A magyarok imádják hitelezni az államot

picture

Legalábbis ez derül ki az Eurostat legújabb statisztikájából.

MAGYARORSZÁGON A LAKOSSÁG BIRTOKOLJA AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÖBB, MINT EGYÖTÖDÉT (21,7%), SZEMBEN AZ EURÓPAI ÖTSZÁZALÉKOS ÁTLAGGAL,

az EU-ban egyedül Máltán nagyobb az arány. Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy az elmúlt években kiemelt cél volt a belföldi, azon belül is a lakossági finanszírozás növelése, elsősorban a külső adósság csökkentésével szemben (2011-ben a külföldiekkel szembeni adósság meghaladta az 50 százalékot, ma ez az érték 40% alatt van).

A betéti kamatoknál vonzóbb hozamokkal kecsegtető konstrukcióknak köszönhetően

MA REKORDSZINTEN VAN A MAGYAR HÁZTARTÁSOK ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYA.

Ez a trend aligha fog változni az újonnan piacra dobott, kifejezetten a lakosságot célzó és kedvező hozamot biztosító MÁP+ miatt – ennek kondíciói tükrözik az állampapír stratégia keretében 2019 elején megfogalmazott célt, miszerint öt év alatt a lakossági állományt a jelenlegi szintről is duplázni szeretnék.

Bár az adófizetők által a lakossági állampapírok vásárlóinak fizetett kamatfelár hatalmas a “normális” állampapírokkal összevetve, ez a trend egyértelműen csökkenti az ország pénzügyi sérülékenységét.

Egyrészt a belföldi lakossági megtakarítók ingerküszöbe sokkal feljebb van piaci turbulenciák idején, mint a külföldi intézményi befektetőké, azaz nem öntik a piacra a kötvényeiket, nem menekülnek fejvesztve, ha bármilyen okból megnő az ország vagy a régió kockázata.

Másrészt a forintban kibocsátott államadósság nagyobb aránya a devizában kibocsátott adósság rovására sokkal nagyobb mozgásteret ad a gazdaságpolitikának a külső sokkokhoz való alkalmazkodás tekintetében – magyarul könnyebben és bátrabban tud az árfolyam leértékelődésével alkalmazkodni a gazdaság. Egy erősen nyitott, az európai konjunktúrának és európai transzfereknek hatalmas mértékben kitett, régóta meglévő versenyképességi problémákkal küzdő gazdaságban a deviza leértékelése, leértékelődése nagyon tud(na) hiányozni egy elromló környezetben, ennek tanulmányozásához kiváló állatorvosi lovak az eurózóna déli államai.

Befektetői szempontból nézve a klasszikus, hosszú távon a hozamokat és a kockázatokat együttesen figyelembe vevő, kötvényeket és részvénykitettséget kombináló,

LEGJOBBAN MŰKÖDŐ PORTFOLIÓK MEGKERÜLHETETLEN ELEMEI A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK,

amik párosulhatnak a fejlett részvénypiacok hozampotenciáljával.

Ezen felül a részvények által adott devizakitettség olyan esetben is védi egy ilyen portfólió reálértékét, amikor esetleg a forint jelentősebben gyengül az euróhoz és a dollárhoz képest. Ezen túlmenően azonban egyedi ügyféligények, kockázatviselési hajlandóság és hozamelvárás kérdése, hogy milyen befektetési portfolió részeként, mikor és mennyi állampapír vásárlása éri meg a leginkább a lakossági befektetőknek.

 


Ajánló

picture

Hozamok fel, részvények le

Olvasási idő: 4 p
A hozamgörbe azt sugallja, hogy a piac kezdi elhinni, hogy a növekedés még egy ideig erős marad az USA-ban. A FED tehát az általa előirányzott módon folytathatja a kamatemeléseket, amiket valószínűleg nem rossz makroadatok, hanem a részvénypiac beszakadása állíthat meg.
picture

Állampapíron 10+ százalékos hozam dollárban?

Olvasási idő: 3 p
Van ilyen, és nemcsak afrikai országokban. Persze, ez a bóvli kategória, de nem is csak az ismert, kibocsátói és egyéb kockázatok miatt érdemes most óvakodni az ilyen kötvényektől, hanem azért, mert a kötvények árának csökkenése (és ezzel a felárak növekedése) elkerülhetetlennek látszik.
picture

Csak Bulgáriát és Horvátországot előzzük, nincs érdemi felzárkózás

Olvasási idő: 1 p
A vásárlóerőparitáson mért tényleges fogyasztás Magyarországon az uniós átlag 64 százaléka – a jólét mérésére haszált egyik mutatóban így Bulgáriát (56 százalék) és Horvátországot (63 százalék) előzzük. Luxemburg továbbra is az élen 132 százalékos értékkel.