Német, de nem biztos, hogy minőségi

picture

Pénze 75 százalékát bukta el az a befektető, aki öt évvel ezelőtt Deutsche Bank (DB) papírokat vett: a részvények évente mintegy 23 százalékot veszítettek értékükből. A DB sosem forgott még ilyen alacsony áron, mint idén januárban, miközben az OTP-részvények – az elmúlt években triplázva értéküket – történelmi csúcsuk közelében mozognak.  Persze az OTP egy kiugró példa, de ha az európai bankindexet vesszük alapul, a Deutsche Bank így is az egyik legrosszabbul teljesítő szereplő.

Mi a probléma?

Deutsche Bank részvényesként az elmúlt 10 évben négyszer lehettünk volna részesei tőkeemelésnek, legutoljára 2017-ben.  Az utolsó tranzakcióról utólag kiderült, hogy bár volt tőkeemelés, annak háttere meglehetősen zavaros. Akkor ugyanis a kínai HNA a tőkeemelés során közel 10 százalékot szerzett a német bankból, utólag viszont kiderült, hogy az ázsiai vállalat a magas eladósodottság miatt kénytelen volt csökkenteni a részesedéséből, ami jelenleg 7,6 százalék a teljes bankból. Ráadásul a részesedést tőkeáttételesen, a UBS-en és egy osztrák cégen keresztül opciók által birtokolták. Egy ilyen történet nem segíti a befektetői bizalom megerősítését, a lehetséges eladói nyomás inkább eltántorítja a befektetőket.

Persze nem ez az egyetlen gond. Többször is elhangzott már, hogy az alacsony hozamkörnyezet miatt teljesít ilyen gyengén a bank, amivel én nem értek egyet.

AZ ALACSONY HOZAMKÖRNYEZET KÖZREJÁTSZOTT A JÖVEDELMEZŐSÉG ROMLÁSÁBAN, DE ÖNMAGÁBAN NEM MAGYARÁZZA A GYENGE TELJESÍTMÉNYT.

Orosz pénzmosás és az iráni szankciók megsértése – bírság bírságot követ

A Deutsche Bank befektetési bank, ami így az üzleti modellből adódóan sokkal kevésbé átlátható, mint egy-egy kereskedelmi bank. A kereskedelmi bank hitelez, hatnak rá a makrogazdasági folyamatok. Bár egy kereskedelmi bank is fekete doboz, csontváz bármikor eshet ki belőle, de még mindig kiszámíthatóbb és átláthatóbb egy befektetési banknál.  Azt, hogy mi van a könyvekben (ún. trading book), azt senki nem látja kívülről, cserébe a bírságok annál szembetűnőbbek. A Bloomberg becslései alapján az elmúlt tíz évben közel 18 milliárd dollárt kellett a DB-nek kifizetnie kompenzációban, és mint az alábbi táblázatból is látható, az ügyek között az iráni szankciók megsértésétől az illegális orosz ügyletekhez kapcsolódó pénzmozgásokig több olyan is akadt, amely aligha segíti a befektői bizalom megerősítését:

Dátum Ügy Pénzbírság
2018 November A német bank neve a Danske Bank körüli botrányoknál is felmerült, mint közvetítő intézmény
2018 Június Egy New York-i devizaügylet miatt szintén büntetést fizetett 205 millió dollár
2017 Január A Bank segíthetett az oroszoknak, nagyjából 10 milliárd dollár értékű, valószínűleg illegális ügyletekhez kapcsolódó pénzmozgatásban 629 millió dollár
2017 Január A Bank kártérítést és büntetést fizetett az ügyfeleknek Amerikában, szintén a jelzálogpapírok ügyében 7,2 milliárd dollár
2016 December A Bank ellen eljárás folyik azügyben, hogy a Banca Monte dei Paschi di Siena veszteségeit próbálta elfedni Az eljárás még folyamatban van
2015 November A Bank szankciókat szegett meg Iránnal, Líbiával, Szíriával, Mianmarral és Szudánnal szemben 258 millió dollár
2015 Április A Bank megegyezett a LIBOR botrányról a U.S.   2,5 milliárd USD
2014 Február A Deutsche Bank megegyezett Leo Kirch médiamágnással 12 év után 925 millió EUR
2013 December A Bank nem adott elegendő tájékoztatást a jelzáloglevelekkel kapcsolatban 2005-2007 között 1,4 milliárd EUR

 

Nem meglepő, hogy a bírságok miatt az elmúlt években veszteséges volt a bank, talán 2018-ban végre sikerül pluszban kihozni az eredményt. Az azonban látszik, hogy a 10 százalékos sajáttőkearányos céltól még nagyon messze van a bank, és úgy tűnik, ez leginkább a költségek csökkentésével érhető el. A DB annyira elkötelezett ezirányban, hogy még a dolgozók bónuszát is feláldozta, miután a szabályozói és IT költségek terén aligha lehet tér a csökkentésre.

picture

Európai bankrendszer: a műtét sikerült, a beteg meghalt

Az EU-s szabályozók 10 év kemény munkával olyan válságállóvá tették a bankrendszert, hogy most már tényleg mindent kibír, csak közben nem funkcionál úgy, ahogy kellene.

Összeolvadás lehet a megoldás

Időről időre felröppen a Commerzbankkal való összeolvadás terve a sajtóban. Ennek lenne értelme: a magas költségszinteket csökkenteni, szinergiákat elérni és üzletágakat racionalizálni. Mindazonáltal egyelőre úgy tűnik, a tervek csak tervek maradnak, egyik menedzsment sem mutat komoly hajlandóságot jelenleg egy ilyen tranzakcióra (miért is mutatna, ha egyiküknek ilyenkor mennie kellene…). Persze ha 2021-re sem tudja elérni aa DB a kívánt költségszintet, feltehetően erősen el fognak gondolkozni az összeolvadáson, de biztosan nem lesz egyszerű a kivitelezés, amikor két ekkora bankóriást kell integrálni.

Lesz csőd?

A Lehmann-csőd óta nem lehet semmit sem kizárni, de a Deutsche Banknál ugyanúgy érvényes a too big to fail szabály, azaz túl nagy, hogy hagyják csődbe menni. Egy ilyen csődöt az amúgy sem stabil lábakon álló európai bankrendszer is megérezne, így segítő kezekre inkább lehet számítani nagy baj esetén.