Hadijelentés az amerikai-kínai kereskedelmi háborús frontról

A lassan másfél éve tartó amerikai-kínai kereskedelmi háború augusztusban és szeptember elején új szakaszába lépett. A szeptember elsején bevezetett kétoldalú vámolások az eddiginél is nagyobb károkat okozhatnak a piaci szereplőknek. Ez pedig fájhat az amerikai vállalatoknak, akik a fogyasztókkal együtt már eddig is nehezen tudták elkerülni a két nagyhatalom közötti hidegháború negatív hatásait. Helyzetkép grafikonokkal a frontról. 

picture

A Donald Trump által 2018 elején elindított amerikai-kínai kereskedelmi háború kezd napjainkban egyre komolyabb fázisába érni. Az idei augusztus a részvénypiacokon arról szólt, hogy a kereskedőknek nem lehetett egy nyugodt pillanata sem, hiszen többször is érkezett a vezető indexeket 1-2-3%-kal lefelé vagy felfelé mozgató kereskedelmi háborús hír. Az alábbi ábrán az S&P 500 index alakulása látható 2019. július 29. és 2019. augusztus 30. között órás gyertyákkal:

Jól látható, hogy a vezető amerikai részvényindex immár egy hónapja beszorult egy az eseményekhez képest szűk, 4%-os (120 pontos) sávba (nagy kék téglalap). Mindeközben többször fordultak elő órák (sőt néha percek) alatt 50 pontos, közel 2%-os mozgások, amiket Donald Trump Twitter üzenetei vagy a kínai „tárgyalópartner” indikációi váltottak ki, ezeket az ábrán a számmal jelölt zöld, illetve narancssárga téglalapok jelölik:

  • 1. esemény – augusztus 1.: Donald Trump 10%-os vám kivetését jelenti be a „fennmaradó 300 milliárd dollárnyi” Kínából származó importra szeptember 1-i hatállyal.
  • 2. esemény – augusztus 5.: A kínai központi bank (PBOC) „engedi”, hogy a jüan három nap alatt 2%-kal értékelődjön le a dollárral szemben.
  • 3. esemény – augusztus 13.: Donald Trump elhalasztja bizonyos kínai árukat érintő vámok bevezetését szeptember 1-ről december 15-re. A halasztás nem érint 112 milliárd dollárnyi vámot, ami azóta bevezetésre is került, így már 362 milliárd dollárnyi USA felé tartó kínai árut terhel idén szeptember 1-től amerikai vám. A fennmaradó 160 milliárd dollárnyi tételt csak december 15-től vámolják majd meg.
  • 4. esemény – augusztus 23.: A kínai Pénzügyminisztérium megtorló vámok szeptember 1-i bevezetését jelenti be 75 milliárd dollárnyi amerikai árura. Donald Trump totálisan „kikattan” a Twitteren és a már akkor érvényben lévő 250 milliárd dollárnyi kínai árura vonatkozó vámot 25%-ról 30%-ra emeli október 1-től. Emellett a már említett szeptember 1-től és december 15-től bevezetett és bevezetendő 10%-os vámot 15%-ra növeli.
  • 5. esemény – augusztus 29.: A kínai kereskedelmi tárca szóvivője, Gao Feng elmondja, hogy Kína elutasítja a kereskedelmi háború tovaterjedését. Kijelentése szerint szeretnének tovább tárgyalni és együttműködni az amerikai partnerekkel.

A helyzet fokozódik. Éppen ezért érdemes néhány ábrát áttekinteni ahhoz, hogy lássuk a kereskedelmi háború eddigi másfél évének a hatásait.

A FEDERAL RESERVE BANK OF NEW YORK MÁJUSBAN PUBLIKÁLT FELMÉRÉSE SZERINT AZ ADDIG BEVEZETETT KÍNAI TERMÉKEKET ÉRINTŐ VÁMOK ÉVES SZINTEN 831 DOLLÁRRAL DOBJÁK MEG EGY ÁTLAGOS AMERIKAI HÁZTARTÁS KÖLTSÉGEIT.

Ezt fogják még nem kis mértékben növelni a most szeptemberben bevezetett vámok, illetve a decemberi bevezetésű tételek. Ha figyelembe vesszük azokat az év eleji felméréseket, mely szerint az amerikai lakosság közel fele nem tudna kifizetni egy váratlan 1.000 dolláros kiadást, akkor a vámháború amerikai fogyasztókat érintő hatásai egyre számottevőbbek lesznek.

picture

A következő 30 évben több szenvedést látunk majd, mint boldogságot

Drasztikusan nyílt a jövedelmi olló az amerikai társadalomban, és ez az amerikai politikai élet gyökeres változását eredményezi. Mutatjuk a számokat a jövedelmi egyenlőtlenség alakulásáról – a felső egy százalék ma már az összes részvény felét birtokolja.

A Goldman Sachs felmérte, hogy 2018. februárja és 2019. júniusa között miképpen változtak a vámokkal sújtott termékek árai, illetve az attól mentes termékeké (bázis: 2018. február):

Szépen nyílik az árolló a két termékkör között. Nem csoda, hogy Donald Trump az augusztus elseji kardcsörtetés után visszakozott egy kicsit az augusztus 13-i bejelentésével, a vámok egy jó részének bevezetését szeptember 1-ről december 15-re tolta el. Ez a jövő évi elnökválasztás előtti utolsó karácsony, ahol könnyen bumerángként csapódhattak volna vissza a drágulás miatt az újonnan bejelentett vámok.

A szeptember 1-én bevezetett és december 15-i bevezetésre elhalasztott vámok struktúrája az alábbi képet mutatja az öt legnagyobb általános kategóriában:

Az elektronika nagyrésze még nyert három és fél hónapnyi türelmi időt, miközben a ruházati és cipő bizniszben tevékenykedőknek már itt is van a feketeleves. Nem kell csodálkozni azon, hogy a Nike és az Adidas vezetésével 200 cipőgyártó kérte pár nappal ezelőtt Donald Trump-ot a vámok „újragondolására”. A ruházati alapanyagok tekintetében ugyanis Kína árelőnye a rivális országokkal szemben több, mint figyelemreméltó. A következő hat országból származó ruházati alapanyag egy négyzetméterre jutó egységköltsége az alábbi volt 2019. júniusában:

A Kína után második legolcsóbb Banglades 28%-kal, míg az őt követő Vietnam 50%-kal drágább a kínaiaknál. A ruházati és cipőgyártó cégek számára nagyon nehezen helyettesíthető a kínai gyártás. Számukra vagy a profitabilitás csökkenése vagy pedig a fogyasztókra való átterhelés marad áremelések formájában.

Egyre több cég érzi a feszültséget

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború eszkalációja közben egyre gyorsuló ütemben ér el szinte minden érdekelt vállalatot. A U.S.-China Business Council felmérése szerint a tavalyi 73%-kal szemben most a megkérdezett vállalatok több, mint 80%-a érzi a kereskedelmi feszültségek hatásait. A 200 megkérdezett amerikai vállalat 37%-a érzi azt, hogy kínai értékesítéseik megszenvedik a két ország fagyos viszonyát amiatt, hogy a kínai cégek kevésbé kívánnak az amerikai partnerekkel üzletelni (ez a szám ennek a hetede, 5% volt a tavalyi évben). Kiváló példa erre a Cisco Systems (CSCO), amely a legutolsó augusztusi gyorsjelentése szerint igencsak megszenvedi a Huawei-t ért és érő amerikai támadások miatt lecsökkenő (tőlük történő) kínai hálózati eszköz vásárlási kedvet (heti gyertyák, 2016-tól napjainkig):

A részvény három és fél éves konstans emelkedésének (zöld nyíl, kis híján triplázott az árfolyam) a harmadát adta vissza három hét alatt (kék téglalap).

Az imént idézett U.S.-China Business Council 2015 óta megkérdezi a Kínában gyártást végző amerikai vállalatokat arról, hogy bármilyen kínai tevékenységüket áthelyezték-e, vagy tervezik-e áthelyezni az Egyesült Államokba vagy valamely harmadik országba. Az elmúlt öt év válaszai erre a kérdésre a következők voltak:

FINOMAN SZÓLVA IS NEHÉZ DOLGA VAN DONALD TRUMP-NAK AZZAL, HOGY A KÍNÁBAN GYÁRTÓ AMERIKAI VÁLLALATOK SZÁMÁRA A „HAZAFIASSÁGOT” A PROFITÉRDEKEK FÖLÉ HELYEZZE…

Mindeközben az elnök nemigen vesz tudomást arról, hogy a Kínával folytatott kereskedelmi háborújának egyre komolyabb következményei vannak az amerikai vállalati (és fogyasztói) szegmensre. Az üzleti visszaesések szerinte a „rosszul vezetett és gyenge vállalatokat” érintik és természetesen folyamatosan kamatvágást követel a FED döntéshozóitól. Van egy olyan faktor emellett, ami augusztusban és így szeptember elején drámaian megváltozott, ez pedig az egész kereskedelmi háborúval kapcsolatos bizonytalanság. Egészen július végéig nagyon sok piaci szereplő abban reménykedett, hogy valamiféle megállapodással majd pont kerül a történet végére. A szeptember elsejével életbelépő amerikai és kínai vámok ezzel szemben pontosan a két nagyhatalom közötti konfliktus elharapózását mutatják.

Markánsan látható ez a folyamat a kis amerikai vállalatoknál (jellemzően 1 és 20 millió dollár közötti árbevétellel rendelkező cégek ezek) végzet gazdasági bizalmi felmérésen. A Wall Street Journal által rendszeresített Vistage Small Business Survey 670 ilyen társaságot kérdez meg havonta az üzleti bizalmukról. Augusztusban a megkérdezett vállalatok 40%-a várta az amerikai gazdasági helyzet romlását a következő 12 hónapra nézve, szemben a júliusi 29%-kal és az egy évvel ezelőtti 23%-kal. Ennyire bizonytalanodtak el a kisvállalatok, akik képtelenek – sokszor többévtizedes – kínai beszállítói kapcsolataikat kiváltani jelentékeny áremelés vagy profitcsökkenés nélkül. Ez a kisvállalati üzleti bizalmi felmérés az alábbi módon alakult 2012. júniusa óta:

Jól látható, hogy ez a bizalmi index közel hétéves mélypontra zuhant augusztusban, ami így természetesen a Trump-éra legalacsonyabb értéke is lett.

Az imént bemutatott grafikonok megmutatják azt, hogy miképpen áll napjainkban a két nagyhatalom közötti kereskedelmi háború. Bárminemű előrejelzést tenni nem érdemes, egy Twitter üzenettel ugyanis bármilyen prekoncepció azonnal borulhat.

(Címlapkép: Trending Topics / Flickr)

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Kína devizaháborúval fenyeget

Olvasási idő: 9 p
Peking és Washington konfliktusa bőven túlmutat a gazdasági kérdéseken, a kereskedelmi mérlegek alakulásán: az USA felismerte, hogy ha nem gyengíti direkt módon a kínai államkapitalista rendszert, globális vezető nagyhatalmi szerepe kerül a már jelenleginél is nagyobb veszélybe. A jüan gyengítése – ha meglépik – Kínának is rossz lesz, és globális pénzügyi válságot is eredményezhet, de ebben a helyzetben aligha nélkülözhetik az ezzel való fenyegetést.
picture

Kereskedelmi háború újratöltve: "The greatest game of chicken ever"

Olvasási idő: 4 p
Vámemelés ide vagy oda, az USA külkereskedelmi hiánya Kínával szemben csak nőtt az elmúlt években is. Peking megbüntetését az amerikai közvélemény és politikusok többsége is támogatja. Közben mindkét fél érdeke a megállapodás lenne, de az álláspontok felkeményedtek és "arcvesztés", azaz belpolitikai veszteség nélkül nehéz ebből jól kijönni.
picture

Kinek jó a kereskedelmi háború?

Olvasási idő: 4 p
Tényleg könnyebb ma az európai vagy kínai cégeknek az USA piacára exportálni, mint fordítva, az USA szándékai érthetőek, ha Trump módszerei erősen megkérdőjelezhetőek is.