Életmentő, nyomorító technológiai fejlődés

2020. szeptember 17.

Nem telik el blogos meeting a Concorde-ban, hogy ne beszélnénk, ne említenénk az infláció fenyegető rémét. Ugyanakkor az infláció, amiről úgy véljük, hogy érzékelünk a mindennapokban, valahogy nem látszik a statisztikákban. Ennek persze sok oka van, én pusztán egyetlen aspektust tervezek kiemelni.

Életmentő technológiai fejlődés az autóiparban

A technológiai fejlődésnek kétségtelen számos pozitív hatása van az életünkre. Azon túl, hogy kényelmesen sok információhoz jutunk hozzá, ezer más szempont is megemlíthető. Egy szélsőséges példa: az autógyártásban végbemenő technológiai fejlődés. Bár sokszor hallom, hogy a régi autókban bezzeg még volt anyag, valójában azok az autók, amelyekben volt anyag, sokszor inkább guruló koporsónak voltak jók, a mai, akár olcsóbb kocsikhoz képest.

A statisztikák itt is világos rendet tesznek. Németországban, a 70-es években évente több mint húszezer ember halt meg közúti balesetben. Az újraegyesített Németországban, jóval több autóval és vezetett kilométerrel a fenti szám alig haladja meg az évi háromezret. A javulás pedig nem azért van, mert az elmúlt 50 évben megtanultak a németek vezetni, óriási szerepe van a technológia fejlődésének. A biztonsági öv, a légzsák, a modern ütközést elnyelő karosszéria, mind azt eredményezték, hogy ma egy ütközést lényegesen nagyobb eséllyel él túl az autós, mint bármikor korábban.

Ez óriási javulás, és a trend folytatódik, hiszen a vezetőt segítő rendszerek, koccanás/ütközésgátlók, majd vélhetően az önvezető autók ezt a tendenciát tovább erősíthetik. Ehhez képest bár országonként vélhetően eltérő mértékben, de kijelenthető, hogy az autó ára az elkölthető jövedelem arányában számottevően csökkent, például a briteknél a 60 évvel ezelőtti állapotokhoz képest jövedelemarányosan harmadannyiba se kerül egy autó.

A technológiai fejlődés inflációcsökkentő hatása

A fentiek alapján kijelenthető, hogy akkor itt a technológiai fejlődés jelentős mértékben csökkentette az inflációt, hiszen a jövedelemhez képest harmadannyiba kerül egy autó birtoklása, miközben egy sokkal biztonságosabb, kényelmesebb járművet kapunk kevesebbért. Az autókon túl még számos példát lehetne hozni, hiszen manapság egy „fillérekbe” kerülő okostelefon milliárdokat ért volna a szobaméretű számítógépek korában, néhány évtizeddel ezelőtt. A fenti gondolatmenet értelemszerűen nem az infláció emelkedésében hívők mantrázzák nap mint nap.

A technológiai fejlődés azonban nem csak jobb eszközöket hozott, hanem több eszközt is. Miért fontos ez? Azért mert mást jelent ma középosztálybelinek lenni, mint 20-30 évvel ezelőtt. Vegyünk egy átlagos középosztálybeli családot két kamasz gyerekkel. Melyek azok az elemek az alábbiak közül, amelyek egy a 90-es évekbeli hasonló család fogyasztói kosarában is megjelentek:

4 okostelefon, a hozzájuk tartozó internet előfizetéssel;
Spotify, Apple Music vagy valamilyen zenei streaming szolgáltatás;
Netflix, HBO Go vagy valamilyen videós streaming szolgáltatás;
Cloud szolgáltatás, Microsoft 365 a családnak;
1-2 laptop, tablet, e-könyv olvasó;
és végül a fenti avuló eszközök 2-3 évenkénti cseréje.

Olyan néhány, ma még újdonságnak számító kütyüről nem is tennék említést, mint okosóra vagy az okosotthon kellékei. Vagy azokról az egyébként költséges hobbikról, amelyekre a 90-es években nem lett volna ennyi időnk, mert helyettük például sorban álltunk a postán egy levelet vagy csekket feladni.

TEHÁT A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSSEL NYERT IDŐT/HATÉKONYSÁGOT AZ EMBERISÉG A FOGYASZTÓI KOSARÁNAK A KIBŐVÍTÉSÉRE HASZNÁLTA FEL.

Így ma középosztálybelinek lenni egyértelműen jóval drágább, mint korábban, ezt azonban az inflációs mutatók nem tudják lekövetni, vagy jobban mondva a technológiai fejlődés nyújtotta dezinflációt mérik csupán. 20 évvel ezelőtthöz képest ma olcsóbb és jobb minőségű az internet szolgáltatás hazánkban, ez tehát elvben csökkenti az inflációt. De egy család életében vélhetően annyi előfizetés van, hogy kevesebbet erre értelemszerűen nem költenek, sőt. Ha így nézzük, akkor az infláció, mint mutatószám a bérek alakulásával való összevetésben tökéletesen tévesen méri a reál életszínvonal alakulását.

Így, ha az a kérdés, hogy drágább-e ma középosztálybeli életet élni, mint 30 évvel ezelőtt, akkor a válaszom az, hogy igen. A fent említett élet költségei a fejlett világban a béreknél nagyobb mértékben nőttek. Ez magyarázza a fejlett országokbeli középosztály látható lecsúszását, a populizmus előretörését, vagy akár a brexit nevű szörnyűség megtörténtét is.

(Címlapkép: a legnagyobb videós streaming szolgáltatók: Netflix, Apple, Disney, forrás: FT Collections, Frontline media)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.