A koronavírus és a kínai turizmus néhány chartban

picture

Kína az ezredforduló óta a világ legnagyobb utaztató országa lett a nemzetközi turizmusban. Míg 2000-ben mindössze 4,5 millió utazó hagyta el a szárazföldi Kínát utazási célból, addig 2018-ra ez a szám 150 millióra nőtt. Szakértők szerint a 2020-as években ez az utazószám még meg fog duplázódni, tekintettel arra, hogy jelenleg a lakosság 10%-a rendelkezik útlevéllel, míg a 2020-as évek végére várhatóan már 20% fog. Már jelenleg is Kína a legnagyobb szereplő az 1700 milliárd dollárosra becsült éves nemzetközi turizmus költésből a maga 277 milliárd dolláros, azaz 16%-os súlyával. A tavalyi évben a legnépszerűbb kínai utazási desztinációk az alábbiak voltak:

A 2010-es évek döbbenetes növekedéséről árulkodik a Thaiföldre és Japánba utazó kínai turisták számának alakulása 2009 és 2019 között:

Látva ezeket a számokat nem meglepő az a tény, hogy a World Travel and Tourism Council szerint a 2018-as évben az Asia-Pacific régió utazási és turizmus GDP-jének az 51%-át adta Kína.

JAPÁNBAN PÉLDÁUL 16 MILLIÁRD DOLLÁRT KÖLTÖTTEK TAVALY A KÍNAI UTAZÓK, AMI A KÜLFÖLDI TURISTÁK KÖLTÉSÉNEK 37%-ÁT ADTA

a felkelő nap országában.

Mind Ausztráliában, mind pedig a teljes dél-kelet-ázsiai régióban óriási gondot jelent jelenleg a turizmusban a kínai utazók teljes elmaradása.

A turizmus mellett

AUSZTRÁLIA ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYETEMEI IS MEGSZENVEDIK A JELENLEGI KÍNAI ÉS KÍNAIAKAT ÉRINTŐ UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOKAT.

A 2017-es adatok szerint 900 ezer kínai diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben. Nagyjából ezen diákok fele Ausztráliában és az Egyesült Államokban fizetett dollármilliárdokra rúgó összegeket a helyi egyetemeknek. Ausztráliában a felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak az összetétele az alábbi volt a 2018-as tanévben:

Az Egyesült Államokban ugyanez a megoszlás a 2018/2019-es tanévben így festett:

Az ausztrál GDP-hez éves szinten 38 milliárd ausztrál dollárral (25 milliárd USA dollár) járulnak hozzá a külföldi diákoktól származó oktatási bevételek. Az ausztrál egyetemek 2017-es bevételének 23,3%-át adták a külföldi diákoktól származó tandíjak. Ezen külföldi diákok 38,3%-a pedig jelenleg kínai.

(Címlapkép: Pete Linforth képe a Pixabay -en.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A koronavírus és a Wall Street: enyhe, súlyos és a katasztrófális forgatókönyek

Olvasási idő: 7 p
Akár minimális korrekcióval, vagy egy kisebb, 5 százalék körüli további eséssel is kimozoghatja a koronavírus okozta pánikot és a gazdasági következményeket az amerikai tőzsde, de egy katasztrofális forgatókönyv – globális járvány, a világgazdasági aktivitás markáns visszaesése és recesszió – esetén akár 30-35 százalékos esés is jöhet.
picture

Ezekből a számokból is látszik, miért aggódhat a tőzsde a koronavírus miatt

Olvasási idő: < 1 p
Nehéz lenne olyan nyersanyagot vagy termékcsoportot találni, ahol Kína ne sokszorozta volna meg részesedését a globális fogyasztásból bő 15 év alatt. A telefonok és az autók 30 körüli százalékát ma már Kínában veszik meg, számos nyersanyagból Kína igényli a globális termelés több mint felét.
picture

A német beteg

Olvasási idő: 8 p
A fejlett világban a német háztartások – nettó pénzügyi vagyonuk, megtakarításaik alapján – a legszegényebbek közé tartoznak. A valószínűleg sokakat meglepő tény hátterében egy újabb meglepő tény áll: a német gazdaság lemaradt, szerkezete elavult, az ezt fenntartó német gazdaságpolitika pedig egész Európa számára súlyos következményekkel, áldozatokkal jár. Ideje egy kicsit másképp (is) gondolkodni a német gazdaságról.