Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

Borítóképünkön a 3.128 méter magas Cerro Torre hegycsúcsa látható Patagóniából, amelyet az 1991-es „Kegyetlen hegycsúcs” című film tett közismertté. Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. Hirtelen 100+ százalékos emelkedések, majd pár nap múlva 50+ százalékos zuhanások. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.

Manapság a tőzsdei mozgások, olyanok akár egy kegyetlen hegycsúcs

Patagónia hegyei olyanok, mint az atom. Léteznek, de senki sem látja őket

– Reinhard Karl német hegymászó eléggé jogos megjegyzése ez az Argentína és Chile déli részén fekvő hegyvilágra. A Csendes-óceán felől gyakran érkeznek tomboló viharok, a meredeken égnek törő csúcsokat pedig szinte állandóan viharfelhők és köd borítja.

A fenséges szépségű, de kíméletlen éghajlatú vidék koronagyémántja és legendás hegycsúcsa a 3.128 méter magas Cerro Torre. Sokáig megmászhatatlannak hitték, az első hivatalosan elismert mászás 1974-re datálódik. A hegy korábbi mászásainak zavaros történetéről szól az 1991-ben bemutatott „Kegyetlen hegycsúcs” című film. Én 2007 végén egyszerű turistaként a hegy alatt lévő tóig sétáltam fel a családommal, ahol háromórányi gyaloglás után semmit sem láttunk a ködtől a hegyből. Olyan szél volt, hogy a szemüvegemet letépte a fejemről és az odaveszett a kövek között. És mi még csak a tónál jártunk. Itthon fényképekről aztán megnéztük a hegyet. (A hegy rövid történetéről két percben ezen a linken lehet olvasni.)

December végén egyre többször jutott eszembe a Cerro Torre, mint a kegyetlen hegycsúcs, ahogyan az amerikai árfolyamgrafikonokat nézegettem. Meredeken égbetörő fal az emelkedő oldalon, tűszerű hegycsúcs, majd szakadékszerű leomlás a másik oldalon. Több grafikon kiköpött úgy nézett ki, mint a Cerro Torre a fényképeken. Nézzünk meg ezek közül az alakzatok közül most hármat. Kettőt decemberből, és egy duplázónk is van júniusból és novemberből.

A QuantumScape (QS) lítium-ion elemeket gyárt elektromos autók számára. A Volkswagent, a Qatar Investment Authority-t és Bill Gates-t is befektetői között tudó társaság 2020. szeptember 3-án került tőzsdére egy SPAC-mergert követően.

Biankó csekk, mint befektetés

2020. december 21. Péntek Gábor

Manapság kinek van ideje kivárni, hogy egy cég esetleg profitot termeljen és évek múltával nyilvános részvénykibocsátás után elérhetővé váljanak a papírjai? Minden most kell, azonnal. Ez az éhség keltette életre a már-már elfeledett ismerőst: az SPAC-t.

Elektromos autó, lítium-ion elem, SPAC: a kortárs tőkepiaci eufória elsőszámú hívószavai ezek, amik több „kegyetlen hegycsúcs alakzatot” hoztak létre az elmúlt hetek-hónapok árfolyamgrafikonjain. De egy sem olyan karakteres, mint a QuantumScape, amelynek a napi gyertyás grafikonja így mutat 2020. szeptember 1. és 2021. január 22. között:

A zöld nyíl a december közepi csúcsmászást mutatja, ami hat napig tartott az 55,55 dolláros árszintről a 132,73 dolláros csúcsig. Ez 139 százaléknyi emelkedés. A csúcs hevesen ideges mozgások mellett három napig tartott, majd jött a „visszatérés a völgybe”, amit piros nyíl jelöl. Öt napig tartott 122,70 dolláros szintről 47,40 dollárig, ami 61 százaléknyi zuhanás. Alacsonyabb árszintre, mint ahonnan indult. (Persze aki szeptember, október és november első felében beszállt 15 és 20 dollár közötti szinten még most is csodálatos nyerőben van.) Érdemes megnézni az elmúlt másfél hónapból a három kék téglalappal jelölt négy-öt-hat napos kis kegyetlen hegycsúcs alakzatokat, amiket még melléktermékként produkált a túlspekulált kereskedés a papírban.

A FuboTV ingadozása

A grafikon rajzolatának kegyetlenségét tekintve szoros harcban van az első helyezésért a FuboTV (FUBO), ami az előző példához hasonlóan szintén karácsony tájékára időzítette a saját tüskeszerű hegyének megépítését. A FuboTV egy amerikai stream televíziós szolgáltató, elsősorban a sportközvetítésekre fókuszál. A grafikon az alábbi módon fest 2020. december 1. és 2021. január 22. között órás gyertyákkal:

Itt olyan „oxigénszegény” volt a levegő a csúcson, hogy az csak egyetlen óráig tartott a december 22-i zárásban. A csúcstámadás (alulról zöld nyíl mutatja) négy napot vett igénybe a 26,93 dolláros alaptábortól a 62,29 dolláros csúcsig, ami 131 százalékos hegymenet. Innen hét nap alatt jutottunk vissza az alaptábornál is lejjebb 23,17 dolláros szintig, ami 62 százalékos zuhanás (piros nyíl mutatja).

Az imént bemutatott két példa a 2020-as karácsony környékén fordult elő az amerikai részvénypiacon. A karácsony közeli napok és az évzárás eleve kedvelt időpont a részvényspekulációra, a tavalyi év pedig a szokottnál is erősebb táptalajt adott ehhez.

Nikola, avagy egy fura cég a tőzsdén

Harmadik példaként nézzük meg a Nikola (NKLA) nevű koncepcióvállalatot. (Nehéz jó szót találni a tevékenységükre.) A 2014-ben alapított „autógyártó” zéró kibocsátású járműveket tervez, és ezen tervezett autóiról (főleg tehergépjárművek) folyamatosan úgy nyilatkozik, hogy tervezi a tervek alapján a jövőbeli gyártásukat. A vállalat részvényei egy SPAC segítségével kerültek a tőzsdére 2020. június 4-én. Az árfolyamgrafikon 2020. május 1. és 2021. január 22. között az alábbi módon mutatott napi gyertyákkal ábrázolva:

A két zöld téglalap jelzi a két kegyetlen hegycsúcs alakzatot. Az első rögtön az egyesülés után érkezett meg még június elején. Ezelőtt már „bemelegítésképpen” 15 dollárról 35 dollárra húzták az akkor még VectoIQ Acquisition Corporation (VTIQ) nevű Nikola-előd SPAC-társaság részvényeit. Ezután jött a merger és a 90 dollár fölé robbanó árfolyam, ahol a Nikola piaci kapitalizációja 30 milliárd dollárra emelkedett. Úgy, hogy 2020 első félévében 80 ezer dollár árbevétele volt a koncepciócégnek, amiből 36 ezer dollár a vezérigazgató házához telepített napelemes megoldásokból származott.

Amint az a grafikonról látható, a mánia a júniusi őrület után hét és fél hónappal teljesen lecsengett a Nikola részvényeiben annak ellenére, hogy azóta az elektromosautó-szektor a piac első számú emelkedést vezető szektora volt. A Nikola az akkori csúcsához képest az ötödére esett, miközben a Tesla azóta ötszörözött, a Nio pedig tízszerezett.

Ha azt a kérdést szeretnénk megválaszolni, hogy miért alakulhatnak ki kegyetlen hegycsúcs alakzatok a tőzsdei kereskedés során, akkor a Nikola tavaly júniusi esete tankönyvi módon tökéletes példája lehet a kialakulási körülmények leírásához.

RÖVIDEN MEGFOGALMAZVA A KEGYETLEN HEGYCSÚCS FORMÁCIÓ AKKOR SZÜLETIK MEG A TŐKEPIACON, AMIKOR A MOMENTUM BEFEKTETŐK RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK AZ ÉRTÉKALAPON SHORTOLÓ PIACI SZEREPLŐKET.

Mi mozgatta meg a Nikolát ennyire?

A Nikola részvényeket rengetegen shortolták tavaly júniusban, mert egy óriási kamunak tartották az egész sztorit. Úgy érezték, hogy álmodozáson túl semmire sem lesz képes a társaság. Ezeknek a befektetőknek, látva a 2020-as év történéseit, alapvetően igaza volt ebben. Ám velük szemben érkezett akkoriban egy olyan tőzsdei eufória egyik első áramlata, ami minden elektromosautó-részvény árfolyamát az égbe kergette. A momentum befektetők megvették a Nikola vízióit, koncepcióját és álmait még tavaly júniusban, amivel lehetetlen helyzetbe hozták a shortosokat. Az elsöprő részvénykereslet június 8-án és a másnapi nyitásban összesen 161 százalékkal tolta fel az árat, ami kibírhatatlan nyomást helyezett a szerencsétlen medvékre. Akik kényszeredett pozíciózárásaikkal a momentum befektetőkkel karöltve alakították ki a kegyetlen hegycsúcs függőleges sziklafalát.

A folyamat klasszikus „pump and dump” tőzsdei formátum, ahol az égben lévő árnál érkeznek a bennfentesek és az óriási nyerőben lévő korai befektetők, akik párnapnyi fáziskéséssel ébrednek meg az eladói oldalon az addigra már javarészt elpusztuló medvékhez képest. Szinte az egyik pillanatról a másikra elfogy a vevői oldal ilyenkor és ottmaradnak az eladók, akik a csúcs alatt akár 30-40 százalékkal is még óriási profitokat tudnak realizálni. Ezért meredek nagyon gyakran az eső hullám is a kegyetlen hegycsúcsnál.

Aki szeretne még 2020-as kegyetlen hegycsúcs alakzatokat megfigyelni a grafikonokon az alábbi tickereknél keresse: APPN, MRNA, XPEV, LI, SNOW, SPCE, FSR, INO.

Nem egyedi jelenség a történelemben

A tavalyi év egyébként nem egyedülálló a tőzsdei történelemben, ha az 1999-es és 2000-es év fordulóját megnézzük, hasonló mennyiségű és formájú alakzatot találunk. Két ma már domináns technológiai vállalat érkezik erre példának, az akkori „gyermekkorukból”: az Amazon és a Qualcomm.

Lássuk először az Amazon 1999. október 1. és 2000. március 31. közötti félévét napi gyertyákkal (zöld téglalap jelzi az akkori vizsgált formációt):

Másodszor pedig a Qualcomm ugyanezen az időhorizonton ugyanúgy zöld téglalapba foglalt kegyetlen hegycsúccsal:

Aki szeretne még 1999-2000-es kegyetlen hegycsúcs alakzatokat megfigyelni a grafikonokon az alábbi tickereknél keresse: BKNG, EBAY, NTAP, CTXS, EA, CIEN.

A most vizsgált alakzatok egyedi részvényekben, nagy számban általában a piaci csúcsok idején és a megelőző hónapokban szoktak előfordulni. Ember legyen a talpán, aki az egész piacra jósolni mer 2021-re, én sem teszem. Egy azonban látható: idén is sok olyan egyedi részvény grafikon lesz, mint amilyen a Nikola volt a tavalyi év második felében.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. január 26-án. Címlapkép: a legendás hegycsúcs, a 3.128 méter magas Cerro Torre, forrás: Corey Rich)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.