Plátói szerelem – 700 forintot is érhetne egy Telekom-részvény

Több cikkben emlékeztünk már meg arról, milyen komoly szenvedést jelent „harmadiknak” lenni egy kapcsolatban, ahol a kiszemelt partner valaki másért rajong. Jelenleg Magyar Telekom részvényesként lehetnek hasonló érzéseink.

A telekomszektor és a felesleges harmadik a Jóbarátokban

2019. január 31. Gyurcsik Attila, CFA

Eddig nem a telefontársaságok kerestek az internetforradalommal, szerepük kicsit olyan, mint Ross-é a Jóbarátokban elmesélt hármasszex-sztoriban: látszólag beveszik őket a buliba, mert muszáj, de nem jut nekik semmi. Most dönteniük kell, beleállnak-e az 5G-s fejlesztésekbe, ahol könnyen ugyanez lehet a helyzet.

Magunkat nem ismételve, de a tényeket röviden összefoglalva a következő a helyzet. A hazai Telekom-vállalat részvényesei mindeddig nem részesültek a vállalat javuló eredményeiből. Ennek köszönhetően a részvényárfolyam mélyen alulteljesített a BÉT-en, de a régiós telekomcégek is messze jobban teljesítettek nála. A társaságnak nincs transzparens osztalékpolitikája, a kifizetett osztalék mértéke pedig jóval elmarad a cég valós lehetőségeitől. Néhány hete abban reménykedtünk, hogy a Magyar Telekom a 2019-es évek eredményeinek közzétételével egy időben orvosolja a fenti helyzetet.

Sajnálatos módon nem ez történt, a javuló eredmények ellenére a társaság a 2019-es év után ígért osztalékszintjét sem fizeti ki, annál kevesebbet fog. Ahogy írtuk is, részvényenként közel 64 forintból a részvény-visszavásárlásokkal együtt is mindössze 25 forint jut a részvényeseknek, az ígért 27 helyett. A csökkentés oka számunkra nehezen érthető, előre nem várt kiszámíthatatlan esemény.

Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket

2019. március 05. Gyurcsik Attila, CFA

Az elmúlt három évben a DT 66 százalékos tulajdonosként elvitte a cash flow 87 százalékát, hazavitt 177 milliárd forintot. Ezzel szemben a kisebbségi részvényeseknek 27 milliárd jutott osztalékként. A részvényenként 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségieknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek.

A részvényesek pedig kifejezetten nem kedvelik a kiszámíthatatlanságot, ami úgy fest, velünk marad. Pedig pont ezért kértük több fórumon keresztül is a társaság igazgatóságát egy transzparens, a vállalat készpénztermelő-képességéhez jobban igazodó osztalékpolitika kialakítására. Megítélésünk szerint ez a fenti félreértésekre és kiszámíthatatlanságokra is gyógyír lehetne.

Érdemes kiemelnünk, hogy a Magyar Telekom minden értelmezhető vállalatértékelési mutató szerint az egyik, hanem a legolcsóbb telekomcég a régióban. Az olcsóság oka alapvetően az alacsony osztalékfizetésre vezethető vissza.

Két álomszerű forgatókönyv

Harmadik félként gyakran álmodoznak a szerelmesek is, mi lenne ha kiszemelt partner is hasonló érzéseket táplálna…..Nos erre teszünk most egy rövid gondolatkísérletet, ahol két álomszerű forgatókönyvet vizsgálunk meg.

• Mit tenne egy magántőketársaság, ha nem lenne nagytulajdonosa a Magyar Telekomnak, és a ma ismert osztalékfizetési gyakorlattal/részvényárfolyammal szembesülne?
• Hogyan működne a Magyar Telekom családi vállalkozásként?

Ha a hazai vállalatnak nem lenne fő tulajdonosa (a Deutsche Telekom), akkor egy magántőke-vállalat egy 500 forintos felvásárlási ajánlattal próbálná meg megszerezni a társaság feletti irányítást. Ez a 15 százalékos prémium akár elég is lehetne ehhez. A számolás egyszerűsítésének kedvéért a teljes vállalatot így 520 milliárd forintért vehetné meg.

Ahogy már írtuk is, a hazai társaság tőkeszerkezete nem optimális, teljesen felesleges a jelenlegi mértékű sajáttőke finanszírozás egy ennyire stabil készpénztermelő képességgel rendelkező vállalatnak. Tudni kell, hogy a magántőke-társaságok nem szívbajosak akkor, amikor hitelt kell felvenni egy készpénzt termelni fixen képest eszközre. Meg merem kockáztatni, hogy a felvásárlást követően a magántőke-vállalat kifizetne magának a társaság eladósításával kb. 450-500 milliárd forint osztalékot, azaz nagyjából visszakapná a vételár nagy részét, és lenne neki ingyen egy olyan vállalata, amely még akkor is, ha nagyon drágán kapja a hitelt, termel neki évi 40-50 milliárd osztalékot, lényegében 0 forint befektetéssel. Egyébként a hitel felvétele alig rontaná a vállalat készpénztermelő képességét – elképesztően olcsón lehet manapság hitelhez jutni –, úgyhogy a fenti számítás inkább amolyan legrosszabb forgatókönyvnek tekinthető.

A családi Telekom

A második forgatókönyv némileg konzervatívabb megoldást jelent. Az ötletet a Digi menedzsmentjével való találkozásom adta, ugyanis a Digi lényegében egy családi vállalkozás. Az ő álláspontjuk az, hogy az eladósodottság tekintetében soha nem lesznek olyan merészek, mint egy magántőke-társaság, de az EBITDA-ra vetített adósság tekintetében 2.5 szeres szorzó alá sem szívesen mennének, mert az szerintünk nem optimális. Nem mellesleg a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom is a fent említett eladósodottsági szintre optimalizál.

Ha a Magyar Telekom tőkeszerkezetét a fenti elveknek megfelelően szeretnénk optimalizálni, akkor idén azonnal ki kellene fizetni nagyjából részvényenként 130 forint osztalékot. Az elkövetkező években pedig részvényeként minimum 50 forintot. Ez esetben is még maradna bőven készpénz a lejáró frekvenciákra vagy egyéb extra kiadásokra méghozzá nem is kevés, hanem évi 15-20 milliárd forint. Egyszerű, Móricka-féle vállalatértékelési modellel számolva 8 százalék elvárt hozamot feltételezve (130-50+50/0,08=705)

A VÁLLALAT REÁLIS TŐZSDEI PIACI ÉRTÉKE 705 FORINT LENNE RÉSZVÉNYENKÉNT. 

Ezért fáj igazán a mostani helyzet, hiszen még a konzervatív tulajdonossal is 40 százaléknyi diszkont, azaz közel 60 százaléknyi felértékelődési potenciál látszik. Mindez egyelőre csak szép álomnak, plátói szerelemnek tűnik csupán.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.