Szerethetjük-e egyszerre a bitcoint és a környezetünket?

picture

A bitcoin bányászat és környezeti hatása

2009-ben, amikor a bitcoint először bemutatták már világos volt, a kriptovaluta bányászásához többre van szükség egy otthoni számítógépnél. A bányászat általában a nagy szerverparkoknak éri meg, a kisebb szereplők poolokba csatlakozva, számítógépeik kapacitását összeadva dolgoznak, a nagy energiafelhasználás a folyamat elengedhetetlen része.

A bányászat közel kétharmada azonban Kínában zajlik, ahol az áramtermelés nagy része szénalapú, így a bitcoin karbonlábnyoma is jelentős. Hogy egészen pontosan mekkora ez a lábnyom, mihez érdemes viszonyítani, és mekkora az esély a zöldülésre, arra nem egyszerű a válasz.

A bitcoin bányászat energiafelhasználása

2018-ban a BloombergNEF évi 20,5 TWh-ra (terrawatt-órára) becsülte a bitcoin bányászásához, tranzakcióihoz felhasznált mennyiséget. Ugyanerre az időszakra a Morgan Stanley 140 TWh-t kalkulált. És a bitcoin két leggyakrabban használt energia-felhasználási indexe között is igencsak nagy eltérés mutatkozik.

A Cambridge-i Alternatív Pénzügyi Központ becslése szerint az éves felhasználás 2017-ben 6,6 TWh volt, viszont 2020 októberében ez az érték már 67 TWh-ra ugrott, vagyis a korábbi éves érték tízszeresére. Ugyanez az éves becslés most március elején már 129 TWh volt.

Ezzel szemben a Digiconomist a márciusi hónapra jóval kevesebbet, 79 TWh-t becsül. Az eltérést valószínűleg az okozhatja, hogy a cambridge-i becslés a bányászatban nagyobb kínai aránnyal számol.

CSAK, HOGY EL TUDJUK HELYEZNI A DIGICONOMIST SZÁMAIT: EGYETLEN BITCOIN-TRANZAKCIÓHOZ TÖBB ÁRAM KELL, MINT AMENNYIT EGY ÁTLAGOS HÁZTARTÁS 22 NAP ALATT FELHASZNÁL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. EGY TRANZAKCIÓ KARBONYLÁBNYOMA PEDIG AKKORA, MINT AMIT 685 EZER VISA-TRANZAKCIÓVAL VAGY 51 EZER ÓRA YOUTUBE-HASZNÁLATTAL HOZNÁNK ÖSSZE.

Mivel a bitcoin funkciója és szerepe is még formálódóban van a világ pénzügyi rendszerében, egyelőre nehéz megmondani, pontosan mivel lenne igazságos összevetni a környezeti hatásait. Az ugyanakkor önmagában mindenképpen meghökkentő, hogy éves szén-dioxid-kibocsátása 37 millió tonna, amely megegyezik teljes Új-Zéland karbonlábnyomával, éves energiafelhasználása pedig Chile teljes áramfogyasztásához mérhető.

Az alábbi ábrán látható országok energiafogyasztásukat tekintve az elsők a világon. Ha a bitcoinra országként tekintenénk, a kriptovaluta is az első 30 régió között szerepelne.

Az energiafelhasználás országokra lebontva és kibővítve a bitcoin bányászat energiaigényével.

Ahogy az eddigiekből is kiderült, a becslések elég eltérőek, és még nehezebb pontos számot mondani a rendszer szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban, ehhez ugyanis azt is tudni kellene, milyen erőműből származik az adott energia. A bizonytalanságok ellenére ugyanakkor a bányászok elhelyezkedéséből le lehet vonni következtetéseket.

A bitcoin bányászat központja Kína

Az alábbi térkép a bányászok földrajzi elhelyezkedését szemlélteti. A régiók közül az első helyen Kína szerepel, itt zajlik a globális bányászat 65 százaléka. Kilencszer annyi bitcoint bányásznak itt, mint a ranglista második helyén álló Egyesült Államokban. Ez pedig kulcsfontosságú a környezeti hatások szempontjából, hiszen ahogyan már írtuk, Kínában minden zöldítési szándék ellenére továbbra is jelentős a szénerőművek aránya.

A bitcoin bányászat elterjedése a világon.

A bányák elhelyezkedésénél természetesen az ár az elsődleges, a bányászok inkább a költségeket figyelik, mint a környezeti hatásokat. Néha azonban találkozni tud a két szempont: különösen népszerű célpont például a megújulókban bővelkedő Izland, ahol már több energia megy el a bitcoin bányászatára, mint amennyit a háztartások használnak. (De az Egyesült Államokban is több olyan kedvelt bitcoinbányászati központ van, amelyik főleg megújuló energiára épül.)

Szerethetjük-e egyszerre tehát a bitcoin-t és a környezetünket? A kérdésre nehéz megfelelő választ adni. Az biztos, hogy egy rendkívül energiaigényes tevékenységről beszélünk, nem tudjuk azonban még, hogy ez valaha kiváltója lehet-e valami még több energiát felemésztő tevékenységnek. A bitcoin esetében zöldebb útra a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiákkal való helyettesítése révén léphetünk, de ez egy lassú folyamat, aminek igencsak az elején járunk.

(Címlapkép: szerethetjük-e egyszerre a bitcoin-t és a környezetünket, forrás: Fortune.com)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.