A vírus mint teremtő rombolás?

A SARS-CoV–2 alapjaiban alakította át az életünket. A világjárvány rossz oldalát nem kell részletekbe menően leírni, hiszen ki jobban, ki kevésbé, de saját bőrén érzi, érezni fogja még hónapokig. A tragikus emberi veszteségeken, betegségen, szenvedésen túl a gazdasági, társadalmi hatásai is párjukat ritkítók modern kori történelmünkben. Amiről talán kevesebb szó esik, hogy mi az, ami mégis jó lehet benne, vagyis mire tanít minket a járvány és kiváltója, a koronavírus.

A rombolás teremtő hatása

Egy tavaszi cikkemben már idéztem Neil Shubint, a Chicagói Egyetem professzorát, aki a Wall Street Journalban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az emberi géntérkép valójában egy vírustemető. Vagyis megtalálhatók benne mindazoknak a vírusoknak a nyomai, amelyeknek köszönhetően az evolúció azt az irányt vette, melynek nem a végén, hanem egyik szakaszában mi, emberek is megjelenhettünk a Föld nevű bolygón.

A természet koronája

2020. április 06. Jaksity György

Miért pont most csapódik be ez a gazdasági meteor a földbe? Az előttünk álló válság súlyosabb lesz, mint bármi, amit eddig láttunk. Jaksity György írása.

A vírusok olyan mikroorganizmusok, amelyeknek nincs önálló sejtes szerveződésük, így csak parazitaként tudnak létezni és szaporodni, más organizmusokban. Informatikai kifejezéssel élve meghackelik a célorganizmus programját, és saját céljaiknak rendelik alá – nem véletlen, hogy a számítógépes vírusok is ezt a nevet kapták. Az idén azonban a koronavírus nemcsak az emberi szervezetek jelentős részét „hackelte” meg, hanem életmódunkat, gazdasági tevékenységünket is átalakította.

A koronavírus romboló és egyéb hatásai az életünkre

A betegségen, idő előtti halálozáson túlmenően arra kényszerített minket, hogy csökkentsük mobilitásunkat. Kevesebbet vásároljunk boltban, áruházban, akár hetekig, hónapokig ne járjunk étterembe, kávézóba, sport- vagy kulturális rendezvényekre. Találkozásaink nagy részét, legyenek azok szakmai és üzleti programok vagy csak baráti összejövetelek, helyezzük át a virtuális térbe.

Vagyis, furcsa evolúciós kódként, azt próbálta a tudomásunkra hozni, hogy mindezekből túl sokat csinálunk, fogyasztunk, élvezünk, és nem veszünk tudomást életvitelünk rövid idő alatti drasztikus átalakulásának környezetkárosító következményeiről, amelyek különösebben apokaliptikus vízió nélkül is az emberiség eltűnését hozhatják a nem túl távoli jövőben, amennyiben nem teszünk ellene valamit. A tavasszal mindenki meglepődve nézte a műholdas felvételeket a világ metropoliszai, ipari területei feletti troposzféra szennyeződésének drasztikus csökkenéséről, hála a mobilitás és általában a gazdasági aktivitás visszaesésének.

TALÁN LEJÖTT AZ ÜZENET: EZ EBBEN A FORMÁBAN NEM FOLYTATHATÓ VÉGTELENÜL.

Az én szakmám szemüvege, amelyen keresztül a világot nézzük, a tőkepiacok és az ott kereskedett részvények, kötvények, árupiaci termékek és ezek indexei árfolyamának, forgalmának alakulása. Nyárra az amerikai S&P 500 index pár százalékos hozama teljes egészében a jól ismert öt sztárpapírnak (Amazon, Microsoft, Apple, Google és Facebook) volt köszönhető: az összes többi cég együttes árfolyama esett, az ötök emelkedése viszont meghaladta a 30 százalékot.

Az informatikai vállalatok berobbanása

A világ tíz legértékesebb nagyvállalatából kilenc informatikai, technológiai cég volt idén nyáron, miközben két évtizeddel ezelőtt csak a Microsoft szerepelt közülük ezen a listán, bankok, olajvállalatok és fogyasztási javakat gyártó és azokkal kereskedő cégek mellett. Az internetes kereskedelemben, szolgáltatásokban érintett cégek vezetői pedig arról számoltak be, hogy az idei év első hat hónapjában ugyanannyit fejlődött, nőtt az üzleti tevékenységük, mint a megelőző hat évben összesen.

Az olaj ára összeomlott, és a Tesla, amely tíz éve egy garázscég volt, a világ legértékesebb autógyártójává vált (noha teljes piaci részesedése nehezen kifejezhető százalékokban, annyira kicsi), és piaci kapitalizációja decemberre elérte a világ teljes autógyártó és közlekedési szektorát képviselő cégek összesített tőkepiaci értékének a felét. Az elemzők és az olajcégek egymással versengve jelentették be, hogy elértük a „peak oilt”, vagyis hogy innen már nem nő, hanem csökken az olaj iránti kereslet a világon.

A NAPFÉNY (ÉS PERSZE AZ ADAT) AZ ÚJ OLAJ.

Évtizedes folyamatokról beszélünk, az idei év mégis különös jelentőséget és az emberek többsége szempontjából most először kiemelt figyelmet kap e tendenciákon belül. Ezért nem „csak” az egészségügyi hatásai miatt, hanem az emberiség jövőjét alapvetően meghatározó folyamatok fontos állomásaként fogunk visszagondolni a 2020. évi világjárványra.

(A cikk először a HVG 2020. december 17-ei számában jelent meg.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.