2010 óta megtriplázódtak az EU-ból Magyarországra történő hazautalások

Több mint háromszorosára nőtt az elmúlt szűk évtizedben az Unióból Magyarországra érkező hazautalások összege. Tavaly ez a mutató már a 113 milliárd forintot is meghaladta. Ezalatt a Lengyelországba és Csehországba érkező hazautalások stagnáltak, illetve csak jóval enyhébb mértékben emelkedtek.

picture

Az Eurostat nemrég tette közzé a 2018-as évre vonatkozó fizetésimérleg-statisztikáit, amelyek az országok közötti pénzmozgásokat követik. A friss adatok közül érdemes figyelmünket a Magyarországra érkező hazautalásokra irányítanunk. Ebbe a kategóriába azok az utalások tartoznak, amelyeket uniós, de nem magyarországi rezidensek indítanak hazánkba. Kiket takar ez pontosan? Olyan embereket, akik legalább egy éve nem Magyarországon élnek, hanem valamelyik EU-s országban rendelkeznek lakcímmel. Ha például egy két éve Berlinben élő és dolgozó magyar pénzt küld haza a családjának, az megjelenik a szóban forgó statisztikában.

A hazautalások alakulását láthatjuk az első ábrán. Az adatok 2010-hez vannak viszonyítva százalékosan. Jól látható, hogy a Magyarországra érkező összeg milyen jelentős emelkedést mutatott az elmúlt évtizedben: a 2018-as adat a 2010-es összeg háromszorosa, 2015-höz viszonyítva pedig közel 35 százalékos a növekmény. Ezzel szemben Lengyelországban alig változott ez a mutató az elmúlt évtizedben, míg a Csehországba érkező hazautalt összeg közel a másfélszeresére nőtt. (A szlovák adatok nem állnak rendelkezésre 2010-ig visszamenőleg.)

A MAGYAR ADATOKBAN LÁTHATÓ KIUGRÓ NÖVEKEDÉS TEHÁT NEM MAGYARÁZHATÓ RÉGIÓS TRENDEKKEL.

De akkor mire vezethető vissza a jelenség? Miért nőhetett néhány év alatt a Magyarországra hazautalt összeg 31-ről 113 milliárd forintra?

Egyértelmű válasz ugyan nem adható, de három mögöttes tényezőn érdemes elgondolkodni. Először is ebben az időszakban

SOKAN VÁNDOROLTAK KI MAGYARORSZÁGRÓL,

akiknek jelentős hányada letelepedett külföldön (azaz egy év után külföldi rezidenssé vált). Valószínűleg az ő növekvő számuk a hazautalások emelkedésének egyik okozója.

A második lehetséges ok a külföldi bérek emelkedése, hiszen nagyobb keresetből több pénzt lehet hazaküldeni. Ennek a kapcsán fontos megállapítani, hogy az adott időszakban a nyugat-európai bérnövekedés üteme elmaradt a kelet-európaitól, így ennek a tényezőnek vélhetően nincs igazán döntő hatása.

A harmadik lehetőség alapján azért nőhetett a Magyarországra érkező összeg, mert

EGYRE MAGASABB KÉPZETTSÉGNEK MEGFELELŐ MUNKÁKAT VÁLLALTAK A LETELEPEDETTEK.

Azaz például a hosszú távra kiköltözők között egyre több lett az orvos, akik az értelemszerűen magasabb jövedelmükből többet is utalnak haza. A legvalószínűbb az, hogy a felsorolt három tényező valamilyen kombinációja állhat a drasztikus emelkedés mögött.

Az ingázók még többen, még többet keresnek

Az Eurostat statisztikái között olyat is találunk, amely a külföldön dolgozók egy másik csoportjáról nyújt információt. Azoknak a magyarországi rezidenseknek a jövedelmeiről van szó, akik külföldön keresnek pénzt.

Kik is tartoznak ebbe a kategóriába? Röviden azok, akik Magyarországon élnek vagy még nincs egy éve annak, hogy külföldön élnek. A mutatóba számítják tehát a hivatalok azoknak a jövedelmét, akik például 6 hónapja Londonban dolgoznak ápolóként, reggelente átjárnak Magyarországról egy osztrák kisvárosba dolgozni, vagy éppen akik minden hónapban kimennek egy hétre Németországba burkolni.

Az alábbi ábra együtt kezeli az imént leírt kategóriát (hazai rezidensek külföldi jövedelmei) és a korábban taglalt hazautalásokat. Az együttes mutató alakulását 2010-hez viszonyítva százalékosan mutatja be. Magyarország esetében itt is jelentős a növekedés. Ám míg az emelkedés zöme nálunk az évtized elején zajlott le, a 2018-ra hasonló növekményt elérő Csehországnál viszont az elmúlt években történt az igazán jelentős bővülés. A lengyel adatok itt is stagnálást mutatnak. (Fontos megjegyezni, hogy minden ország esetében az ilyen, ha úgy tetszik részben “ingázókhoz” köthető transzferek összege magasabb.)

De mekkora összeget is jelent pontosan az ábrán látható együttes mutató?

2018-BAN TÖBB MINT 1100 MILLIÁRD FORINTOT JELENTETTEK MAGYARORSZÁGNAK A HAZAUTALÁSOK ÉS AZ IDEIGLENES KÜLFÖLDI KERESETEK.

Ez egy igen jelentős összeg, a GDP körülbelül 3 százalékát, a költségvetés nagyjából 5 százalékát teszi ki.

Fontos figyelembe venni, hogy mindez nem jelenti egyértelműen azt, hogy évente 1100 milliárd forint kerül Magyarországra a külföldi munkavállalás eredményeképpen. Az összevont mutató felfelé és lefelé is torzíthat. Jelentős túlbecslést eredményez például az, hogy az ideiglenesen külföldön dolgozók teljes jövedelmét elszámolják a statisztikai hivatalok, noha ennek egy részét biztosan külföldön költik el a munkavállalók. Készpénzt viszont anélkül is át lehet hozni a határon, mondjuk Ausztriából Magyarországra, hogy ez a statisztika számára bárhogyan mérhető lenne, ez pedig gyaníthatóan egy ellentétes irányú torzítással jár.

Szintén ki kell emelni azt a tényt, hogy az euróban érkező hazautalások és keresetek a forint gyengülése miatt egyre nagyobb összeget jelentenek. Ugyan az összehasonlíthatóság jegyében az eurós adatok alapján készültek az ábrák, az árfolyam hatása mindenképpen jelentős. Az euróban érkező jövedelem vagy hazautalás ugyanis mind egyéni szinten, mind pedig az egész gazdaság szempontjából többet ér gyengébb forint mellett.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.