Szerelem a korona idején – Nem tudnak leállni a tech óriások

picture

A koronavírus-járvány a vállalatokat szerte a világban stratégiájuk, működésük és jövőjük átgondolására kényszerítette. Kivételezett helyzetben vannak ugyanakkor a tech óriások, amelyek a járvány következtében üzletileg inkább erősödtek, mint gyengültek.

Kivételezett helyzetüket pedig technológiai előnyük és pozícióik további erősítésére használták az elmúlt hónapokban is: kisebbségi és többségi részesedéseket szereztek stratégiailag fontos vállalatokban. Befektetéseiket iparágak, technológiák és földrajzi régiók széles körében hajtották végre, ami mutatja, mennyire összetett stratégiákat követnek mindannyian.

Az Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft ötösfogat a járvány kitörése óta különösen aktív volt kisebbségi befektetői pozíciók megszerzésében. 2020 második és harmadik negyedévében is rekordösszegben fektettek be vállalatokba a CB Insights kimutatásai alapján. (A helyes helyzetértékeléshez azért az hozzátartozik, hogy a számokat elsősorban a Facebook és a Google befektetése az indiai Reliance Jio-ba húzta fel ilyen magasra.)

A Facebook és a Google Reliance Jio-befektetései következtében az elmúlt hónapok nagy tech ötösfogatának a tőkebefektetéseinek a harmada Indiában kötött ki.

Vállalatonként közelebbről is megnézve az akvizíciókat és tőkebefektetéseket, az alábbiakat láthattuk.

Amazon

Májusban megjelentek a pletykák, júniusban kijött a hír: az Amazon 1.4 milliárd dollár összértékű ügyletben megvásárolta az önvezető technológiát fejlesztő Zoox-t. A Zoox felvásárlásával az Amazon célja az lehet, hogy automatizálni tudja termékei eljuttatását a logisztikai elosztó központokból a vásárlók ajtaja elé. Piaci hírek szerint a Zoox fejlesztései borzasztóan sok pénzt égettek, és az akvizíció előtt a vállalat közel állt a befektetői pénzek teljes kimerüléséhez.

A Zoox-akvizícióhoz talán részben kapcsolódóan az Amazon beszállt az elektromos kisteherautót fejlesztő Rivian újabb tőkebevonási körébe is (több más befektetővel együtt), továbbá befektetett a hírek szerint pénzügyileg igencsak gyenge lábakon álló brit futárcégbe, a Deliveroo-ba.

Az elmúlt hónapokban az Amazon befektetett továbbá két indiai fintech csapatba, a hitel- és biztosításközvetítő platform BankBazaarba, valamint a kis- és középvállalati finanszírozással foglalkozó Capital Float-ba is.

Apple

Az Apple a járvány kitörése óta hét vállalatot vásárolt fel: az időjárás-információs mobil és okosóra appot fejlesztő Dark Sky-t, a beszédfelismerő technológiát fejlesztő Voysis-t, a VR (virtuális valóság) rendezvény-streaming szolgáltató NextVR-t, a szintén VR-alkalmazásokat fejlesztő és távmunka-megoldásokban is erős Spaces-t, a vállalati mobileszköz-távfelügyeleti szoftver Fleetsmith-t, az iOS eszközökből POS-terminált varázsoló Mobeewave-t, valamint az Apple mesterséges intelligencia tudását tovább erősítő Inductive-t.

Facebook

A Facebook megvásárolta a Google Street View versenytárs, svéd Mapillary-t, amely alighanem a Facebook AR- és VR-fejlesztéseit lesz hivatott kiegészíteni való világ információkkal.

A járvány kitörése óta az egyik legnagyobb és legfontosabb tőkebefektetés is a Facebook nevéhez kapcsolódik: közel 6 milliárd dollárt fektetett az indiai mobilszolgáltató Reliance Jio-ba. A 2015-ben alapított Reliance Jio az elmúlt évek egyik legnagyobb üzleti fogadása: 30 milliárd dollárt tett fel arra, hogy a nulláról felépítsen egy egész Indiát lefedő, tisztán adathálózat-alapú mobilhálózatot. A fogadás egyelőre sikeresnek tűnik, a társaság 400 millió felhasználónál jár, és a Facebook után nem sokkal a Google is betolt a cégbe közel 5 milliárd dollárt (számos további, nemzetközi private equity befektető mellett).

A Facebook befektetett továbbá a szintén indiai, oktatási startup Unacademy-be (kockázati tőke befektetőkkel együtt), és az Indonéziában aktív közösségi futárcég Gojek-be (a PayPallal közösen).

Google

A Google anyacég Alphabet a felhő-migrácós szolgáltató StratoZone akvizíciójával a vállalati ügyfeleket megcélzó felhőszolgáltatásait próbálja erősíteni. A vállalati világ nem a Google legerősebb területe, de amióta aktívan árulják a piacon a felhőkapacitásaikat, azóta nagyon igyekeznek vállalati ügyfeleket is megcélozni. A célvállalatok átállását a jelenlegi szervereikről és adatbázisaikról a Google Cloud-ra segíthetik a StratoZone megoldásai.

A Google másik akvizíciója a közelmúltban a kanadai okosszemüveg-fejlesztő North volt. A Google-nek van saját okosszemüvege is, és a piaci infók szerint könnyen lehet, hogy a 2020 elejére szinte minden tartalékát felélő North felvásárlása leginkább csak a North-csapat átvételét jelenti.

A Google legnagyobb tőkebefektetése a járvány kezdete óta a fentebb már említett közel 5 milliárd dolláros Reliance Jio-befektetés volt. A tőkebevonással egyidőben a Reliance Jio azt is bejelentette, hogy a Google-lel közösen egy nagyon olcsó Android-mobil piacra dobásán dolgoznak, amivel az indiai mobilszolgáltató – szerintük hamarosan már félmilliárdot is meghaladó – ügyfélállományát szeretnék megcélozni.

Bár a Google-nek van egy kifejezetten aktív kockázatitőke-befektető csapata is, a társaság közvetlenül is befektetett az elmúlt hónapokban egyes célvállalatokba is, így például a digitális egészségügyi szolgáltató Cityblock Health-be, az egészségbiztosítási szolgáltató Oscar Health-be, a Budapesten is híres-hírhedt városi rolleres Lime-ba, a Nokia mobilokat újjáéleszteni próbáló HMD-be (a Qualcommal közösen), valamint a lakásbiztonság-technológiai szolgáltató ADT-be.

Microsoft

A Microsoft az Apple-hez hasonlóan elsősorban akvizíciókban volt nagyon aktív a járvány kitörése óta, és különösen vállalati IT-megoldás fejlesztőket vásárolt fel. Köztük volt a távközlési cégek számára teljesen virtualizált és felhőbázisú hálózati megoldásokat fejlesztő Affirmed Networks, a hasonló megoldásokat fejlesztő brit Metaswitch, az IoT-rendszerek biztonsági megoldásaira specializálódótt izraeli CyberX, a szoftverrobotokkal működési folyamatokat automatizáló Softomotive, és a mesterséges intelligencia alapú kép- és videoelemző Orions Systems is.

A tőkebefektetések terén a Microsoft legjelentősebb lépése az elmúlt hónapokban a beszállás volt a karbonsemleges befektetési lehetőségekre fókuszáló private equity alapba, az Energy Impact Partners-be.

Nvidia

Bár nem tagja – legalábbis egyelőre nem tagja – a fenti nagy tech ötösfogatnak, de mindenképpen említést érdemel az Nvidia szeptemberi ARM-akvizíciója két okból is. Egyrészt azért, mert a nagyon kedvező tőkepiaci helyzetet kihasználva az Nvidia a vételár több mint felét a toronymagas csúcson lévő saját részvényeivel fizette. Másrészt azért, mert a teljes chip-iparágat felforgató jelentőségű lehet az akvizíció.

Az Nvidia a nyár közepe óta a legértékesebb chipgyártó a világon, az árbevétele és a piaci kapitalizációja is hatalmasat nőtt az elmúlt években a játékok, az óriásszerverek és a mesterséges intelligencia alkalmazások speciális chip-igényeinek köszönhetően. Akár hívhatnánk a chipgyártás Teslájának is, bár nagy különbség, hogy az Nvidia egyáltalán nem rendelkezik saját gyárral, mindent mások által gyártat. Talán nem meglepő, hogy a Tesla is Nvidia chipeken futott valaha (amit aztán idővel saját chipekre cserélt).

Az ARM ugyanakkor úgy van jelen a digitális eszközök elképesztően széles körében – pl. a mobiltelefonok 90 százalékában -, hogy még csak saját chipje sincs, csupán technológiai leírást árul. Azt viszont veszi tőle mindenki: az Apple, a Samsung, a Qualcomm, a Microsoft, az Amazon, a Huawei, és szinte mindenki más is, aki jelenleg chipekkel foglalkozik. 2019-ben 22 milliárd chip készült a világban az ARM receptjei alapján.

Az Nvidia célja viszonylag egyértelmű: az ARM-re is támaszkodva a jövő chippiacán a legjobb és legnagyobb akar lenni. A kérdés, hogy vajon ezt hagyják-e az ARM ügyfelei, akik közül sokan ma az Nvidia versenytársai, azaz akik most szeptemberben az egyik legerősebb versenytársuk ügyfeleivé váltak.

A jelen lehet zavaros, mert a fókusz a jövőn van

A fentiekből a legfontosabb üzenet számomra az, hogy a hosszú távú vízióval és erőforrásokkal is rendelkező vállalatok egyáltalán nem fagytak le a járvány következtében kialakult gazdasági válság során, léptek előre az üzletileg fontos területeiken, valamint lecsaptak adódó lehetőségekre is.

picture

Jeff Bezos nélkül nincs távmunka

15 éve kezdett el dollármilliárdokat ölni a vállalati felhőkapacitásokba az Amazon, majd a Google és a Microsoft. Egészen másképp alakult volna a tavaszunk, ha nem költenek egy magyar GDP-nyit szerverekre a legnagyobb szolgáltatók csak az elmúlt két évben.

Ahogy a Zoom és az Amazon együttműködése kapcsán júliusban írtam, évekre vagy akár évtizedekre előre gondolkodó vállalatokról van szó, amelyek mernek és tudnak is befektetni a víziójukba, és ebben a kétségtelenül súlyos koronavírus-válság sem állította meg őket.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2020. október 29-én. Címlapkép: Android robot a Google fejlesztőinek otthont adó 44-es épület előtt, forrás: David Paul Morris / Bloomberg via Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.