Vigyázzunk a plug-in hibridekkel!

picture

Az elmúlt években egyre több zöld rendszámos prémium kategóriás autót lehet látni Budapest utcáin. A tisztán elektromos hajtású kocsik mellett a hibridek, és a konnektorról tölthető plug-in hibridek is kaphatnak zöld rendszámot és ezzel járó kedvezményeket – előbbieknek 50, utóbbiaknak 25 kilométert kell tudniuk megtenni tisztán elektromos üzemmódban a szabályozás szerint.

A plug-in hibridek azért kaphatták meg a zöld rendszámot, mert papíron képesek 25 kilométer megtételére tisztán elektromos hajtással (számos országban illetve városban a hatótávolság mellett vagy helyett a károsanyag-kibocsátási határértékhez is kötik a kedvezményeket). A realitás azonban – csak úgy, mint az elektromos autók esetében – sajnos sok esetben elmarad a katalógusadatoktól. A hatótávot ebben az esetben is jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen a külső hőmérséklet, milyen extrákat használunk az autóban, és a valós távolság sajnos általában jelentősen kevesebb a papíron teljesítetthez képest.

Persze mindez attól is függ, hogyan mérünk: az új autókra egy éve vezették be az új mérési gyakorlatot jelentő WLTP-vizsgálatot (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure), ami a korábbi NEDC (New European Driving Cycle) protokoll helyébe lépett, és idén ősztől már kizárólagosan alkalmazható minden esetben az új eladásoknál (azaz korábban fejlesztett modellekre is ezt kell alkalmazni, az első évben csak újonnan kijött modellekre volt kötelező a WLTP).

És az új vizsgálaton sorra buknak el a korábban nagyon, de legalábbis a valósnál sokkal inkább környezetbarátnak gondolt, ezért számos országban különböző kedvezményekkel – adó, ártámogatás, városokban behajtási illetve parkolási engedélyek – támogatott plug-in hibridek. Közülük is elsősorban azok a sokszor közel kéttonnás, nagy méretű és nagy belsőégésű motorral szerelt luxusautók, ahol az elektromos hajtás még annál is kisebb kisegítő szerepet játszik, mint azt eddig gondoltuk.

A NEDC mérési ciklusban eddig túl nagy mértékben esett latba a konnektorról feltöltött első néhány tíz kilométer a szén-dioxid-kibocsátás mérésekor. Az új WLTP ciklus esetében a valós forgalmi szituációt próbálják modellezni, mely hatására a papíron elért hatótáv jelentősen csökkenhet, és ezzel együtt a káros anyag kibocsátás a sok helyütt a kedvezmények alapját is jelentő 50 g/km fölé emelkedhet, azaz e járművek elveszíthetik az eddigi privilégiumukat.  A WLTP mérésnél alacsonyabb és reálisabb külső hőmérséklet, illetve a valóságoshoz közelebbi menetdinamika – pl. kevesebb megállás, nagyobb átlagos- és végsebességek – alapján zajlik a mérés.

Személyes élményem, hogy 2016-ban egy gyönyörű, új, zöld rendszámos S500 Plug-in-hybrid Mercedest volt szerencsém kipróbálni, 3 literes, 6 hengeres, 333 lóerős motorral, mely elvileg akár 30 kilométert tudott megtenni teljesen elektromos hajtással. Meglepő volt a csend, melyjel elindult az autó, mint ahogy az is meglepő volt, hogy már a parkolóból való kiállás közben beindult a benzinmotor. Azaz bármennyire is szépen hangzik, a valóság kijózanító, az elektromotor inkább csak a kigyorsításokat támogatja, a füst mentes közlekedésre nem ezek a 2 tonnás autók az optimálisak.

A kérdés megint túl mutat a morális kérdéseken, hiszen mindennek anyagi vonzata is van, csak úgy, mint a dízel botrány esetében. Egyre több nagyváros vetítette előre, hogy bizonyos belső égésű motorokkal szerelt modellek már nem hajthatnak majd be a város belső részére vagy csak magasabb behajtási díj mellett. Aki erre a problémára szerette volna megoldásként megvenni luxus autóját csaló dízel helyett konnektoros hibrid változatban, akár a vétel után 1-2 évvel, már 2020 körül szembesülhet azzal a problémával, hogy mégse hajthat be a nagyvárosok belső égésű motorok elől elzárt területeire.

Persze lehet erre megoldást találni, hiszen ha nagyobb akkumulátor csomagot kapnak ezek a modellek, akkor újra teljesíteni tudják az előírásokat. De a már utcán futó modelleket átalakítani valószínűleg már nem érdemes a magas költségek miatt. Arra viszont számítani lehet, hogy most egy darabig eltűnnek a pl. a Porsche, a Mercedes vagy akár a BMW egyes modelljei közül a konnektoros változatok, míg ki nem hozzák várhatóan jövő nyárra a megnövelt kapacitású modelleket, a vásárlásnál pedig nem árt már most, a jelenlegi szabályozásban rögzített feltételektől függetlenül arra figyelni, hogy az autó vajon képes lesz-e a várhatóan folyamatosan szigorodó határértékeket az új mérési rend szerint is teljesíteni.

(Címlapkép: mariordo59 – Flickr)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Így lett pár év alatt hárommillió elektromos autó

Olvasási idő: < 1 p
Már több mint hárommillió elektromos autó fut a világban, Kína belpiacos, saját fejlesztésű modellekkel tör az élre.
picture

A BMW és a magyar GDP

Olvasási idő: 3 p
A cseh és szlovák autóexport is magasabb arányt képvisel a GDP-ben, mint a magyar. A BMW új, debreceni gyárával sem változik az autóipari kitettség sorrendje a V4-es országok között.
picture

Az autózás internete

Olvasási idő: 3 p
Annyit ér már a Morgan Stanley szerint a Google önvezetőautó-fejlesztő cége, a Waymo, mint néhány évvel ezelőtt az egész Google. A 175 milliárd dolláros értékbecslés több nagy autógyártó cég értékének is a többszöröse.