Covid-19 matek

picture

Előre szeretném leszögezni, hogy minden emberélet fontos, mindenkit meg kell próbálni megvédeni. Én is a járványügyi intézkedések betartatására biztatok mindenkit, nem vagyok járványtagadó, félni különben is jobb, mint megijedni.

Ugyanakkor a február végi állapotokhoz képest, amikor az ismeretlentől jogosan féltünk, ma már lényegesen többet tudunk a Covid-19-ről, a koronavírusról. Ezek a fejlemények pedig úgy érzem, kevés helyet kapnak a közbeszédet formáló híradásokban.

A vírusjárvány elején még több volt a megbízhatatlan, nehezen ellenőrizhető információ, mára azonban a transzparens szabad sajtóval rendelkező tömegdemokráciákon is végigfutott a vírusnak legalább az első hulláma.

Mit tudunk most a Covid-19-ről?

A számok beszédesek, mégis kevés szó esik róluk, pedig a járvány súlyossága, veszélyessége szempontjából kiemelt jelentőségűek:

  • A vírus a népesség 80 százalékán tünetmentesen vagy kórházi kezelés nélkül átmegy.
  • A halálesetek 80 százaléka 65 év feletti betegeket érint. Németországban a halálesetek 95.3 százaléka 65 év feletti korosztályt érintette. Az európai statisztikák többsége nem annyira erős, mint a német e tekintetben, de kijelenthető, hogy a betegség még a legsúlyosabban érintett régiókban is többségben az idősebb generáció tagjait érintette.
  • A 450 millió lakost számláló Európai Unióban kevesebb, mint 200 haláleset történt a 40 év alattiak körében.

Nem minden országból érhető el minden statisztika, de a fenti gondolatmenetet egy alapos New York-i felméréssel kiegészítve az látszik, hogy a 65 év alatti halálesetek 83 százalékában az áldozatnak legalább egy másfajta alapbetegsége is volt.

Ezen a ponton a fenti számokból azért következtetés is adódik.

MINDEN EMBERÉLET FONTOS, AZ IDŐSEK VÉDELMÉRE PEDIG KÜLÖNÖSEN ODA KELL FIGYELNI A JÁRVÁNY ALATT. VISZONT AZ EGÉSZSÉGES MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG SZÁMÁRA A VÍRUS NEM EGYENLŐ A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL.

Miben lehet más a Covid-19 második hullámának kezelése?

A gazdaságok újbóli teljes leállítása, iskolák és óvodák tartós bezárása olyan rétegeket véd meg a vírustól, akiknek erre a védelemre valójában nincs szükségük, ellenben munkahelyüket, megélhetésüket sodorja feleslegesen veszélybe.

Bár a járvány berobbanása az egészségügyi ellátórendszer számára okozhat kihívást, a tavaszi lezárásokra részben éppen azért volt szükség, hogy a rendszert felkészítsék a helyzetre. Egyéni szinten nézve pedig úgy tűnik, hogy az egészséges 65 év alattiaknak a vírus akkora veszélyt sem jelent, mint autót vezetni vagy pusztán autóval utazni nap, mint nap. (Németországban egy évben 3200 halálos közúti baleset történik, az elmúlt fél évben 65 év alatt pedig 400 áldozata volt a koronavírusnak. Bár a balesetek esetén nem ismert a korfa, egy normális népességeloszlást feltételezve, autót vezetni 65 év alatt sokkal veszélyesebb, mint a koronavírus fertőzés.)

A napokban Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy a világnak meg kell tanulnia együtt élnie a vírussal úgy, hogy közben az idősek védelmére maximálisan oda kell figyelni. Joggal mondhatta ezt, hiszen a számokból ez következik.

A fenti statisztikák többsége ráadásul az első hullám számaiból indul ki. Az idősebb generáció esetén a vírus vélhetően néha csak hónapokkal hoz előre haláleseteket az időben. Ez is magyarázhatja, hogy a most számos országban tapasztalt második hullám statisztikái enyhébbek. Erről beszélt egyébként az alábbi interjúban a svéd modell atyja is, már a járvány kitörésének legelején is.

Az amerikai adatokból a fenti látványosan kiolvasható. A nyár végére a fertőzöttek száma több mint duplázott a tengeren túlon. Eközben kórházba csak annyian kerültek, mint az első hullám idején, vagyis kétszer annyi fertőzöttre jutott ugyanannyi súlyos eset. Persze mindig kérdés a tesztek mennyisége és megbízhatósága, az viszont biztos, hogy a nyári második hullám jóval kevesebb halálos áldozattal járt, mint az első.

Az amerikai Covid-19-es adatokat illusztráló ábra, amin jól látható, hogy a második hullám a halálos áldozatok aránya jóval alacsonyabb

A fentiekből az is következik, hogy a járvány első hónapjainak adataiból számolt veszélyességi statisztikák is túlzóan magasak lehetnek a valósághoz képest, és az év egészére vetítve jóval enyhébb képet fog festeni a járvány lefutása.

Az adatok és az azokból levonható következtetéseknek hatása van a mindennapi életünkre és így a gazdasági aktivitásra is. Ha az országok gazdaságait nem kell még egyszer teljesen lezárni, a tőkepiacok menetelését ez semmiképp sem fogja megzavarni.

(Címlapkép: Xiao Yijiu / Xinhua News Agency / PA Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.