Megkésett gratuláció az EKB banki osztalékokat tiltó nyári döntéséhez

A bankrendszer helyzete

Sokszor írtam, tartom is magam ahhoz, hogy a bankrendszer a vele szemben, meg a bankárokkal szemben a 2008-09-es válság után kialakult ellenérzések ellenére a gazdaság gerince. Jól működő, nyereséges bankrendszer nélkül nincs sikeres gazdaság. Nem volt, nem lesz, meg lehet nézni történelmi analógiák sorait.

A banküzem érzékeny, az egyszerű matek kedvéért, van általában 1 egység tőke, és kb. 10 egység hitel, amit 10 egységnyi betét kihelyezésével finanszíroznak. Ha hirtelen bedől 2-3 egységnyi hitel, akkor a fedezet érvényesítése után se marad a banknak tőkéje, csődbe megy, újra kell tőkésíteni.

Éppen ezért a 2008-09-es válságot követően a bankokat drasztikusan újratőkésítették, sőt valójában túltőkésítették,

ANNYIRA MEGSZIGORÍTOTTÁK A TŐKEKÖVETELMÉNYEKET ÉS A HITELEZÉSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉT, HOGY A MOSTANI, EGYÉBKÉNT A 2009-ES VÁLSÁGNÁL MÉLYEBB RECESSZIÓBAN EGY BANK SE MENT EDDIG TÖNKRE.

A túltőkésített bankrendszer hátrányai

Ilyen még nem volt, most persze lehet ennek örülni, hogy válságálló a bankrendszer, de sajnos ezért cserébe óriási árat fizetünk. A túltőkésített bankrendszer ugyanis a jó időkben nem úgy, nem annyit hitelez, mint kellene, mert túl konzervatív, nem elég nyereséges, hogy optimális szinten hitelezzen. Ergo most jól jártunk, hogy az EU-ban gyakorlatilag egy bank se dőlt be, tehát 10-12 évente jó nekünk, de két válság között brutális növekedés áldozata van ennek, sokkal több annál mint amennyibe 1-2 két bedőlő bank szanálása kerülne.

Az kétségtelen, hogy a válság előtt alul voltak tőkésítve a bankok, inkább 0,5 egység tőkére folyósítottak 20-30 egység hitelt. Ehhez képest tartunk ma már a 10 egység mellé olykor 2 egységnyi tőkénél, vagy tőkejellegű kötvénynél.

A bankrendszerhez való hozzáállás tekintetében az EU és az USA tökéletes példa erre, erről írtunk is már korábban. Az USA-ban számottevően jobban sikerült a 2009-es válság utáni kilábalás, pedig a jelzáloghitel-válság egyértelműen onnan indult. Az EU a banki szabályozáshoz való hozzáállása miatt 7 évet teljesen feleslegesen elvesztett. Erre jön most a Covid-válság, ahol az értelmetlenül túltőkésített bankrendszernek a nyár közepén megtiltották az osztalékfizetést. Remek. Két okból lehet gratulálni ehhez a döntéshez.

Európai bankrendszer: a műtét sikerült, a beteg meghalt

2018. augusztus 07. Gyurcsik Attila, CFA

Az EU-s szabályozók 10 év kemény munkával olyan válságállóvá tették a bankrendszert, hogy most már tényleg mindent kibír, csak közben nem funkcionál úgy, ahogy kellene.

Egyrészt hatására ismét összeomlottak a banki részvények árfolyamai, nőttek a kötvényfelárak, tehát a bankok tőkéhez jutási feltételeit arra az esetre, ha tényleg nagyobb baj lett volna, érdemben sikerült aláásni.

Másrészt a fentiek a hosszú távú eredményességre is negatívan hatnak, tehát sikerült a bankok eredményességét, az amúgy teljesen értelmetlen negatív kamatpolitika mellett még egy ponton gyengíteni.

Ezen felül, a fenti döntést semmilyen szakmailag megalapozott számítással nem sikerült soha alátámasztani. Így az EKB döntése egy politikailag motivált döntés, olyan értelemben, hogy mivel nagyrészt politikusok irányítják, a politikusok pedig válság idején cselekvési kényszerben vannak, mutatniuk kell, hogy döntésképesek.

MIVEL ÖTLETÜK NEM VOLT, HOGYAN SEGÍTSENEK A BANKRENDSZERNEK, INKÁBB ÁRTOTTAK NEKI.

Logikus, gratulálok. Ilyen döntést a koronavírussal legalább annyira, ha nem jobban sújtott USA-ban nem hoztak.

A kérdés, most azért aktuális, mert az EKB december 10-én dönt a fenti tiltás további sorsáról. A banki részvényárfolyamok a vakcináról szóló híreknek köszönhetően óriásit emelkedtek, a befektetők abban bíznak, hogy ezt a teljesen elhibázott, politikailag motivált, szakmaiatlan tiltást a központi bank feloldja. Ha tovább halogatják, akkor ennek köszönhetően a gazdaságok koronavírus utáni kilábalását lassíthatják ismét, az USA-hoz és az ázsiai régióhoz képest.

(Címlapkép: Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, forrás: Peter Juelich / Bloomberg)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.