Tömeges munkanélküliség a robotok korában?
A technológiai forradalom korszakában élünk, és manapság egyre többször merül fel a kérdés, hogy a jelenleg alkalmazott szociális rendszer meg tud-e birkózni azzal a forgatókönyvvel, hogy az automatizálás és a robotok térnyerése miatt az emberek nagy része tartósan munka nélkül maradhat. A gyártási és szolgáltatási munkakörök automatizálása jelenleg is zajlik. Nap mint nap vesznek át tőlünk egyre komplexebb feladatokat a robotok és az algoritmusok. Sokan még most sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mondván „hogy ez engem úgy sem érint”, pedig több tanulmány is arra figyelmeztet, hogy a következő évtizedben milliók fogják elveszíteni munkájukat az automatizálás és robotizáció térnyerése révén.
A Mckinsey szerint 2030-ig globálisan 400 és 800 millió közti munkahely szűnhet meg robotizáció miatt.
TÖBB AKADÉMIAI ÉS SZAKMAI TANULMÁNY IS EGYETÉRT ABBAN, HOGY A MOSTANI MUNKAHELYEK 14%-A 2030-IG TELJESEN KIVÁLTHATÓ ROBOTOKKAL ÉS ALGORITMUSOKKAL, ÉS TOVÁBBI 32% RÉSZBEN AUTOMATIZÁLHATÓ.
A Nemzetközi Munkaerő Intézet (ILO) szerint 2017-ben a világ munkaerőpiaca 3,4 milliárd munkahelyet jelentett. Ha elfogadjuk az előrejelzett 14%-os automatizálási rátát, 476 millió munkahely szűnhet meg teljesen, és több mint egymilliárd munkahely alakulhat át lényegesen 2030-ig. Természetesen tegyük hozzá, hogy ezek a számok becslések, de abban minden bizonnyal nem tévednek, hogy a technológiai forradalom korábban nem látott módon fogja átalakítani a munkaerőpiacot.
Ipari forradalom 2.0
Tele is van a sajtó azzal, hogyan vehetik el a robotok és a mesterséges inteligenciát (MI) is használó algoritmusok előbb a munkánkat, majd vehetik át az irányítást az emberiség fölött. A munkahelyek elvesztése kapcsán hasonló félelmek merültek fel a 19. században is az ipari forradalom alatt. A gőzgép elterjedésével akkor is sok, főleg alacsony hozzáadott értékű munkakör szűnt meg, de végül a régiek helyett addig nem létező új munkakörök jöttek létre és a gazdaság addig nem látott mértékben tudott növekedni.
A GAZDASÁGI ÁTALAKULÁS ÉS A GYORS NÖVEKEDÉS AKKOR NEM JÁRT AZ ÉLETSZÍNVONAL AZONNALI ÉS GYORS JAVULÁSÁVAL.
A gyáriparosok természetesen sokkal gazdagabbak lettek, de az átlag angol polgár egy ideig rosszabb körülmények között élt és dolgozott, mint azelőtt vagy azután bármikor. A 16. századi angol mezőgazdasági munkás lényegesen jobb minőségű ételt fogyasztott, jobb körülmények között lakott és dolgozott, mint 19. századi utódja, aki heti 6 napot, napi 14 órát dolgozott 50 fokos melegben, porban és gőzben, majd a nap végén hazament a kormos manchesteri sikátorban bérelt pár négyzetméteres szobájába, ahol elfogyaszthatta az államilag előírt csökkentett liszt tartalmú kenyerét, amin akkoriban a munkásosztály élt (a pékek, hogy alacsonyan tudják tartani a kenyér árakat a lisztet krétaporral és mésszel helyettesítették).
Korai félelem és szingularitás
A félelem némileg most is korai, hisz még nem látjuk pontosan, hogy a robotizáció révén hogyan alakul át a világgazdaság, továbbá az ipari forradalomhoz hasonlóan
MOST SEM TUDJUK, HOGY MILYEN ÚJ, EDDIG ELKÉPZELHETETLEN MUNKAKÖRÖK JÖNNEK MAJD LÉTRE.
Robotok és a mesterséges intelligencia
A munkanélküliség fő oka a jövőben sem a robotizáció, hanem például a rugalmatlan oktatás és a korrupció lesz.
Erről természetesen jelenleg is komoly szakmai viták folynak. Sokan abból indulnak ki, hogy a ma létező számítógépes algoritmusok és robotok már most is képesek felülmúlni precizitásban és gyorsaságban az embert, ezt a technológiai szintet pedig Moore törvényével felszorozva – ami szerint az integrált áramkörökön elhelyezett tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik – néhány éven belül elérjük azt a technológiai fejlődési szintet ami esélyt sem ad az embereknek a gépekkel szemben.
EZ LENNE A SZINGULARITÁS, AZ ÁLTALÁNOS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (ARTIFICIAL GENERAL INTELLIGENCE) KORSZAKA. EZ EGY OLYAN VILÁG LENNE AHOL A ROBOTOK MINDEN KOGNITÍV ÉS MECHANIKUS FELADATOT JOBBAN OLDANAK MEG MINT AZ EMBEREK,
sőt, elképzelhetetlenül gyors ciklusokban képeznék magukat egyre magasabb szintre, amivel akár át is vehetnék az emberektől az irányítást.
Ezen elképzeléseknek megfelelően manapság nagy a “hype” a mesterséges intelligenciával ellátott szuperokos robotmunkás munkába állítása körül, viszont
MÉG MESSZE NEM TARTUNK OTT, HOGY LÉTREHOZZUK AZ EMBERHEZ HASONLÓAN UNIVERZÁLISAN ALKALMAZHATÓ SZUPER ROBOTOT.
Tény, hogy eddig komoly eredményeket értünk el komplex feladatok automatizálásában, egy jó példa erre az önvezető autók várható elterjedése, viszont az önvezető autómat nem fogom tudni rávenni, hogy süssön meg egy hamburgert vagy, hogy segítsen az adóbevallásban. A lényeg az, hogy
EDDIG MINDEN AUTOMATIZÁLT FOLYAMAT NAGYRÉSZT MAGÁNPROJEKTKÉNT, SOK ESETBEN DOLLÁR SZÁZMILLIÓKÉRT LETT KIFEJLESZTVE, ÉS CSAK AZ ADOTT TERÜLETEN MŰKÖDŐKÉPES, NEM LEHET BEVETNI MÁS TERÜLETEN.
Mesterséges intelligencia szintjén a kódnyelv kis része érhető el nyílt forráskódként, a legsikeresebb MI applikációk, mint pl. a SIRI, az AlphaGo, az Alexa, a Tesla, stb, mind nagyrészt magánprojektként lettek kifejlesztve.
AZ MI FEJLESZTŐK VÉGSŐ CÉLJA AZ ÁLTALÁNOS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (ÁMI) KIFEJLESZTÉSE. AKINEK EZ SIKERÜL, AZ NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL A VILÁG ELSŐ DOLLÁR TRILLIÁRDOSA LESZ.
Az általános mesterséges intelligencia még nagyon távol van
Az általános mesterséges intelligencia kifejlesztése alapfeltétele annak, hogy a robotok univerzálisan, gyorsan és olcsón bármire programozhatóak legyenek. De önmagában még ez sem lenne elég az emberi munkaerő nagy arányú helyettesítésére. Ahhoz ezen felül még szükség lesz érzékelésük (machine vision), mozgásuk (machine locomotion) továbbfejlesztésére is. Az utóbbi két területen komoly áttöréseket mutattak olyan cégek mint a Google és a Boston Dynamics. A nagy fejtörést az ÁMI jelenti, amitől még nagyon távol állunk. Mesterséges intelligenciával 1950 óta aktívan foglalkozunk, és hosszú évtizedek sikertelensége és frusztrációja után végre történtek előrelépések, de ahogy elindultunk már is falba ütközünk pl. machine learning vagy azon belül a felügyelt neuronhálók továbbfejlesztését illetően.
Mestersége: intelligencia
Ha a robotok a dolgoznak, honnan lesz pénze az embereknek, hogy megvegyék, amit a robotok csinálnak?
Ezen felül ha visszatérünk azokhoz az várakozásokhoz, miszerint Moore törvényét alkalmazva a technológiai fejlődés hamarosan eléri azt a szintet, ahol a számítógépekgépek univerzálisan át tudják venni az emberek munkáját, csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy ezt a törvényt hamarosan már nem használhatjuk, hisz a nanotechnológia lassan eléri fizikai határait, 1 nm-nél kisebb tranzisztorokat pedig mostani tudásunk szerint lehetetlen gyártani. Fontos hozzátenni, hogy ilyenkor keres az emberiség más megoldást, ebben az esetben a számítógépek továbbfejlődését pedig nem a kisebb tranzisztor, hanem a más elvek alapján működő kvantumszámítógép jelentheti. Ahogy az igazi kvantumszámítógép, vagy mesterséges agy is fikció jelenleg, úgy még számos más kérdés is, mint például a szuper robotok munkába állítása illetve öntudatra ébredése is az marad.
ETTŐL MÉG AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK ÉS MÁS ROBOT RENDSZEREK MEGJELENÉSÉVEL SOK EMBER FOGJA ELVESZÍTENI A MUNKÁJÁT, DE AHOGY AZ IPARI FORRADALOMBAN ÚGY MOST IS LÉTRE FOGNAK JÖNNI ÚJ, KEVÉSBÉ UNALMAS ÉS MAGASABB HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ MUNKAKÖRÖK.
Tanulni, tanulni, tanulni
Mivel ezek az új munkakörök átlagban magasabb képzettségi szintet fognak igényelni, az átképzéshez fontos lesz az oktatási rendszerek átalakítása is. Kétségtelen, hogy a jövő az automatizálásé, ami nagyobb működési hatékonyság és gyorsabb GDP növekedés irányába mutat.
A PWC SZERINT AZ AUTOMATIZÁCIÓ 2030-RA TÖBB MINT 15 EZER MILLIÁRD DOLLÁRRAL FOGJA NÖVELI A CÉGEK TERMELÉKENYSÉGÉT, AMI A 2017-ES GLOBÁLIS GDP 18.60%-A.
(A világbank által számolt 2017-es nominális globális GDP 80,64 ezer milliárd USD volt). Ez komoly termelékenységi előrelépés lenne a világgazdaságnak.
Ez üdvözölendő, a kérdés az, hogy az átalakulási folyamat mentén szükség lesz-e az oktatási rendszer átalakításán túl drasztikusabb szociális reformokra is, mint például a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, ahhoz, hogy az átlag állampolgár ne járjon úgy, mint 19. századi elődje, aki többet termelt, de rosszabbul élt, mint a korábbi generációk.
(Címlapkép: geralt/Piaxabay)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
