Kelet-Európa nagy évtizede: fiam, maga befogta Dél-Európát

picture

A csehek  vagy a szlovákok már majdnem olyan jól élnek, mint az olaszok?

Az IMF friss világgazdasági kitekintésének (WEO)  egyik adatsorát, a vásárlóerő-paritás (PPP) alapon mért egy főre jutó GDP-t  nézegetve pontosan ezt látjuk, Portugáliát és Görögországot pedig évekkel ezelőtt lehagyták. Még az ilyen szempontból lemaradónak tekintett Magyarország felemelkedése is számottevő, és velünk együtt érik be már idén Portugáliát a 2008-ban még sereghajtó lengyelek is. (Az adatok 2018-ra és azt követő két évre az IMF előrejelzését mutatják. A grafikonon az egyes országokra kattintva kiemelheti vagy láthatatlanná teheti az egymást fedő görbéket.)

A RÉGI JÖVEDELMI TÖRÉSVONAL KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT TEHÁT EGYRE INKÁBB ÉSZAK ÉS DÉL VISZONYLATÁBA HELYEZŐDIK ÁT.

A változás oka egyrészt a KKE régió átlag feletti növekedése, másrészt természetesen a dél-európai államok tartós gazdasági válsága – ennek köszönhetően szűkült így az olló. Számtalan hosszú tanulmányt lehetne megtölteni a folyamatok részletesebb elemzésével, most elégedjünk meg a ténnyel: Kelet-Európa gazdasági aranykorát éltük/éljük, érdemi külső egyensúlyhiány felépítése nélkül sikerült látványos jövedelmi felzárkózást megvalósítani – ez még akkor is igaz, ha országon belül és társadalmi csoportok között is jelentős különbségek tapasztalhatóak. (A ciklikus visszaesés kockázata ugyanakkor fennáll, a jelentős exportkitettség nemcsak lehetőség, hanem kockázat is a következő két évben)

A fenti mutatószám persze nem tökéletes mérőeszköz, a külföldi tőke magas súlya miatt pedig a belföldön megtermelt jövedelem egy számottevő  része nem a hazai szereplőknél csapódik le, emiatt ténylegesen még várni kell arra, hogy olasz vendégmunkások tömegével induljanak el északkelet felé. De anekdoták alapján hallani ilyet: biztosan többen találkoztak már Budapesten dolgozó olasz pincérekkel, ezen túl van olyan olasz tulajdonú hazai  iparvállalat is, ahová Dél-Olaszországból is érkeztek alkalmazottak, miután a nettó szakmunkásbérek versenyképessé váltak az ottani juttatásokkal – ahol viszont nem nagyon van szabad állás.

Mit jelent ez a jövőre nézve? Például azt, hogy

NEHEZEBB LESZ AZ EU-TÓL PÉNZT KÉRNI  ÉS KAPNI EZEN ORSZÁGOKNAK 2020 UTÁN, A FEJLESZTÉSI FORRÁSOK INKÁBB A KOMOLY NÖVEKEDÉSI PROBLÉMÁKKAL SZEMBENÉZŐ DÉL-EURÓPA FELÉ HELYEZŐDHETNEK ÁT

– de legalábbis lesz erre irányuló politikai szándék. A KKE régiónak pedig fel kell készülnie erre a növekedési modell átalakításával. A valóság persze ennél jóval komplexebb, az EU működési modellje alapján nem fog teljesen elapadni a pénzcsap, de a „víznyomás” csökkenni fog. Kérdés azonban, hogy megvannak-e a növekedéshez szükséges belső feltételek ezekben az országokban oktatási rendszert vagy éppen az intézményrendszert tekintve. Ez nemcsak állampolgárként, hanem befektetőként is fontos kérdés.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Romokban az olasz költségvetés

Olvasási idő: 3 p
Rómának nem a költségvetését visszadobó Brüsszellel, hanem a terveikre azonnal hozamfelár emelkedéssel reagáló piaccal kéne alkut kötnie, de 130 százalékos adósság mellett nincs mozgásterük. Ha ezt nem fogadják el, marad a görög zsarolási módszer: adjon pénzt az EU, vagy csődbe megyünk, és válság lesz.
picture

A mi dollárunk, a ti gondotok!

Olvasási idő: 2 p
Hiába várható az amerikai gazdaság lassulása, a FED tovább emelheti a kamatokat: a lassulás oka ugyanis ezúttal elsősorban a munkaerőhiány. A fejlődő piaci külső adósság 85 százaléka dollárban van denominálva, így ha a FED emel, az érzékenyen érinti a fejlődő gazdaságokat, például Törökországot.
picture

Drágák a budapesti ingatlanok?

Olvasási idő: 3 p
Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése inkább csak a túlzóan alacsony árakat szüntette meg. Régiós összevetésben Budapest még mindig nem számít drágának, miközben az egyik legélhetőbb uniós város a térségben – ez a kombináció vonzza a külföldi vevőket is.