Generáció és platformváltás az amerikai választásokon (2012-2020)

Egyszerre zajlik két nagyon komoly változás az amerikai választásokon a 2010-es években. A két átalakulás kéz a kézben jár. A tavalyi félidős választásokon fordult elő először, hogy az X generáció, a millenniumi generáció és a Z generáció (a választás időpontjában 18 és 53 év közötti korosztály) nagyobb számban szavazott, mint a náluk idősebbek. A generációváltással egyidejűleg az élet minden terén növekvő online szerepvállalás is elképesztően gyorsan lép be a kampányok csataterei közé. Szinte az egyik választásról a másikra alakul át a politikai marketing. Az online kampányolás térnyerésének furcsa, vagy nem is olyan furcsa módon egyvalaki nem örül: a Facebook.

picture

A tavalyi évre vonatkozólag a legfiatalabb szavazócsoport a Z generáció az ekkor 18-21 éves kor közötti szavazókat tartalmazta, míg a millenniumi korcsoport a 22 és 37 év közöttieket. Az X generáció a 38 és 53 éves kor közötti korosztály volt 2018-ban. Ez a három korosztály a 2014-es – minden korcsoportban kisebb részvétellel zajló – félidős választáshoz képest 26,4 millió fővel növelte a részvételét, ami földindulásszerű változás az amerikai politikai életben, ahogyan az alábbi ábrán az 1978 és 2018 közötti félidős választások ezen generációk közötti részvételi statisztikáján látszik (forrás: Pew Research Center):

Az X, millenniumi és Z generációba tartozó (2014-ben még 14 és 49 év közötti) szavazók 35,8 millió darab 2014-es szavazatról 62,2 millió 2018-as szavazatra növelték aktivitásukat. Ennek a 74%-os növekménynek csak a hatodát magyarázza az időközben szavazókorba lépő és 2018-ban már a szavazáson részt is vevő 4,5 millió fős Z generációs választópolgár. A legnagyobb aktivitás növekedést az 1981 és 1996 közötti születésű millenniumiak mutatták. Ez a korcsoport 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben 22-24% közötti – szinte teljes érdektelenséget mutató – részvételi arányt produkált, ami a tavalyi évre 42%-ra emelkedett. (Az összes szavazóra vonatkozó részvételi arány 2014 és 2018 között 42%-ról 53%-ra emelkedett.)

A fiatalabb generációk nagyobb aktivitása és folyamatosan növekvő súlya együtt jár a politikai hirdetési platformok egyik választásról a másikra történő érdemi változásaival. Az eddig vizsgált félidős (kongresszusi és részleges szenátusi) választások helyett most vessünk egy pillantást a 2012-es, 2016-os és a várható 2020-as elnökválasztási év politikai hirdetéseinek a struktúrájára. Miközben a televíziós és egyéb hirdetések összege nagyjából ugyanannyit tesz ki mindhárom évben, addig az online kampányra 2012-ben fordított 160 millió dollár már 2016-ra 1,4 milliárdra nőtt. A jövő évben ez az összeg várhatóan 3,3 milliárd dollárra emelkedik. A különböző platformok arányának 2012-es és 2016-os alakulása és 2020-as várható alakulása az alábbi képet mutatja:

Megállíthatatlanul megy fel a kampány az internetre. Ellentétben az élet többi területével, ezt a növekedési történetet a Facebooknál egyáltalán nem élik meg örömmel. Nemhogy öröm nincs, hanem a politikai kampányok gigantikus fejtörést okoznak a vezető közösségi média oldalnak. Az évekkel ezelőtt még növekedési lehetőségnek tekintett online politikai hirdetési piac azóta az árbevételét megsokszorozó Facebook számára immáron egy taposóaknává vált.

RELATÍVE KIS HASZONÉRT ÉS PÁR SZÁZALÉKNYI BEVÉTELNÖVEKEDÉSÉRT CSERÉBE EZ A SZEGMENS HOZTA MAGÁVAL A FACEBOOK REPUTÁCIÓJÁT ROMBOLÓ BOTRÁNYOK TÖBBSÉGÉT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN.

Elég itt csak a Cambridge Analityca botrányra, vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozási ügyre gondolni. Ezekért „grillezték meg” Mark Zuckerberget az amerikai Kongresszus és Szenátus előtt. (Ezzel szemben az, hogy tinédzserek százmilliói lettek először Facebook, utána pedig Instagram függők a világban nem igazán érdekli a törvényalkotókat.)

picture

Az adat ára – botrányosan keres sokat a Facebook

Botrányok ide, adatvédelmi aggályok oda, a Facebook felhasználói hatalmas pénzeket keresnek a cégnek.

Felmerült a politikai hirdetések teljes kitiltása is

A Wall Street Journal beszámolója szerint ezek a Facebook platformján keresztül végzett választási manipulációk olyan fejtörést okoztak a Facebook felsővezetésének, hogy komoly vita zajlott arról, hogy teljesen beszüntessék a politikai hirdetéseket a vezető közösségi média felületén. A döntést Mark Zuckerberg hozta meg végül úgy, hogy maradnak az online politikai hirdetési bizniszben, de komoly kiigazításokkal a korábbi gyakorlatukhoz viszonyítva. Az egyik legmarkánsabb kiigazítás a Facebook részéről az, hogy nem fizet jutalékot immár a politikai hirdetéseket eladó alkalmazottainak. Emellett szinte teljesen automatizálták a politikai hirdetések vásárlására használható portáljukat is. Ez egy nagyon éles váltás a 2016-os elnökválasztási kampányhoz képest, amikor a Facebook a Google-lel karöltve hathatós és széleskörű hirdetési tanácsokkal látta el mind Donald Trump, mind pedig Hillary Clinton kampánystábját. Ezek a kampánystábok akkoriban Facebook alkalmazottak közreműködésével alakították ki a szavazóelérési stratégiáikat.

Mára már nem számít, hogy valaki az amerikai elnökségért vagy valamely kisvárosi önkormányzati posztért indul egy politikai választáson. A Facebook számukra ugyanazokat az eszközöket és ugyanolyan szintű segítséget ad a lehető legjobban automatizált rendszerén keresztül. Katie Harbath, a Facebook globális választásokkal kapcsolatos vezetője nyilatkozta ezt a WSJ-nak. Ugyanő elmondta azt is, hogy immáron a Facebook a politikai hirdetési üzletágát egy polgári kötelezettségvállalásnak tekinti, nem pedig a bevételnövelés forrásának. A közösségi média óriás látványosan nem szeretne újabb céges botrányokat a 2020-as elnökválasztási kampány miatt.

Messzire kerültünk attól a 3-4 évvel ezelőtti helyzettől, amikor Zuckerberg 2020-ra még elnökjelölti ambíciókat fogalmazott meg…

(Címlapkép: ARPC)


Ajánló

picture

A Facebook segít a tinédzserterhességek számának visszaszorításában?

Olvasási idő: 3 p
A tinédzserterhességek és szülések számának alakulása éppen a közösségi média elterjedésével és használóinak számának emelkedésével ellentétes trendvonalat mutat az utóbbi években.
picture

Az adat az új olaj, a Facebook az új Exxon

Olvasási idő: 2 p
2011-ben hat országot képviselt a világ 10 legértékesebb cége, melyek közül öt olajtársaság volt. A mai listán csak az USA és Kína maradt, 8-2-es arányban, az első öt cég, illetve az első nyolcból hét techvállalat. A nyolc évvel ezelőtti toplistáról csak az akkori listavezető, az Exxon értéke férne bele mai top 10-be.
picture

Az adat ára – botrányosan keres sokat a Facebook

Olvasási idő: 6 p
Botrányok ide, adatvédelmi aggályok oda, a Facebook felhasználói hatalmas pénzeket keresnek a cégnek.