A kezdet vége vagy a vég kezdete?
Július utolsó és augusztus első kereskedési napján megtört az amerikai részvénypiacok addigi intenzív hegymenetének a lendülete. Annak ellenére, hogy ezután egy igen erős emelkedő nap érkezett az augusztus 4-i hétfőn, könnyen lehet, hogy valamilyen ritmusváltásban van a piac. Elképzelhető, hogy a kezdet végét látjuk, ami egy pihenő lenne a húsvéthétfő óta tartó szárnyalásban. Illetve láthatjuk egy érdemi lokális tetőzés kezdetét is. Amennyiben viszont augusztus végén jó hírek érkeznek a Fed és az Nvidia részéről, akkor könnyen lehet az is, hogy most egy a 2017-es őszhöz hasonló bikafutásnak ágyaz meg éppen a piac.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2025. augusztus 5-én.)
Valami megváltozott
Ha vetünk egy pillantást az S&P 500 index 2025-ös évének napi gyertyás árfolyamgrafikonjára, akkor a július 31-i és az augusztus 1-i kereskedési napon egy figyelemre méltó törést találunk a megelőző bő három hónap elementáris erejű bikatrendjében. Még úgy is, hogy az augusztus 4-i hétfői kereskedési napon az előző két nap esésének egy igen szignifikáns része le lett dolgozva:
Az ábrán a zöld vonal a 20 napos, míg a lila vonal a 9 napos mozgóátlagot mutatja. Ez a két, nagyon rövid távú mozgóátlag egyfajta „védőhálót” jelentett az emelkedő trend számára 2025. április 23. és július 31. között, összesen 68 kereskedési napon át. Ha megvizsgáljuk az említett időszakot, azt láthatjuk, hogy ezalatt egyszer sem történt zárás a 20 napos mozgóátlag alatt.
Az emelkedés intenzitása még tovább fokozódott a 2025. június 20-i quadruple witching után (amikor nagy részvényindex- és egyedi részvény-határidős, illetve opciós ügyletek jártak le). Az ezt követő 27 kereskedési napon, egészen 2025. július 30-ig, már a 9 napos mozgóátlag is elegendőnek bizonyult az S&P 500 index emelkedésének megtámasztásához.
A Nasdaq-100 index hasonló mintázatot követett ebben az időszakban, azzal a különbséggel, hogy ott a 20 napos mozgóátlag támasza 69 napig tartott.
Amikor két ilyen rövid távú mozgóátlag ilyen hosszú ideig és ekkora intenzitással támaszt egy tőzsdei hegymenetet – hiszen az április 21-i, a két héttel korábbinál már lényegesen magasabb mélypont és a július 30-i csúcs között 26 százalékot (!) emelkedett az S&P 500 index –, akkor természetes jelenség,
HOGY AZ ELESÉSÜK HEVES PIACI REAKCIÓKAT VÁLT KI.
Ilyenkor gyakran előfordul, hogy az árfolyam légüres térben zuhan vissza egészen az 50 napos vagy akár a 200 napos mozgóátlagig. Egy ilyen helyzetben az 50 napos mozgóátlagig történő visszaesés teljesen természetes korrekciónak tekinthető.
A múlt csütörtöki fordulat erejét jelenleg két tényező fokozza. Az egyik az, hogy ez a beöntés jó hírekre kezdődött el, mégpedig a Microsoft és a Meta Platforms kiváló gyorsjelentése után, egyfajta „buy the rumour, sell the news” mintázatként. Mindkét cég annyiszor rukkolt elő sokkolóan jó gyorsjelentéssel az AI-korszakban, hogy valószínűleg senki sem mert lefelé pozícióban maradni az aktuális jelentések előtt.
A másik tényező egy ritka mintázat: az élete csúcsán nyitó S&P 500 és Nasdaq-100 indexek a nap végére visszaestek a saját 9 napos mozgóátlaguk alá –
EZ AZ ALAKZAT GYAKRAN JELÖL KI LOKÁLIS CSÚCSOT A TŐKEPIACON.
Tekintettel az aktuális helyzetre, a befektetőknek muszáj feltenniük maguknak a kérdést: mit látunk most? A kezdet végét vagy a vég kezdetét? Másként megfogalmazva: az április eleji vámmélypontok után elinduló bikafutás első szakaszának végét, vagy pedig egy olyan piaci csúcsot, amelyet érdemi lefordulás követ?
Mivel bármiféle verdiktet kimondani egy 68-69 napos bikafutást követő mindössze két napnyi esés után nagy felelőtlenség lenne, először nézzünk meg két-két történelmi példát a „kezdet vége” és a „vég kezdete” mintázatokra.
A kezdet vége
Az első analógia több tekintetben nagyon hasonló a mostanihoz. A tőzsdetörténetben 26-27 évet kell visszautaznunk hozzá, és a Nasdaq-100 ábráját kell megvizsgálnunk az 1998. július 1. és 1999. április 30. közötti időszakban, napi gyertyákkal. (Az előző ábrához hasonlóan itt is a lila vonal mutatja a 9 napos, a zöld pedig a 20 napos mozgóátlagot.)
Szemben az aktuális 68-69 nappal, 1998 végén és 1999 elején 77 napon át hajtotta fel a Nasdaq-100 indexet a 20 napos mozgóátlag másodlagos támaszként, mert néhány nap kivételével ebben az esetben a 9 napos mozgóátlag diktálta a bikafutás tempóját. Ez a dinamika négy hónap alatt az index duplázásához vezetett.
A mostanihoz hasonlóan akkor is egy hosszú ideje tartó technológiai kibontakozási hullám vitte a hátán az amerikai tőzsdéket, amelyet két külső sokk – az orosz válság és az LTCM-krízis – tört meg rövid időre 1998 nyarán. Amint eloszlottak a viharfelhők, elindult a megállíthatatlannak tűnő bikafutás.
Amikor az 1998 októbere és 1999 februárja közötti intenzív emelkedő szakasz véget ért, mindössze egy oldalazó korrekció következett, amelyből aztán 1999 októberének végén megszületett az ezredfordulós technológiai mánia újabb duplázó szakasza.
A második analógia már sokkal élénkebben élhet az emlékezetünkben, és sok tekintetben kísérteties hasonlóságot mutat az 1999-es és a mai helyzettel. Az analógia megtekintéséhez az S&P 500 index 2020. február 2. és 2020. december 31. közötti ábráját hívjuk segítségül (itt is a lila vonal a 9 napos, a zöld pedig a 20 napos mozgóátlagot jelzi).
Az aktuális helyzettől és az 1998 végi szituációtól eltérően a Covid-sokk utáni időszakban a 20 napos mozgóátlag nem tartott körzővel-vonalzóval berajzolható módon. Előfordultak alávágások, amelyeket aztán hevesen megvettek. A nyár folyamán azonban sikerült egy 46 napos szériát építeni a 20 napos mozgóátlag fölött.
A fordulat szeptember elején érkezett, érdekes egybeeséssel: az egész akkori amerikai részvénypiaci száguldást vezető Apple–Tesla duó részvényfelaprózása mindössze egy nap különbséggel történt. Ez sem törte meg azonban az emelkedést: a megelőző szakasz intenzív hegymenete után a természetes korrekciót két hónapnyi oldalazás követte, majd elindult a következő bikaszakasz.
A vég kezdete
A két, pozitív folytatódást hozó múltbeli analógia után nézzük meg a két komoly turbulenciát is hozó 2018-as esetet. Ez most azzal az előnnyel jár, hogy mindkettő egyetlen ábrán bemutatható. Az S&P 500 index napi gyertyás grafikonja így festett 2017. november 1. és 2018. október 31. között (itt is a lila vonal a 9 napos, a zöld pedig a 20 napos mozgóátlagot jelzi).
A kék téglalap jelöli a 2017. november közepe és 2018. január vége közötti időszakot, amikor 52 napon át a 20 napos mozgóátlag támasztotta az indexet. Ez az időszak egyre hevesebb emelkedésbe váltott át 2018 elején, amikor már nem is a 9 napos, hanem a 20 órás mozgóátlag szolgált az intenzív szárnyalás támaszaként. Aztán jött a feketeleves: az addig védőhálóként működő rövid távú mozgóátlagok elesése, majd a volatilitási válság néven a tőzsdetörténetbe bevonuló eseménysor, amelynek során mindössze hat nap alatt bezuhant az S&P 500 a 200 napos mozgóátlagig.
EZ VOLT AZ A HELYZET, AMIKOR LÉGÜRES TÉR ALAKULT KI A 20 NAPOS ÉS A 200 NAPOS INDIKÁTOROK KÖZÖTT.
A piros téglalap jelöli a teljes 2018-as harmadik negyedévet magában foglaló időszakot, amikor ugyan nem tartott tökéletes támaszként a 20 napos mozgóátlag, ám egy alatta záró napot leszámítva 63 napos szériát láthattunk ebben az erős piaci szakaszban. Új csúcsok is érkeztek az S&P 500 indexben a január végi rekordok után. Aztán jött az október eleje, amikor a további Fed-szigorítások, az egyes Kínával szembeni vámlépések és a technológiai szektorból érkező jó hírek hiánya egy karácsonyig tartó, közel 20 százalékos zuhanást indított el. A támasz végül tűpontosan a 200 hetes mozgóátlag lett ebben az esésben.
Fed, vámháború, technológia
A három kulcsszó már át is vezet bennünket a jelenbe és a jelenlegi helyzetbe. Ha a piacot befolyásoló narratívát kell keresnünk az elkövetkező hetekre-hónapokra, akkor ebben a három faktorban szinte biztosan megtaláljuk azt. És ebben a tekintetben augusztus végén sem maradunk hírek nélkül: a már többször jelentős piaci eseménynek bizonyuló Jackson Hole-i jegybanki szimpózium augusztus 22-i pénteki napján érkezhet érdemi iránymutatás a várható monetáris pályáról. Illetve augusztus 27-én piaczárás után jön az Nvidia gyorsjelentése, amely az elmúlt negyedévekben többször is megmozgatta az egész amerikai részvénypiacot.
Ezen augusztus végi eseményeknek pedig létezik egy olyan pozitív forgatókönyve is, amely az aktuális júliust lezáró és az augusztust elindító hirtelen bezuhanást egy gyorsan múló viharrá degradálja. Egy, az amerikai elnök kamatcsökkentési nyomása alatt megtörő Fed, illetve egy tovább folytatódó AI-boomot jelző Nvidia-szám simán hozhat olyan őszt, amikor teljesen elmarad a tőzsdéken a szeptemberben és októberben oly gyakran előforduló turbulenciaszezon – ahogyan az nyolc évvel ezelőtt, Trump első elnöki ciklusának első őszén is történt. A következő ábrán ez látható az S&P 500 index napi gyertyás grafikonján, a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időhorizonton (itt is a lila vonal a 9 napos, a zöld pedig a 20 napos mozgóátlagot jelzi).
Nyolc évvel ezelőtt, 2017 szeptemberében az adócsökkentések szolgáltak az akkori bikafutás első számú katalizátoraként. Most, 2025 szeptemberében egy kamatcsökkentésekre „rávehető” Fed lehet az aktuális rally folytatódásának legfontosabb üzemanyaga.
Egy biztos:
UNATKOZNI NEM FOGUNK 2025 HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN SEM.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.