Légy kapzsi amikor mások félnek!
Az elmúlt évek sajátos befektetési környezete a címben idézett tanácsot (vagy dilemmát) még inkább aktuálissá tette. A kockázatmentesen megkereshető hozam a fejlett nagy gazdaságokban lényegében nulla vagy negatív, az USA-ban is csak minimálisan pozitív.
Ilyen befektetési és hozamkörnyezetben még inkább igaz az állítás, hogy pénzt a piacokon csak kockázat vállalásával lehet keresni. Sőt, nem meglepő módon igazán nagy pénzt csak nagyon nagy kockázat mellett lehet keresni. Ezért különösen fontos tudni, hogy
AZ EMBERI DÖNTÉSHOZATAL EGYIK SAJÁTOS TULAJDONSÁGA, HOGY FELÉRTÉKELJÜK A KIS VALÓSZÍNŰSÉGŰ ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK ESÉLYÉT.
Ez az óvatosság az evolúció szempontjából egy fontos állati ösztönünk, amely a túlélésünket segítette évezredeken át. Az emberi döntéshozatal e sajátossága a piacok mozgását is mind a mai napig befolyásolja.
Gondolkodunk, mielőtt döntünk?
A közgazdaságtant meghatározó egyik alaptétel évtizedeken keresztül az volt, hogy az ember mindig racionális, kiszámítható döntéseket hoz. Ezt a domináns nézetet törte meg évtizedek kemény munkájával Daniel Kahneman.
A román példa – 30+ százalék
A tavaly év végi román események során is ez történt – a piac, és így a befektetők lényegében beárazták a létező legrosszabb forgatókönyvet. Magyarul azt, hogy a román politikusok egyetlen rendelettel lemészárolják az alattuk dübörgő gazdaságot. Így utólag látható, mennyire valószínűtlen volt ez a forgatókönyv, a piaci szereplők mégis beárazták a csomag nagy részét néhány nap alatt. Aki tavaly a nagyobb valószínűségű forgatókönyvre – a csomag bukására, felpuhulására – szavazott, 30 százalék feletti hozamot zsebelhetett be.
Félelem és reszketés Bukarestből
Bár a belpolitikai válság állandósult Romániában, a tavaly év végén a befektetőket megrémítő, a tőzsde történetének legnagyobb napon belüli esését eredményező csomag szép lassan elbukott, és a román befeketések azóta szép hozamot termeltek. És erre számítani is lehetett.
Az orosz példa – 60+ százalék
Szintén tavaly történt, hogy az USA kormánya újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az amerikai választások befolyásolása és a Krím félsziget megszállása miatt. Az orosz piac dollárban mérve néhány nap alatt közel 15 százalékot esett. A befektetők egyből a legrosszabbra számítottak: arra, hogy az USA kormánya levágja az orosz bankokat a dollár elszámolási rendszerről. Érdemes hozzátenni, hogy ezt az atombombát az USA még a hidegháború legsötétebb évtizedeiben sem vetette be az oroszok ellen. Ráadásul Oroszország fontos energetikai partnere Európának, így bármilyen orosz ellenlépés felbecsülhetetlen és értelmetlen károkat szült volna. A lényeg: az orosz befektetésektől sokan elmenekültek az USA szankciós politikájától való félelem miatt. Pedig akárhogy is nézzük, a kisebbik valószínűségű esemény volt a dollárrendszerről való levágás. Aki bátor volt, amikor mások féltek, a mai napig több mint 62 százalékot kereshetett az orosz eszközökön.
A török példa – folyamatban
Az elmúlt hetekben hasonló esemény történt/történik éppen a török piacon is. A szíriai helyzet miatt felmerült amerikai szankciók hatására estek a török eszközök. Bár hozzá kell tennünk, hogy a török részvénypiac igazi esése a tavalyi évben zajlott, amikor az általunk várt gazdasági kiigazítást a török líra drasztikus leértékelődésén keresztül megélte a török gazdaság.
Törökország – haverdemokrácia újratöltve
A török növekedést eddig támogató külső környezet alapvetően változik. Ebben a helyzetben a piac még kevésbé tolerálja, ha szakértők helyett lojális haverok kerülnek a gazdaságirányítás kulcspozícióiba.
A szíriai helyet – most úgy tűnik –, rendeződik, de ha a múlt héten írtuk volna ezt a cikket, akkor is azt írtam volna, hogy azért az mégis a kisebb valószínűségű forgatókönyvek közé tartozik/tartozott, hogy az USA a legnagyobb NATO szövetségesét brutális szankciókkal a földbe tiporja, miközben ezt például az oroszokkal szemben sem lépték meg. A török eszközök történelmi távlatból olcsónak tekinthetőek, dollárban sokéves mélypont közelében vannak. A szír helyzet valószínűleg még nem rendeződött és biztos lesz még alkalom megijedni, de aki hosszú távon gondolkodik részvények vásárlásában, annak az egyik ilyen „megijedés”, vagy akár a mostani alacsony árszint is jó beszállónak tűnhet.
Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbik valószínűségű forgatókönyv teljesül, ugyanakkor
AZ VISZONYLAG RITKA, HOGY AMIKOR MINDENKI EGYSZERRE RETTEG, AKKOR TÉNYLEG BE IS KÖVETKEZIK A LEGROSSZABB.
Befektetői szemmel pedig az a matek, hogyha a fenti három példából az oroszon és a románon bezsebelünk 60 és 30 százalék nyereséget, akkor a törökön akár bukhatunk is innen 30 százalékot, és még akkor is nyerőben leszünk. Ugyanis a nagyobb valószínűségű események várható hozama értelemszerűen magasabb, mint a kisebb valószínűségű forgatókönyvek várható vesztesége.
A fentiek alapján pedig
IGAZA VAN WARREN BUFFETNEK, TEHÁT FÉLJ, AMIKOR MÁSOK KAPZSIK, DE LÉGY KAPZSI AMIKOR MÁSOK FÉLNEK
– („Be Fearful When Others Are Greedy and Greedy When Others Are Fearful”).
(Címlapkép: Daniel Glauber képe a Pixabay -en.)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
