás: https://ourworldindata.org/covid-cases
Amikor Európában még éppen új lezárásokat vezettek be a vírus harmadik, főként a gyorsabban terjedő (és valószínűsíthetően halálosabb) brit variáns okozta hullám miatt, addig az Egyesült Államokban már javában elkezdték kinyitni és újraindítani a gazdaságot. Európa lemaradásának egyik oka a gyenge vakcinabeszerzési stratégiája volt, az Egyesült Államoknál jóval később kezdtük el a nagyvolumenű oltást.
Bár még mindig jelentős az EU lemaradása átoltottság terén, az új vakcinaszállítmányoknak köszönhetően az utóbbi időben gyorsan elkezdtek emelkedni az oltási számok, az átoltottsági görbe pedig valószínűleg csak meredekebb lesz az elkövetkező hetekben. Ha minden jól megy, a kontinensen szabad nyarunk lesz: újraindulhat az utazás – a legfrissebb hírek szerint az amerikai turistákat például biztosan be fogja engedni az EU nyáron -, megnyithatnak a vendéglátóegységek és ismét fellendülhetnek a járvány sújtotta szektorok.
Gazdasági talpraállás
Európa lemaradásának egy másik fő oka a kormányok által meghozott gazdasági intézkedésekben keresendő.
Míg az Egyesült Államokban hatalmas fiskális stimulusokat szavaztak meg (magyarra fordítva két kézzel szórták a pénzt), addig az Európai Unió kormányainak tavaly több hónapba telt, hogy megegyezzenek egy közös, 750 milliárd eurós (910 milliárd dolláros) helyreállítási alapban.
A pénz elköltésére vonatkozó javaslatok körül még most is folyik a vita, a folyósítások valószínűleg pedig csak nyáron fognak megkezdődni (ezzel szemben az Egyesült Államokban ennél jelentősen nagyobb összegeket folyósítottak már tavaly). Nyilván mindkét gazdasági politikának megvannak az előnyei és veszélyei, az EU az Egyesült Államoknál egy lassabb, de biztosabb utat választott, mely ha sikeres, akkor sok év gazdasági expanzió várhat a kontinensre. Azonban úgy is járhatunk, mint a 2008/2009-es gazdasági válság után, amikor a megfelelő nagyságú fiskális stimulus hiánya miatt az európai országok többsége több évre recesszióba került, míg az Egyesült Államok jóval gyorsabban felépült a válságból.
Mindent venni kell, ami európai?
Természetesen nem. A járvány különösen nehezen érintette az európai régiót, a gazdasági talpraállás pedig még csak most kezdődött el. Fontos körültekintőnek lennünk részvényválasztásunk során, hiszen nem minden vállalat egyenlően jól pozícionált a gödörből való kimászáshoz.
Érdemes szétnéznünk az európai vendéglátóipari vállalatok között, számos olyat találunk ahol még jelentős növekedési potenciál lehet, ha a nyári újranyitásban bízva a befektetők hangulata pozitívabbra fordul. Ilyenek lehetnek a hotelláncok között például a francia Accor vagy a brit Intercontinental és a Premier Inn büdzsé szállodaláncot működtető Whitebread.
A vendéglátóiparon belül nem csak hotelláncokat, de számos más olyan részvényt találunk, melyek attraktív lehetőséggel bírnak. A brit Compass Group és a francia Sodexo élelmiszer-szolgáltatók például jól pozícionáltak az újranyitáshoz, de a főként benzinkutak mellett éttermeket üzemeltető olasz Autogrill is jó ötlet lehet (a repülés háttérbe szorulásával megnőhet idén nyáron az autósforgalom).
Fellendülés várható a kiskereskedelmi szektorban is, és habár itt már kevésbé beszélhetünk kifejezetten attraktív árazásokról, még mindig hatalmas a lemaradás az amerikai társakhoz képest.
Érdekesség, hogy az index legnagyobb összetevője a többek között a Guccit, az Yves Saint Laurent és a Bottega Veneta-t is magába foglaló Kering csoport. A csoport jól vészelte át a pandémiát – a luxuscikkek iránti keresletben nem volt számottevő visszaesés tavaly – az árbevétel mindössze 17 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ha a luxusiparnál maradunk, akkor ugyanígy érdekes lehet az LVMH cégcsoport is, fast-fashion vonalon pedig a Hennes & Mauritz (H&M).
Hogyan vált Bernard Arnault a luxusipar Napóleonjává?
Napi 24 órát dolgozik, amikor alszik, akkor is új ötletekről álmodik. Nicolas Sarkozyval és Emmanuel Macronnal is kiváló kapcsolatot ápol, Donald Trumppal pedig már a nyolcvanas években összebarátkozott New Yorkban. Annak ellenére, hogy a világ harmadik leggazdagabb embere, kevesen hallottak Bernard Arnaultról.
Amibe talán érdemes beszállni
A felsorolásból szándékosan hagytuk ki a légitársaságokat, mivel számos európai vállalat papírjai már jóval a koronavírus előtti szinteken forognak – ellentétben amerikai versenytársaikkal -, így nem beszélhetünk relatív lemaradásról a tengerentúli légitársaságokkal szemben. Érdemesebb lehet szétnézni inkább a repülőgép, illetve hajtómű-gyártó vállalatok között, mint például az Airbus és a Safran.
Fontos, hogy ezek csak kiragadott példák, nem egy részletes és alapos körkép azokról az európai vállalatokról, melyek profitálhatnak a járványhelyzet megszűnéséből. A tényleges részvénykiválasztás előtt érdemes mélyebben belenéznünk egy-egy vállalat működésébe és üzleti kilátásaiba. Ha a részvénykiválasztás kockázatát csökkenteni szeretnénk, és inkább egy generális ötlettel játszanánk meg az európai újranyitást és a turizmus fellendülését, akkor pedig megvehetjük egyszerűen a BlackRock iShares által kibocsátott STOXX Europe 600 Travel & Leisure UCITS ETF-et (vagy egy hasonló kitettséggel rendelkező magyar befektetési alapot) is, mely tartalmazza számos fentebb említett vállalat részvényét.
Egy dolog biztos: habár az európai fogyasztást nem hajtják stimulus csekkek, hatalmas mennyiségű felszabadulásra váró kereslet van, melyet az amerikai piacokkal ellentétben kontinensünkön még nem árazták be teljesen a befektetők a részvényekbe.
(Címlapkép: Cayeux-sur-Mer kedvelt nyaralóhely Franciaországban, forrás: AFP)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
