A Facebook segít a tinédzserterhességek számának visszaszorításában?

Az Egyesült Államokat a fejlett világban szinte egyedüliként nem sújtotta a születési számok csökkenése a hetvenes évektől egészen 2007-ig. A 2008-as válság óta azonban gyökeres változások történtek. A 2007-es 2,12-es termékenységi ráta 2017-re 1,76-ra zuhant. A sokrétű okok közül a mostani írás az időszak alatt a szinte nulláról az élet minden területét azóta átszövő közösségi média használatát is az okok között látja a tinédzserterhességek számának jelentős csökkenésén keresztül.

picture

A világ 15 legnagyobb gazdaságában (a World Bank adatai alapján) az alábbi módon alakultak a termékenységi ráták 2007-ben és 2017-ben:

Termékenységi ráta

A teljes termékenységi arányszám (TFR, Total Fertility Rate) a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna, egyszerűbben: a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése. (Forrás: WIkipédia)

A grafikonon egyetlen fejlett országként az Egyesült Államokban volt a népességszám megtartáshoz szükséges bűvös 2,1 gyermek/szülőképeskorú nő fölött a gyermekvállalás mértéke 2007-ben. Emellett az USA olyan ország, ahol egyszer már sikerült a lecsökkenő rátát komoly mértékben visszaállítani, ahogyan azt az alábbi ábra mutatja:

Ahogyan az 1971 és 2017 közötti statisztikából látható, az 1970-es és 1980-as évekre 1,8 körüli értékre zuhanó termékenységi ráta 1989 és 2008 között vissza tudott állni 2 fölé, húsz év átlagában 2,04-re. A másik dolog, amit az ábrán látnunk kell, az a 2007 és 2017 közötti drasztikus csökkenés.

A 2007-BEN MÉG 2,12-ES TERMÉKENYSÉGI RÁTA TÍZ ÉV ALATT, 2017-RE 1,76-RA CSÖKKENT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN.

Az okok sokrétűek. (De fontos megjegyezni, hogy az időszak alatt az adott év abortuszainak a száma 1,2 millióról 900 ezer alá csökkent.) A keresett kiváltó okok között az elsőszámú jelölt a születések számának a zuhanására természetesen a 2008-2009-es gazdasági válság. Az amerikai NCHS (National Center for Health Statistics) 2007-es és 2017-es lakóhely és rassz szerinti összehasonlító táblázata valahol jól alá is támasztja ezt:

A tíz évvel ezelőtti gazdasági válság az Egyesült Államokban a legsúlyosabban a spanyolajkú lakosságot sújtotta. Az őket érintő, településfajtától független, egy szülőképeskorú nőre jutó 0,8 gyermekszámcsökkenés tíz év alatt nagyon drasztikus.

Nehéz viszont szerintem a válsággal indokolni azt, hogy még 2011 és 2017 között is minden egyes évben csökkenve 1,90-ről 1,76-ra esett a termékenységi ráta. Az egész 2007 és 2017 közötti csökkenés mögött áll egy komoly tényező, nevezetesen az, hogy drasztikusan lecsökkent a tinédzser korban szülő nők száma. Az alábbi ábrán 2002 és 2016 között látható az 1.000 főnyi 15-19 éves korú nőre jutó gyermekszületési szám:

Érdekes, hogy ez a szám 2008-ig a megelőző 5-7 évben stagnált. (Előtte a kilencvenes években 25-30%-kal csökkent.) Az Egyesült Államokban az ilyen fiatal anya által világra hozott babák 90%-a házasságon kívül születik. Számos program irányult és irányul ma is a tinédzserszülések visszaszorítására – számos kutatás alapján a tinédzser szülök jelentős része nem fejezi be a középiskolást, rosszabb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, de a tinédzser anyáktól született gyerekek esetében is hasonló tendenciák figyelhetőek meg, írja az amerikai kormány Center for Disease Control and Prevention nevű hivatala.

Van viszont egy chart, ami pontosan ellentétesen alakult az imént bemutatott grafikonnal. Ez a 2002 és 2016 közötti évvégi szám a havonta aktív Facebook felhasználókról a világban (millió fő):

A tinédzserkorban szülő amerikai nők száma és az először a világon Amerikában elterjedő Facebook felhasználóinak a száma szinte évre pontosan egymással ellentétes trendalakulást produkál.

A 2007-es és 2017-es tinédzser termékenységi ráta adatokat átfordítva a következő két számot kapjuk. Míg 2007-ben 10 húszéves nőre 2 gyermek jutott, addig ez a szám 2016-ra 1 gyermekre csökkent. Ez önmagában 0,1 gyermekkel csökkentette az időszak alatt a termékenységi rátát.

A közösségi média használata a világban zajló folyamatok sebességét drasztikusan lecsökkentette. Nagyjából egyidejűvé vált minden a bolygónkon. Emellett a közösségi média által diktált minták is szinte azonnal eljutnak a fejlett országok szinte összes pontjára, és jelentős mértékben képesek lehetnek az etnikai-kultúrális különbségek csökkentésére is.

A személyes véleményem az, hogy mivel a tinédzserek véleményét döntően befolyásoló online terekben nem menő tizenévesen nem tervezett gyermeket vállalni, ezért a közösségi média döntően járulhatott hozzá az amerikai tinédzserterhességek karakterisztikus csökkenéséhez. A menőségfaktor persze alighanem csak az egyik összetevő: a közösségi média egy korábban nem létező erejű és elérésű platformot jelent a fiatal generációk megszólítására is, így a fogamzásgátlók használatára, felvilágosításra és megelőzésre irányuló kampányok hatékonysága is jelentősen emelkedhetett, ahogy kutatások még számos egyéb faktort (pl. másodgenerációs bevándorlók társadalmi státuszának változása) is figyelembe kell vegyenek. De a két, teljesen ellentétes trendvonal mindenesetre együtt még látványosabban mutatja, hogy a Facebook (és általában a közösségimédia-robbanás) tudatformáló hatása alighanem megkerülhetetlen szerepet játszott a folyamatban.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Egészségtelenül drága az amerikai egészségügy

Olvasási idő: 3 p
És ha ezt Jerome Powell FED-elnök mondja, ráadásul a fenntarthatlan amerikai fiskális folyamatok vezető okaként említi, annak komoly hatása lehet az az S&P 500 index 14-15%-át adó az egészségügyi részvényekre. Ahogy már volt is.
picture

Nem a kevés szülés, a sok halál az igazi baj

Olvasási idő: 2 p
Nem a népesség csökkenése, mérete a fő gond – a világ leggazdagabb országai többségében hozzánk hasonló kispopulációjú nemzetek –, hanem a struktúrája és egészségügyi állapota. Magyarország ebben tényleg nagyon rosszul áll, mivel nem is történt semmi ennek javítására.
picture

Egészségügyi kiadások az EU-ban

Olvasási idő: < 1 p
15 olyan uniós ország van, ahol legalább kétszer annyi jut fejenként egészségügyi kiadásokra, mint nálunk. Az élboly szorzója ennél is magasabb, és bár magasabb egy főre jutó GDP-ből gazdálkodnak, GDP-arányosan is többet költenek.