A lengyel Amazon!
Rengetegen megénekelték már az Allegro, azaz a “lengyel Amazon” tőzsdére hozatalának történetét. A dolog most igazából azért pikáns, mert mára a valós vevők nagy része víz alatt van, bukóban ül ezen a részvényen, cserébe kénytelen tartani. Az Allegro tőzsdére hozatalát számos aspektusból meg lehet világítani, egy dolog azonban nagyon tanulságos. Az, aki passzív alapokba teszi a pénzét, egyre gyakrabban fog találkozni ilyen lehúzós tőzsdére hozatalokkal, így, ahogy már írtuk, idővel maga a piac fogja kinyírni a passzív alapkezelést. Hogy miért gondolom így, arra az Allegro tőzsdére hozatala a legjobb példa.
A passzív alapok komoly bukása az Allegro-n
Tehát van egy cég, amit a tulajdonos el akar adni. Megbízza a megfelelően szakképzett bankárokat. A cég valós értéke legyen mondjuk x. A bankárok rájönnek, hogy ha 10x-ért adják el ezt a céget, akkor a lengyel piacon lévő, passzív indexeket követő nyugdíjpénztárak már nem hagyhatják figyelmen kívül, muszáj lesz valamennyit venniük belőle. Ha nem is a tőzsdei kibocsátáskor, de legkésőbb akkor, amikor a cég bekerül a releváns piaci indexekbe.
A kibocsátást szervezők trükkjei
A bankárok elintézik, hogy a tőzsdei kibocsátás után pár nappal a fent jelzett cég kerüljön be a releváns indexekbe, kényszerítve az ezeket a passzív indexeket követő befektetőknek a tömegeit, hogy részt vegyenek a kibocsátásban, vagy a kibocsátást követően szinte azonnal megvegyék a piacon a szükséges mennyiséget. Akiknek van minimális mérlegelési joguk, és nem teszik, azok alulmúlják a benchmarkot, nem lesz bonusz év végén, a főnök meg mérges lesz. Főleg egy olyan lengyel nyugdíjpénztári piacon, ahol a kezelők teljesítményét egymáshoz mérik, így a jól ismert csordaszellem jelensége is felerősödik.
A hab a tortán, hogy a bankárok, akik a kibocsátást szervezik, odaadják a tőzsdei kibocsátás napján néhány havernak (kiemelt ügyfél) a kibocsátott mennyiség nagy részét. Így a passzív alapok, nyugdíjpénztárak szinte semmit nem kapnak. A haverok viszont, akik 43 zlotyért kapják aznap a részvényeket, 70-80 zloty körül adhatják el a fent említett passzív alapoknak, nyugdíjpénztáraknak, ugyanis a kibocsátás után rögtön 50-60 százalék pluszban nyitott a papír.
30 %-os esés
A kulisszák, mögé nem látunk teljesen, nehéz megmondani, ki mennyit akasztott ezen a bizniszen. Az biztos, hogy az IPO utáni néhány hétben a részvény átlagára 81 zloty volt. Tehát a passzívak nagy része valahol ennek az árnak a környékén volt kénytelen vásárolni. A cikk írásakor az ár leesett 55 zlotyra, tehát közel 30 százalék a bukás, úgy, hogy a világ tőzsdéi november elejétől szárnyalnak, nem kicsit, nagyon. A tőzsdére hozatal tavaly október elején volt. Csak a kibocsátott mennyiségre vetítve 2 milliárd dollár körüli a mínusz.
ÍGY A FENTI CÍM A LENGYEL AMAZON HELYETT AKÁR AZ IS LEHETNE: HOGYAN BUKTAK A PASSZÍV BEFEKTETŐK KÉTMILLIÁRDOT 6 HÓNAP ALATT?
Az Allegro tőzsdére hozatala csak egy a sok közül, sőt, ahogy a passzív befektetők egyre nagyobb arányt képviselnek, úgy lesz egyre több egyértelműen az ő lehúzásukra építő kibocsátás. A passzív alapoknak van egy teljesen beteg tulajdonságuk: minél drágább valami, annál többet kell venniük-tartaniuk belőle. Ez, mint ahogy a fenti példa is mutatja, komoly bukásokhoz és durva alulteljesítéshez vezet.
(A cikk először a Világgazdaság 2021. május 10-ei számában és a vg.hu-n jelent meg. Címlapkép: az Allegro tőzsdére hozatala csak egy volt a sok közül, forrás: Reuters)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
